A globális felmelegedés fokozódásával egyes szakértők az extrém hőmérsékleti viszonyokat és a szárazságot elviselni képes új (Genetically Modified Organisms/GMO-nak minősített) növényfajták használatát szorgalmazzák a mezőgazdaság további zavartalan működtetése érdekében. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az új géntechnológiai eljárásokkal előállított növények kulcsszerepet játszhatnak a termés kártevőkkel, betegségekkel és az éghajlatváltozás kihívásaival szemben való fenntartható védelmének kidolgozásában.
Európának vitatott múltja van a GMO-kkal kapcsolatban, amely szervezeteket 20 évvel ezelőtt határozottan elutasítottak, tartva attól, hogy a növények hogyan hathatnak az ökoszisztémákra és az emberi egészségre. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a növényi vetőmagokat ma már számos esetben génszerkesztéssel – a növény saját DNS-ének megváltoztatásával – állítják elő, felváltva a régi módszert, amely során egyszerűen új géneket ültetnek be egy idegen fajból, adott esetben baktériumból.
A génszerkesztés és a GMO-k közötti legnagyobb különbség az, hogy a génszerkesztés során nem kerül idegen DNS a növénybe – olvasható az egyik nemzetközi növényvédelmi technológiai vállalat biotechnológiai szabályozási csoportjának vezetőjének véleménye. Ehelyett a növény saját DNS-ét manipulálják, méghozzá sokkal gyorsabban, mint a hagyományos nemesítési eljárás során – olvasható a news.yahoo.com-on.
A génszerkesztett növényeket azonban az EU-ban GMO-ként kezelik, amely értelmében szigorú elbírálás alá esnek, a hagyományos növényekkel szemben. Még a géntechnológiával módosított állati takarmányok engedélyezése is fokozottan szabályozott. A jelenlegi szabályozás szerint az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó GMO-import engedélyezése körülbelül hat évet vesz igénybe, és több millió eurót költenek kockázatértékelési tanulmányokra, Petra Jorasch, a Euroseeds kereskedelmi szövetség növénynemesítési és innovációs érdekképviseletének vezetője szerint.
Sokan az élelmiszer-termelés néhány hagyományos megközelítésének ,,újragondolására” sarkallnak. A Spanyol Tudományos Társaságok Szövetsége a génmódosított növények engedélyezésének felgyorsítását sürgős reformként látja.
Az új géntechnológiák segíthetnek a növények nitrogénhasznosítási képességének javításában, a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében és olyan növények előállításában, amelyek kevesebb vizet, műtrágyát valamint növényvédő szert igényelnek – írta Diana Lenzi, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának elnöke.
Az EU-ból 2020-ban kilépő Nagy-Britannia nemrégiben enyhítette a génszerkesztett növények – például az árpa – szántóföldi tesztelésére vonatkozó korlátozásokat.
Egyes gazdák, fogyasztói csoportok és környezetvédelmi szervezetek azonban továbbra is ellenzik bármilyen biotechnológiával módosított növény elfogadását Európában.
Németország környezetvédelmi minisztere, Steffi Lemke szintén arra ösztönzi az EU-t, hogy maradjon a korábbi irányvonalán. Véleménye szerint az Európai Bizottság rossz irányba tesz lépést az új technológiai eljárásokkal létrehozott növények kockázatértékelésének felhígítására irányuló törekvéseivel. A jelenlegi uniós jogszabályok jó alapot biztosítanak a kockázatok szisztematikus elemzéséhez és ahhoz is, hogy a természetben nyomon követhetőek legyenek a géntechnológiával módosított szervezetek, valamint hogy a fogyasztók, az élelmiszeripar és a mezőgazdasági termelők szabadon választhassanak.
Mások (egyes nemesítő vállalatok mellett a társadalmi oldalt is megkérdezve ) nyitottabbnak bizonyulnak a génszerkesztett növényekben rejlő lehetőségekre. ,,Örömmel üdvözlök minden olyan technológiai előrelépést, amelyről bebizonyosodik, hogy biztonságos. Különösen, ha segít olyan problémák enyhítésében, mint az éghajlatváltozás, a vízfogyasztás, vagy a növényvédő szerek használata.” – mondta egy közép-spanyolországi gazdálkodó.