A trágya mindig értéket képviselt a mezőgazdaságban, de az orosz–ukrán háború és az energiaárak robbanásszerű emelkedése óta a jelentősége még jobban megnőtt. Emiatt is jó tudni, hogy átlagosan mennyi trágya keletkezik egy hízó után.
Valójában pontos válasz azért nincs a kérdésre, hogy mennyi trágyát várhatunk hízónként, mert nagyon sok múlik azon, hogy a sertések milyen takarmányt kapnak. Ugyanis ha a takarmány fehérjetartalma alacsonyabb, akkor kevesebb trágya termelődik.
Ennek az az oka, hogy kevesebb méreganyag termelődik a szervezetében, így kevésbé terheli az állat máját és veséjét, ami azzal jár, hogy a sertés vízfogyasztása is csökken.
A részletes eredmények érdekében Németországban, az alsó-szászországi mezőgazdasági kamara tesztüzemében végeztek vizsgálatokat. A 200 férőhelyes hizlaldában a malacokat 5 elkülönített egységben helyezték el, egységeként 4 rekeszben volt rekeszenként 10 állat. Egyenként transzponderrel is ellátták őket, hogy a takarmányfelvételüket nyomon tudják követni, és minden adatot számítógépen rögzítettek.
A malacok 28 kg-os súllyal kerülnek be a telepre, a napi átlagos gyarapodásuk 950 gramm volt és 120 kg-os súllyal vágták le őket. Az öt egységhez külön-külön tartozik egy trágyacsatorna, ahonnan a hígtrágyát rendszeresen tartályokba szivattyúzták, miközben rögzítették a mennyiségét.
A kísérletben hat hizlalási ciklust vettek figyelembe, és pontosan mérték az ivóvízfogyasztás mértékét is. A vizsgálat bő 2 éve alatt 1185 állatot értékeltek a kutatók. A trágya nemcsak az elfogyasztott vízmennyiséget, hanem a tisztításhoz használt víz mennyiségét is tartalmazza.
A végeredmény: átlagosan sertésenként 0,444 köbméter trágya keletkezett, és 0,654 köbméter víz fogyott, a rekeszek tisztításához pedig állategységenként átlagosan 0,088 köbméter vízre volt szükség az újabb malacok érkezése előtt.
Azt is megállapították, hogy a takarmány nyersfehérje-tartalmának 1%-os csökkentése átlagosan 3,7%-kal csökkentette a trágya mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy egy állatra jutó helyen évi 1,06 köbméter trágya termelődik.
Kísérleteztek nemcsak a német műtrágya rendeletnek megfelelő csökkentett fehérjetartalmú, hanem még annál is lényegesen kevesebb nitrogént és foszfort tartalmazó takarmánnyal. Ez utóbbi hatására a trágya szárazabb volt, és további 12%-kal kevesebb nitrogént, 7%-kal kevesebb foszfort és 11%-kal kevesebb káliumot tartalmazott.
(Fotó: MrSamson/Pixabay)
