Magyarországon hagyománya van a házi pálinkafőzésnek, de 2025-ben ezt csak szigorú jogszabályi keretek között lehet végezni. A hatályos előírások szerint évente meghatározott mennyiségű párlat adómentesen előállítható otthon, azonban ehhez engedélyeztetési és bejelentési kötelezettségek társulnak.
A szabályozás különbséget tesz a magánfőzés – vagyis saját desztillálóberendezéssel történő otthoni főzés – és a bérfőzés, tehát hivatalos szeszfőzdében való pálinkafőzetés között. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozottan figyeli a pálinkafőzésre vonatkozó előírások betartását, és szankciókat alkalmaz a szabályszegőkkel szemben.
Magánfőzés és bérfőzés – két legális út a pálinkához
Magánfőzés esetén a magánfőző – bárki 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő – a saját tulajdonú gyümölcséből, saját főzőberendezésén készítheti el a párlatot. Ezzel szemben bérfőzésnél a pálinkát nem otthon, hanem egy hivatalos szeszfőzdében főzik le a megrendelő által biztosított cefréből, bérmunka keretében. Fontos korlát, hogy egy háztartás egy naptári évben kizárólag az egyik módot választhatja: vagy otthon főz pálinkát, vagy bérfőzetés útján, a kettő együtt nem megengedett ugyanabban az évben.
A magánfőzésben vagy bérfőzésben készült párlatot tilos kereskedelmi forgalomba hozni. Az így előállított pálinkát csak a főző magánszemély, családtagjai és vendégei fogyaszthatják el, értékesítésére kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére van lehetőség.
Engedélyek és bejelentési kötelezettségek
A magánfőzéshez nem kell külön szeszfőzési engedély, azonban a pálinkafőző berendezést (legfeljebb 100 liter űrtartalmút) a megszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni a lakóhely szerinti önkormányzatnál. Ez a kötelezettség a házilag épített főzőkre is vonatkozik. Az ellenőrzés során igazolni kell a készülék jogszerű megszerzését, ezért a vásárlást vagy építést igazoló iratokat meg kell őrizni, és a későbbi tulajdonos- vagy lakcímváltozást is be kell jelenteni 15 napon belül.
A főzés megkezdése előtt a NAV-nak is be kell jelenteni a szándékot a NAV_J49 jelű nyomtatványon. Ha a berendezést a magánszemély saját maga készítette, azt a NAV_J37-es űrlapon külön jelezni kell. A NAV a bejelentés után kiállít egy párlatszármazási igazolást, amely igazolja a legálisan főzött ital eredetét.
Mennyiségi korlátok és adómentesség
Magánfőzőként évente legfeljebb 86 liter (50% alkoholtartalmú) párlat állítható elő jövedéki adó megfizetése nélkül. Ha egy háztartásban több magánfőző él, ez a 86 literes keret személyenként értendő. Bérfőzés esetén a bérfőzető évente legfeljebb 50 liter kész pálinkát főzethet le adómentesen egy szeszfőzdében. Az 50 liter feletti mennyiség után viszont meg kell fizetni a jövedéki adót is, amely jelenleg 333.385 Ft hektoliterenként (tiszta alkoholra számolva). Fontos, hogy magánfőző számára nincs mód a 86 literen felüli legális főzésre – e limit túllépése törvénysértő.
NAV-ellenőrzés és szankciók
A magánfőzés szabályainak betartását a helyi önkormányzat adóhatósága ellenőrzi. Ha a magánfőző nem jelenti be a pálinkafőzőt vagy a főzést, illetve valótlan adatokat ad meg, a berendezést és az elkészült párlatot lefoglalhatják. A mulasztót felszólítják a hiány pótlására, és ha 15 napon belül sem pótolja, akár 200.000 forintos bírságot is kiszabhatnak.
Súlyosabb jogsértés (például a megengedett éves mennyiség túllépése vagy illegális árusítás) esetén a NAV pénzügyőrei járnak el. Ilyenkor a NAV lefoglalja a főzőberendezést és az igazolatlan eredetű párlatot, a felelős ellen pedig jövedéki eljárást indít. A bírság az elmaradt adó akár ötszöröse is lehet; büntetőfeljelentés indulhat.
Képek: Pixabay.
