Ma reggel arra ébredtem, hogy csend van. Miután felkeltem, nyugodtan megettem a reggelimet, megittam a kávémat, felöltöztem és elindultam. Semmi idegeskedés, semmi telefon, hajnalban nem jártam körül a határt, és nem az időjárás jelentést böngésztem. Miért? A 2018. évi gabonaaratást befejeztük. Egy fejezet lezárult, feldolgozzuk az eredményeket, és kezdjük az következő évet.
Jöhet a matek
Azok után, hogy sikerült felocsúdni ebből az állapotból, kezdhetünk is számolni. Mennyi volt a termés, milyen minőségű a betárolt termény. Melyik terület mennyit adott? Melyik fajta hozta az elvárt szintet, és melyik az, amitől búcsúzunk? Megannyi kérdések sorozata, és még annál is több kimutatás vár ránk. Ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy tudunk-e tovább fejlődni, tanulunk-e az elmúlt év hibáiból és sikereiből?
Egy kis kitérő
Emlékszem, mikor elkezdtem a szakmában dolgozni, hittem a gazdák összetartásában, abban, hogy segítsük egymást. Akkor azon a véleményen voltam, hogy tudunk egymástól tanulni, és együtt tudunk fejlődni. Sosem felejtem el, megkérdeztem a régi „TSZ” agronómusát, hogy sikerült a búza betakarítása, és persze rögtön dobott egy hatalmas számot, amin csodálkoztam egy picit, hiszen a környéken mást mutattak a számok…. (de elhittem miért is ne hittem volna el, azzal nekem se több, se kevesebb), több évre rá betekintést nyertem az akkori eredményekbe és megdöbbentem, hogy egy szava sem volt igaz. Miért? Sajnos most is találkozok hasonló nagyot mondó gazdákkal, amit még mindig nem értek – nem azért kérdezem, hogy a pénztárcájukban turkáljak, hanem azért, hátha tudjuk egymást előre vinni, például adott fajtát ne vessünk azokon a területeken, mert nem bírja, vagy épp fordítva. Tisztelet a kivételnek.
Maradjunk a statisztikánál
Visszatérve, még régebben nem is foglalkoztam azzal, hogy különböző kimutatásokat készítsek az aratási eredményekkel összefüggésben. Ma már mindenkinek csak ajánlani tudom. Több éve fejlesztgetem a kis táblázataimat, hogy számokkal is megmutassa, mennyire érte meg az adott fajta, az adott területen; a hozzátartozó talajmunka, növényvédelmi, és tápanyag-gazdálkodási feladatok elvégzése után. Sima matek, de mégis nagyon sokszor megdöbbenek a valóságon. Nem egyszer fordult elő, hogy a mázsaházban örültem, mint majom a farkának, és aztán rájöttem, hogy jah, hát ez nem is volt akkora durranás, hiszen akkor a ráfordítással, sokkal többet kellet volna hoznia. Egy biztos, hogy mindenkinek érdemes végigszámolni még ha egy kockás füzetben is, mert ott szembesülünk a tényekkel.
Mikor, hova, miből, mennyit
Biztos vagyok benne, hogy unjátok már, de akkor is tervezni igenis szükséges! A kimutatások nemcsak az adott év eredményeit mutatják, hanem a következő évi termeléshez is adnak egy nagyon jó alapot. Ezekből a számokból derül ki, mikor, hova, miből, mennyit. Természetesen, próbálgatni kell, van amikor jól debütál egy fajta, van amikor nem annyira, de ez velejárója a kísérletezésnek. Sokat segít a megfelelő fajta kiválasztásában, ha utánanézünk a fajtakísérleti eredményeknek, talán kevésbé tudunk mellé nyúlni. Ugyan a fajta megválasztása csak egy azon dolgok összeségének, hogy jó termést tudjunk elkönyvelni, de azért egy nagyon fontos döntés.
Az üzlet
Maradva a mai napnál, a táblázatoktól még mentesen, a végeredménnyel tisztában vagyok, tudom mennyi van bent a tárolókban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján személy szerint nem vagyok híve a több hónapig tartó betárolásnak, augusztus végére szeretem, ha tiszta a magtár. Jöhetnek a telefonok, a mintázások, az üzleti megbeszélések, alkudozások, kinek adjak el és mennyit. Vigyázni kell a jól csengő tonnánkénti áraktól, mert nem árt megkérdezni, hogy rendben, de mennyi a levonás (technológiai veszteség, stb.), telephelyi ár vagy beszállított ár (lehet, több kilométerre kell elvinni), tárolási díj, és még sorolhatnám. Futottam már bele, hogy rosszul döntöttem, bár lehet, hogy ezért van, hogy ma már tudom mit kell kérdezni és akkor tudunk nyílt lapokkal játszani, mert lehet másnak az természetes, de nekem nem biztos, hogy az.
Minden félretéve, az biztos, mikor befordul az utolsó kocsi a tárolóban, már nagyjából tudod: vagy jó évet zársz vagy nem. Igen tudom, hogy még rengeteg minden kint van a szabadban, és bármi lehet, de egyszer azt mondták nekem, hogy akkor mondhatom sikeresnek a mögöttünk álló évet, ha az őszi vetések bevételei fedezik a kiadásimat adott szezonra, a tavaszi vetések bevételei csak a feltét, amiből alapozom a fejlődést.
Remélem minden gazdatársamnak jól sikerültek az aratási munkák, aki tud, kicsit pihenjen, hiszen pár hét és kezdjük az 2019-es év munkálatait.
