Íme, itt a január. Gazdagabbak lettünk (jó esetben) remek ajándékokkal, meghitt családi pillanatokkal, na meg jó néhány pluszkilóval. Ez utóbbiaktól igencsak sürgősen szeretnénk megválni, de bármely gyorsan jöttek, távozni nem fognak ilyen észrevétlenül. Kezdődhet hát az újévi méregtelenítés és ezzel együtt a tudatos testmozgás is.
Legelső lépésként vegyük szemre éléskamránk és hűtőnk tartalmát, majd mondjunk búcsút a gyorséttermi és a konzervételeknek, a cukornak, cukrozott üdítőknek, és a finomított lisztnek is.
Cukrom, cukrom
Emlékeztetőként: egy 2000 kalóriás étrend esetében a legszerencsésebb, ha annak a 10 százalékát alkotja a cukor. Ez 50 gramm, legfeljebb 12 kiskanálnyi(!) mennyiség. Viszont napi táplálékbevitelünk során észrevétlenül fogyasztunk nagy mennyiségű rejtett cukrot is, miközben abban a boldog tudatban leledzünk, hogy nem léptük túl az ajánlott mennyiséget.
Szintén tévedés, mégpedig kilóban mérhető, ha azt gondoljuk, hogy az ún. barna cukor „mentesül” a fehér rossz tulajdonságaitól. Ezeket ugyanis leginkább a színük különbözteti meg egymástól, a barna cukornak kicsivel több invertcukor- és hamutartalma van, ásványianyagban is némileg gazdagabb, mint a fehér. Kalcium, vas és kálium több lelhető fel benne, mint amabban, de kalóriatartalma csak csekély mértékben alacsonyabb.
Lisztet igen, de nem mindegy, melyiket
Ugyanis a finomított liszt, mivel gyorsabban emésztjük, mint a hagyományos társait, a vércukorszintünket is gyorsan felemeli. Mindezt igen jól szemlélteti az, hogy két szelet finomított lisztből készített kenyér elfogyasztása jobban megemeli a vércukorszintet, mint hat kávéskanál cukor.
Ennek pedig nyilvánvaló következménye az, hogy igen hamar éhesek leszünk. Megfelelő alternatíva lehet az ún. teljes kiőrlésű liszt. A finomított lisztek esetében ugyanis mindösszesen a gabonaszem eredeti vitamin- és ásványianyag-tartalmának 20-80%-a, rosttartalmának mintegy 90%-a kerül a korpába, de elvész a gabonaszem héja alatt lévő értékes fehérje- és zsírsav-komponensek jelentős része is.
Ehhez képest a teljes kiőrlésű lisztbe a gabonahéjon túl a gabona csírája is belekerül. Így minden szempontból javasolt a teljes kiőrlésű lisztek használata. Azt azonban tudni kell, hogy a teljes kiőrlésű búzalisztekben nagyobb valószínűséggel van jelen a fuzárium-szennyezettség, hiszen ez a gombás betegség leginkább a búzaszem héján van.
És még itt vannak az ősök is…
…amelyek fogyasztása igencsak javallott. Alakor a vad búza után az első, emberek által termesztett búzafajta. A tönke és a tönköly némileg később jelentek meg. Így leginkább az alakorra igaz, hogy az emberi kéz nem módosította az eredeti tulajdonságait, szemben a mai –mondhatjuk úgy – „túlnemesített” búzafajtákkal.
Ezek ugyanis elsősorban arra lettek kitenyésztve, hogy a sütőipar igényeinek minél inkább megfeleljenek, könnyen feldolgozhatóak. Az ősi gabona táplálkozási értéke – és ezt számos kutatás támasztja alá – lényegesebben jobb, mint a korszerűbb társaiké.
A tönke a modern durumbúza nemesített őse, az ebből készült lisztnek jellegzetes színe van, amely a magas karotintartalmának tulajdonítható, a szemcsés állag szintén meghatározó tulajdonsága. A három gabonaféléből a legismertebb a tönköly, amely a modern búza pelyvás elődje.
Mindhárom ősgabonára igaz, hogy a szemek védettek a kártevőktől, gombáktól és egyéb környezeti hatásoktól. Mivel mindhárom szárazságtűrő és igen erős gyomelnyomó képességgel rendelkezik, vegyszeres gyomirtást, növényvédelmet nem igényelnek, így népszerűek az ökotermékeket kedvelők körében.
Fogyasszunk olyan zöldségeket (majdnem) számolatlanul…
…mint pl. a cukkini, hiszen igencsak kalóriaszegény (12 cal/100 gr), glikémiás indexe alacsony (15), serkenti az anyagcserét, tisztítja az emésztőrendszert, így segíti a méregtelenítést és a testsúlycsökkenést.
Téli kedvencünk lehet a cékla, ugyanis magas folsav-, betalain nevű antioxidáns- és természetes nitrát-tartalmának köszönhetően segíti a zsírok lebontását. Ahhoz, hogy élénkítse a méregtelenítő folyamatot, a fogyasztása nyersen javasolt.
Igyunk, de nem mindegy, mit
Legegyszerűbb és legkézenfekvőbb az, ha csapból és vizet, hiszen sokszor, sok helyen elmondták, elmondják a szakemberek, hogy hazánkban szinte kivétel nélkül mindenütt megfelelő az ivóvíz minősége.
Ami egyes helyeken gondot okozhat, az az ólomszennyeződés, amelytől azonban a háztartási forgalomban lévő víztisztitó berendezések jelentős része nem véd meg. Napi 2-3 liter folyadékot célszerű elsősorban vízből, vagy cukormentes limonádéból, esetleg egyes gyógyteákból bevinni.
Gyógyteák és gyógyvizek
Rooibos tea
A vörös rooibos tea a dél-afrikai rooibos bokor leveleiből származik, antioxidáns tulajdonságairól ismert. Nem tartalmaz koffeint, így nem kell választanunk az alvás és a rooibos fogyasztása között.
Édeskömény tea
Az édesköményre mint őshonos növényre tekintünk, pedig a római légiókkal érkezett meg a Kárpát-medencébe. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, illata jellegzetesen ánizsos. A gumóján kívül a magját is felhasználjuk, amelyből teát készíthetünk.
Az édeskömény tea elősegíti, hogy a méreganyagok gyorsabban kitisztuljanak a szervezetünkből, enyhíti a székrekedést. Hatóanyaga az édes ízű transzanetol, a kesernyés, kámforos ízt adó alfa-fenchon és ánizsaldehid.
Mira gyógyvíz
Szakemberek szerint egyes gyógyvizek, mint pl. a Mira jótékonyan elősegítik a méregtelenítést. Véleményük szerint 3-6 héten át, kúraszerűen célszerű ezt a gyógyvizet fogyasztani, naponta 2×1 dl mennyiségben, ezt követően szünetet kell tartani.
(Fotó: Marijana/Pixabay)
