A legtöbb ember úgy véli, a méz éppen olyan, mint a cukor – és az idők végezetéig eláll. De vajon tényleg így van ez?
Ha igen, miért van minőséget jelző dátum a bolti mézes üvegek alján? Meddig áll el valójában a méz, és mit tehetünk azért, hogy ne romoljon meg?
A kamrákban általában a lekvárok és a befőttesüvegek mellett többnyire van méz is. De nem csak kenyérre lehet kenni, tehetjük teákba, üdítőkbe, süteményekbe, levesekbe, édességekbe, desszertekbe, vagy akár húsfélékbe és egytálételekbe is.
A méz felhasználása rendkívül sokoldalú, de ha esetleg nem használnánk fel sütésre vagy főzésre, gyógyszerként is egyedülálló. Kérdés azonban, meddig áll el? Mert az állaga idővel megváltozhat: a színe sötétebbé válhat, az alja leülepedhet, az állaga sűrűbb lehet. Ilyenkor vajon megromlott a méz, vagy mi történt vele?
A helyesen tárolt méz sosem romlik meg!
Ez olyannyira biztos, hogy a régészek több ezer éves mézet is találtak már ókori, egyiptomi királysírokban és az – bár hihetetlennek hangzik – hibátlan volt, és a tudósok fogyasztásra alkalmasnak ítélték. Ha pedig egy több ezer éves méz képes ellenállni az időnek és a romlásnak, a kamránkban álló üvegek miatt sem kell nagyon aggódni.
Egy dologra azonban ügyelni kell: a mézes üvegek záródása tökéletes kell, hogy legyen. Ha ezt betartjuk, a méz hűvös, száraz helyen évtizedekig, sőt évszázadokig is eláll.
A méz egyedülállósága az összetételében rejlik: magas cukortartalma, alacsony pH-tartalma, illetve a méhek mézkészítési metódusa miatt azok a mikroorganizmusok, amelyek a többi élelmiszerben elindítják a romlási folyamatokat, csodával határos módon nem élnek meg a mézben.
Változni azért tud
Noha a méz nem romlik meg, a színe, az állaga vagy az íze változhat az idők során, ezek természetes változások. Így például a sok éven át tárolt mézes üvegekben megfigyelhető, hogy az eltevés idején áttetsző világos méz az idők folyamán sötétebb színt és sűrűbb állagot ölt.
Lehet, hogy az íze is más lesz, és az illata is változik, de ettől még ugyanolyan egészséges és fogyasztható – még akkor is, ha az üveg alján a méz kikristályosodik. Ez általában azon múlik, milyen hőmérséklet-változásnak van kitéve a kamrában állva. Minél kevesebb a környezetváltozás, annál kevesebbet változik a méz is.
Ha kikristályosodik a méz, abból tudhatjuk, hogy nem pasztőrözött mézet vettünk, hanem természeteset (amiben természetes cukrok és virágpor van). Ha ez zavar minket, csak meleg vízbe kell állítani üvegestül a mézet, és a kristályok feloldódnak. A feldolgozott mézre mindez nem igaz – mondhatni: csak a valódi, természetes méz tart örökké.
Mi számít természetesnek?
A méhészek szerint a „nyers és szűretlen” méz a „valódi” méz, tehát amit nem melegítettek túl magas hőmérsékletre és ami tartalmaz virágport is. Ezen felül a természetes méznek mindig antibiotikumoktól és peszticidektől mentesnek kell lennie. Ha ilyet vásárolunk, nem kell a romlástól tartanunk, mivel az ilyen mézek nem tudnak megromlani.