13℃ 6℃
március 31. Árpád, Benjámin, Benő
Szakcikkek

Csócsárolókártétel az őszi kalászosokban

Agrofórum Online

A kelőfélben lévő, vagy már intenzíven fejlődő kalászosokban máris megtalálhatók a csócsároló kártételének első tünetei.

A kártevőről

A csócsároló a gabonatermesztés egyik, hazánkban közönségesnek tekinthető kártevőjének, a gabonafutrinkának a lárvája. A kifejlett, sötét színű, nagy méretű egyedeket az érőfélben lévő gabonatáblákon főként a kalászokon találhatjuk meg, ahol a tejes- vagy viaszérésben lévő szemeket fogyasztják (1. kép).

1. kép: Gabonafutrinkák a búzakalászon (2022.06.07.)

A tojásrakás ugyanott, a tábla talajában történik meg, ezért a kikelő lárvák a területre visszavetett kalászos növényeket károsítják. Ez többnyire a levelek szöveteinek elfogyasztását, „csócsárolását” jelenti, amely után csak az összegubancolódott szállító edénynyalábok maradnak meg. A kártétel során előfordulhat a teljes növény talajszint alatti átrágása is, de nem ez a legjellemzőbb tünet. A fénykerülő lárvák a növények töve körül függőleges aknákat készítenek, ahol a nappali órákat töltik. Ezekből csak éjszaka jönnek elő, ekkor károsítják a leveleket. Táplálkozásukra jellemző, hogy az az egészen alacsony hőmérsékletű (1-2 °C) de fagymentes időszakokban is zajlik, ezért az enyhébb teleken folyamatos lehet a kártételük. Ennek nyomán tőpusztulás is bekövetkezhet, ami az állomány kiritkulásához vezethet.

Hol keressük, mit figyeljünk?

A csócsároló kártétele szempontjából az egyik legfontosabb tényező a kalászos monokultúra, ezért elsősorban azokon a területeken érdemes figyelnünk a kártételére, ahol a kalászosunk önmaga után került visszavetésre. Ebből a szempontból az őszi búzát és az őszi árpát is veszélyeztetett kultúraként kell kezelnünk, bármelyik kerül bármelyik után, a futrinkakártétel veszélye fennáll.

Bár a tojásrakás a táblán elszórtan történik, mégis vannak olyan helyek a területen, ahol a kedvezőbb körülmények miatt ez nagyobb valószínűséggel történik meg. Ezek a szalmarendek, szalmacsomók alatti részek, ahol a környezethez képest kedvezőbb, párásabb mikroklíma kialakulása, a nedvesebb talaj kedveznek a tojásrakásnak, az embrionális fejlődés megindulásának. Ezért, amennyiben megállapítható ezek helye, érdemes a kártevő keresését ezeken megkezdeni. Ugyancsak érdemes a táblaszélen lévő füves szegély felől is megvizsgálnunk a táblánkat, mert sok esetben indul el onnan, és húzódik a tábla belseje felé a kártétel.

A növényeket közelebbről megvizsgálva, több jele is van a futrinkalárva jelenlétének. Az első a károsított, „csócsárolt”, összegubancolódott levélmaradványok (2. kép) megléte. Ezek nagyon sokszor látványosan mutatkoznak, előrehaladott kártétel esetén akár tömegesen is előfordulhatnak.

2. kép: Csócsárolókártétel a fiatal gabonaállományban (2022.10.10.)

Azonban, ha a kártevő a leveleket behúzza abba az aknába, amelyben fejlődik, ez nem minden esetben szembetűnő, különösen nem a kártétel kezdetekor. Ilyen esetekben azok a tövek körül kialakult kis földkupacok (3. kép) is nyomra vezethetnek minket, amelyeket a lárva az akna készítésekor halmoz fel.

3. kép: A csócsárolt levelek és a tő körüli kis földkupacok a futrinkalárva jelenlétére utalnak (2022.10.10.)

Ez a függőleges akna egyébként könnyen megtalálható a növény töve mellett (4. kép), sokszor különösebb keresgélés nélkül is rátalálhatunk.

4. kép: A károsított növény közelében könnyen megtalálhatjuk a lárva által készített aknát is (2022.10.10.)

Ugyanez nem mondható el a lárváról (5. kép), amelyet gyakran egészen mélyen, akár harminc centiméteres mélységben érhetünk el.

5. kép: Gabonafutrinka lárva, a csócsároló (2022.10.10.)

A védekezésről

A gabonafutrinka lárvája ellen a korábbiakban alkalmazott felszívódó hatású rovarölő, csávázásra is alkalmazható hatóanyagok kellő védelmet biztosítanak. A jelenleg engedélyezett kontakt termékek esetében is tapasztalható hatás, azonban ezek alkalmazása korántsem olyan széleskörű, mint az előzőekben említett hatóanyagoké volt. Ezért felértékelődik az állományban történő védekezés szerepe, amelynél egyértelmű nehézséget jelent, hogy a nappali időszakban a talajban rejtőző lárvát nem érjük el a permetlével. Ezért, hacsak nem tervezünk éjszakai permetezést, érdemes a védekezésre olyan készítményt választani, amelynek hatása több napig is fennáll, mint például a mikrokapszulázott piretroid termékeké.

Talán kijelenthető, hogy a csócsároló kártételétől a felszívódó rovarölő hatású csávázószerek széles körű használata miatt egyszerűen elszoktunk, még az is lehet, hogy kisebb figyelem irányul rá, mint korábban. Azonban az önmaga után vetett kalászos gabonában valós veszélyt jelent a kártevő, ezért érdemes az ősz során figyelemmel kísérni kártételét.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A permetezőfúvóka-kiválasztás legalább olyan fontos, mint a növényvédőszer-kiválasztás

2025. március 31. 16:10

A permetezőgéppel és a rászerelt permetezőfúvókával végezzük el a kiválasztott növényvédő szerek célfelületre történő kijuttatását.

Készüljünk a tafrina elleni védekezésre

2025. március 31. 14:10

A változékony, csapadékban gazdag, hűvös tavaszi időjárás kiváló fertőzési alapot képez a tafrina gomba számára.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

A kalászosok kora tavaszi kártevői

2025. március 31. 08:10

A tavasz kezdetén jó néhány olyan kártevő megjelenhet a gabonák állományaiban, amelyek akár durva mértékű kárt is előidézhetnek.

Avoxa Peak – Kettős védelem az egyszikűek ellen

2023. január 31. 09:34

Az egyszikű gyomok egyre jelentősebb gondot okoznak a kalászos gabonákban. Fertőzésük egyre nagyobb területeket érint, egyre többször van szükség a védekezésre.

Megoldás veronikák ellen kalászosokban
Xanadu WG

2023. február 28. 12:11

Hazánkban az elmúlt időszakban felerősödött a veronika fajok (Borostyánlevelű veronika, Perzsa veronika) jelenléte kalászosainkban.

Komplex kalászos állományvédelem az FMC-től

2019. február 18. 04:30

Az őszi csapadékhiány a kalászosok lassú kezdeti fejlődését és az őszi bokrosodás elmaradását eredményezte. A szárazság megkérdőjelezi az őszi gyomirtások hatékonyságát, mivel ősszel a gyomok sem a megszokott ütemben keltek. Ezeken a területeken tavasszal egy további kezelés válhat szükségessé. A ritkább állományok esetén a megszokottnál nagyobb figyelmet érdemes fordítani a gyomirtásra.

Repce: megjelentek a szár- és levélbetegségek tünetei

2019. április 16. 03:37

Az elmúlt hét időjárását az áprilisra jellemző változékonyság jellemezte.