Sokszor emlegetjük ebben az időszakban a repceszár ormányos-kártevőit, a repceszár-ormányost (Ceutorhynchus quadridens), valamint a nagy repceormányost (Ceutorhynchus napi). Gyakran esik szó megjelenésükről, kártételükről, tojásrakásukról.
Ez utóbbiról sokat hallunk ugyan, de nehéz azt elképzelnünk, így talán érdemes ezt néhány képben megmutatni. A két faj között találunk különbséget a tojásrakás helyét illetően, míg a repceszár-ormányos főként a levélnyelekbe rakja le tojásait, a nagy repceormányos főként közvetlenül a szárba helyezi azokat. Főként, de nem kizárólag ezeken a helyeken történik a tojásrakás, ebből a szempontból időnkén összemosódhatnak a két faj szokásai.
Egyes esetekben az élettani okok miatt (fagyhatás, gyomirtószer fitotoxicitás) felhasadó repceszár belsejében, a szár belső felületén is találhatunk tojásokat, de ez inkább már a későbbi időszakra igaz. A tojások aprók, fél milliméter körüli méretükkel nehéz megtalálni őket, de egy erősebb nagyítóval és sok türelemmel ez nem lehetetlen. Többnyire kisebb csomókban találhatunk rájuk a levélnyelek, vagy a szár bőrszövete alatt.
A növény felületén a tojásrakás helye könnyen megtalálható, különösen az idő előrehaladtával a nagy repceormányos nyomai lesznek egyre látványosabbak. Ennél a kártevőnél figyelhető meg a szárak görbülés, torzulása, felhasadása, amely nem a lárvakártétel következménye, hanem a tojásrakásé. Mivel jelenleg nagy számban található mindkét kártevőből a repcetáblákon, biztosan fogunk tudni mutatni képeket a későbbiekben erről a jelenségről is.
