Talajaink biodiverzitása, mikrobiológiai aktivitása jelentős hatással van a mezőgazdasági termelésre - legyen szó szántóföldi kultúrákról, zöldségekről vagy éppen egy gyümölcsültetvényről. Amit azonban nem látunk, arról sok esetben nincsen kellő mennyiségű információnk. Egy kifejezetten egyszerű és olcsó módszerrel viszont megtudhatjuk, hogy milyen állapotban vannak a talajaink, milyen mértékű bennük a mikrobiológiai tevékenység. Megmutatjuk a receptet, amit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadójával, Allacherné Szépkuthy Katalinnal próbáltunk ki a szári Csoroszlya Farm 20 éves, bio szilvaültetvényében.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kutatási projektjének részként eredetileg azt vizsgálta, hogy miként lehet egy idős, 20 éves szilvaültetvény termőképességét fokozni ökológiai rendszerben. Ennek a kutatásnak volt része a mikrobiológiai tevékenység mérése, amit Nobilis Ágoston területén végeztünk el.
A teafilterekre alapozott kísérletet a holland Utrechti Egyetem, a svéd Umeåi Egyetem, a Holland Ökológiai Intézet és az Osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség kutatócsoportja fejlesztette ki és tesztelte. A cél az volt, hogy egy olcsó és egyszerű, ugyanakkor egységesített, így világszerte összehasonlítható módszert alkossanak.
Az első teafiltereket 2010-ben ásták el, azóta számos tudós és diák csatlakozott a kezdeményezéshez, aminek köszönhetően időben és térben egyre részletesebb talajtérkép áll össze, amit a kutatók globális klímamodellekhez is felhasználhatnak. De hogyan kell elképzelni a pontos módszert, és mi fogja megmutatni a talaj mikrobiológiai aktivitásának mértékét? Megmutatjuk a különleges, talajtani tea receptjét.
Hozzávalók:
- Lipton zöldtea (Vonalkód: 8 722700 055525)
- Lipton vörös rooibos tea (Vonalkód: 8 722700 188438)
- Színes pálcikák, vagy botok, befőttesgumik
- Ásó
- Tizedes pontosságú mérleg
- Olló
- Szárítószekrény vagy a legtöbb konyhában rendelkezésre álló sütő
Első lépés: a teafilterek elásása
Időpont: 2021. május
Helyszín: Csoroszlya Farm, Szár
Allacherné Szépkuthy Katalinnal először májusban találkoztunk a szári biogazdaságban, ahol a teafiltereket elástuk. A módszer talán legfontosabb eleme az a két tea, ami a földbe kerül. Ennek ugyanis mindenhol egységesnek kell lennie, a bomlási folyamatok összehasonlíthatóságának ez alapvető feltétele. A zöldtea vonalkódja 8 722700 055525, míg a vörös rooibos tea dobozán a 8 722700 188438 számsort kell keresni. A két tea más-más ütemben bomlik a talajban, ezek összehasonlítása adja meg a hasznos eredmények alapjait. A kísérletben szereplő Lipton teák gyártási folyamata egységes, aminek köszönhetően a minőségük és mennyiségük mindig ugyanolyan, ami nem torzítja az eredményeket.
A teafiltereket 8-10 centiméter mélységben kell elásni, ám azokat először pálcikákhoz, botokhoz rögzítjük annak érdekében, hogy később megtaláljuk a növekvő, dúsuló vegetációban is. Helyszíntől függően az adott területen folyhatnak munkálatok a három hónap alatt, amíg a teafilterek a mélyben vannak, így ezt a jelölésnél érdemes figyelembe venni. A kísérletünk helyszínéül szolgáló ültetvényben a szárzúzás rendszeres, így kisméretű, színes pálcikákat használtunk, amelyek csak néhány centiméterre emelkedtek ki. Mivel több ponton is elhelyezünk teafiltereket, így fontos feladat azok egyedi jelölése, számozása.
„Ezek a teafilterek három hónapig maradnak a talajban, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennél tovább nem érdemes otthagyni azokat” – tudtam meg Allacherné Szépkuthy Katalintól a kísérlet kezdetén, miközben a sorokban egyenletesen, minden negyedik szilvafa alá elhelyeztük a teafiltereket. Hozzátette: kerülni kell a gödrök ásását, a talajrétegek összekeverését, hiszen fontos, hogy minél kevésbé bolygassuk a talajt, így csak lenyomjuk az ásót, és annyira megtoljuk, hogy a nyomába beletehessük a teákat, majd visszazárjuk a kis nyílást.
