Az orosz blokád és a bombázások több ezer tonna gabonát zárnak el, ami veszélyezteti a búzaexporttól függő országok élelmiszerellátását.
A műholdas felvételek legújabb elemzéséből kiderül, hogy csaknem 10 millió tonna ukrán gabonát érint az orosz invázió. Az ukrán gabonatároló létesítmények közül minden hatodik – amelyek összkapacitása 58 millió tonna – érintett a konfliktusban: megrongálódtak, megsemmisültek, vagy Oroszország ellenőrzése alá kerültek.
A Conflict Observatory, vagyis az elemzést végző szervezet számos bizonyítékot talált arra, hogy a gabonasilókban jelentős károk keletkeztek a véletlenszerű és a célzott bombázások következtében. A konfliktus előrehaladtával egyre több aggály merül fel a termények miatt, amelyeket most kell elültetni.
Ha Ukrajnának nincs elegendő tárolókapacitása, a gazdák nem biztos, hogy el tudják vetni a téli búzát. Ha nem tudják elraktározni a következő termést, akkor ez egyfajta kínálati válságot jelent majd.
– jelentette ki Nathaniel Raymond, a Humanitarian Research Lab társvezetője, a Yale Közegészségügyi Iskola oktatója, a projekt vezetője.
Annak érdekében, hogy valós képet kapjunk az ukrajnai gabonatárolókban keletkezett károkról, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumával együttműködve a Konfliktusmegfigyelő Központ olyan objektumfelismerő algoritmust készített, amely kereskedelmi műholdfelvételek elemzésével képes volt megtalálni a háború során megsérült, korábban azonosítatlan silókat. A csoport történelmi műholdfelvételeket, valamint olyan tároló létesítményekről készült képeket használt fel, amelyekről köztudott, hogy kárt szenvedtek, hogy az algoritmust betanítsák arra, hogy más, szintén sérült létesítményeket is találjon. A kutatás olyan területekre összpontosított, amelyek az ismert rakétatámadások hatótávolságán belül voltak. A kutatók ezek alapján meg tudták becsülni, hogy körülbelül mennyi gabona semmisült meg.
Bár a kutatók nem tudtak minden létesítményt elemezni – az országnak mintegy 1300 gabonasilója van, amelyek közül a jelentés 344-et vizsgált –, ez az eddigi legnagyobb kiterjedésű felmérés.
Történtek erőfeszítések az ukrajnai gabonatárolási kapacitásokban keletkezett károk felmérésére, mivel a globális élelmiszerellátás egyértelmű és jelenlévő veszélyben van
– hangsúlyozta Raymond. Az általunk vizsgált létesítményekben tárolható gabona mennyisége Ukrajna gabonakészletének közel egynegyedét teszi ki.
Oroszország az inváziót követően hónapokon át blokkolta az Ukrajnából származó gabonaexportot, és ezzel globális élelmiszerválság kialakulásával fenyegetett.
– A háború a többi válsággal együtt azzal fenyeget, hogy az emberekre világszerte példátlan éhség- és nélkülözési hullámot szabadít, ami társadalmi és gazdasági káoszt hagy maga után – állapította meg júniusban António Guterres ENSZ-főtitkár. Július végén Oroszország beleegyezett, hogy egyes ukrán kikötőkből engedélyezzék az országban feltartóztatott 20 millió tonna gabona és más élelmiszerek egy részének kiszállítását. Bár válaszul az élelmiszerárak világszerte csökkenni kezdtek, Vlagyimir Putyin orosz elnök azóta az alku felmondásával fenyegetőzik.
Ukrajnában égető szükség van a stabil gabonatárolási infrastruktúrára. A gabonát és más terményeket gyakran nagyon speciális körülmények között kell tárolni, hogy elkerülhető legyen a romlás. Az olyan tényezők, mint a hőmérséklet vagy a nedvesség bármely változása drasztikusan csökkentheti a termények minőségének megőrzését. A jelentés szerint még ha egy tárolószerkezet látszólag nagyrészt sértetlennek is tűnik, még egy kisebb sérülés is a termény megromlásához vezethet.
Az általunk korábban vizsgált kórházak vagy iskolák esetében, amelyeket a korábbi jelentésekben is megvizsgáltunk, ezek a létesítmények néha nagyobb károkat képesek elviselni, mint egy gabonasiló, amely alumíniumból készült, és törékeny
– magyarázta Raymond.
Az ukrán gabonaellátásban keletkezett károk az orosz blokád hatásán túlmenően különösen súlyos következményekkel járnak a világ déli országai számára, ahol az ukrán búza a gabonaimport jelentős részét képezi. Az olyan országok, mint Egyiptom, Indonézia, Banglades és Jemen mind nagymértékben függnek az ukrán gabonától. A Világélelmezési Program sürgősségi búzaellátásának mintegy 40 százaléka Ukrajnából származik.
És bár nem világos, hogy a gabonatároló létesítményeket kifejezetten az orosz erők vették-e célba, vagy más csapások következtében keletkeztek járulékos károk (a legtöbb megrongált létesítmény a közlekedési infrastruktúra közelében volt), Matthew Steinhelfer, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkár-helyettese szerint az ország élelmiszeripari és mezőgazdasági infrastruktúrájának megtámadása nemzetközi jogot sérthet.
Oroszország nem csak a globális biztonsági válságot súlyosbítja, de ez az indokolatlan háború és az ezek ellen a létesítmények ellen intézett támadásaik – a készletek megsemmisítése, megrongálása, megkárosítása és elpusztítása a készletek és potenciálisan a jövőbeni tárolás további lehetőségének veszélyeztetése miatt – nagy aggodalomra ad okot
– mondta Steinhelfer.
Ezeknek a létesítményeknek a szándékos megsemmisítése háborús bűncselekménynek minősülhet.
A műholdképek kiemelt szerepet játszottak az ukrajnai háborúban. A Conflict Observatory korábban nyílt forrású képeket és műholdképeket használt fel az ukrajnai katonai táborok azonosítására.
Steinhelfer reméli, hogy a jelentés információval szolgál a közelgő ENSZ-közgyűlésen folytatott megbeszélésekhez.
– Akár válogatás nélküliek, akár szándékosak voltak ezek a támadások, ennek a viselkedésnek a jogi státusza ugyanaz – mutatott rá Raymond. – Egy ország élelmiszer-termelési és -tárolási képessége elleni szisztematikus támadás egyértelműen háborús bűncselekménynek tekinthető. Ennyi.
Forrás: https://www.wired.com/story/satellites-ukraine-russia-grain/