Második lépés: a teafilterek kiásása – három hónappal később
Időpont: 2021. augusztus
Helyszín: Csoroszlya Farm, Szár
A kísérlet egyik legnagyobb kihívása a három hónappal korábban elásott teafilterek megkeresése, majd kiásása. A területen ugyanis ez idő alatt sok minden történhet, tehát arra is számítani kell, hogy adott esetben nem leljük meg az összes ásási pontunkat. Ha azonban rálelünk a jelölőkre, kezdődhet az óvatos kiemelés, ami az ÖMKi szakértője szerint majdnem felér egy régészeti munkával.
A teafilterek megtalálásakor először az figyelhető meg, hogy a vörös tea érezhetően nehezebb, tehát lassabban bomlott, mint a zöldtea. A módszer egyik fontos jellegzetessége, hiszen a két típus különbsége adja majd meg a legfontosabb adatot. A vörös teán kevesebb változást láthatunk szemmel is, míg a zöldtea a három hónap során összetapad, fekete színűvé változik. Még a talajt is „befeketíti”, ami a mikrobiológiai tevékenység következménye. Elindult ugyanis a humuszosodás.
A teafiltereket a megtalálásuk után jelöljük, és papírzacskókba vagy egyéb tasakokba helyezzük, hogy később elvégezhessük a méréseket.
Harmadik lépés: a teafilterek tartalmának lemérése
Időpont: 2021. szeptember
Helyszín: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest
A három hónap után talajból kiásott teafilterek mérését az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet központjában végeztük el Allacherné Szépkuthy Katalinnal, aki addigra a szárítást is elvégezte.
Ha a kísérletező kedvű gazdálkodóknak, diákoknak nem áll rendelkezésükre szárítószekrény, akkor egy háztartási sütő is megfelel a célnak. 48 órán keresztül nagyjából 40 Celsius-fokon kell tartani a teafiltereket (a fűtéstest felett vagy egy napos helyen ez nagyjából 4 nap), ezt követően kezdődhet a mérés egy legalább két, de inkább három tizedesjegyig számláló mérleggel. Amennyiben a méréseket a szárításhoz képest később végezzük el, a tároláshoz légmentesen zárható doboz szükséges, hogy megelőzzük a visszanedvesedést.
Első lépésben a letisztogatott vörös tea filter teljes tömegét mérjük meg, majd ismétlünk, de akkor már csak az üres filter kerül a mérlegre. A kettő különbsége végül megadja a tea pontos súlyát. Ugyanezt végezzük el a zöldteával is, és így szépen gyűlik majd is adatsorunk.
„Kísérletünk célja a talaj mikrobiológiai aktivitásának megítélése volt, és miután a zöldtea gyorsabban bomlik a mikrobiológiai szempontból aktívabb talajon, mint a vörös tea, így a különbség mértékéből következtethetünk arra, hogy milyen folyamatok zajlanak a talajainkban” – fogalmazott a vezető szaktanácsadó. Minél kisebb tehát a különbség, annál rosszabb a talaj állapota. Minél nagyobb a kivont összeg, annál jelentősebb a biodiverzitásunk a felszín alatt. Ráadásul, mivel számos ország számos területén végzik ezeket a kísérleteket, kiváló összehasonlításokat lehet tenni, ami további következtetések levonását is eredményezhetik. A nemzetközi adatbázis a www.teatime4science.org oldalon található, illetve a ÖMKi magyar nyelvű kiadványából is lehet a tájékozódni a módszerről.
A kísérletben rejlő lehetőségek
A kísérlet számos lehetőséget rejt magában. A mezőgazdasági termelők például a különböző talajjavítási módszereikről kaphatnak visszajelzést. Az ÖMKi kísérletében például az érett szarvasmarha-trágya, a vinasz és a granulált baromfitrágya hatékonyságára kíváncsiak. A módszernek ugyanakkor a szemléletformálásban is nagy szerepe lehet. A diákok például összehasonlíthatnak különböző típusú területeket: például intenzíven művelt szántóföldet egy legelővel vagy erdővel. Sőt, akár egy öntözött és egy szárazságnak kitett tábla közötti különbséget is megtapasztalhatják.
„Ez a módszer lényegében ugyanazt teszi láthatóvá, amit a népszerű „bugyi-teszt” is. Abban a kísérletező kedvű részvevők pamut alsóneműket ásnak el, és hosszabb-rövidebb idő után megvizsgálják, hogy az mennyire bomlott le. A teafilteres módszer azonban közelebb áll a tudományhoz, hiszen a mérés lehetőségével és a nemzetközi adatbázis használatával pontosabban meg lehet ítélni saját talajunk biológiai aktivitását. Ne feledjük, hogy a talaj mikrobiológiai tevékenysége során alakul át a nyers szerves anyag tartósabb humuszformákká, és e folyamat melléktermékei a növények számára felvehető tápanyagok. Így a mikrobiológiai tevékenység jellege és intenzitása jól jellemzi a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességét is” – hangsúlyozta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója.
