A Covid-19 járvány miatt az évente nagy sikerű DLG szántóföldi bemutató az idén nem került megrendezésre. Helyette a szervező DLG digitális előadás sorozatot (webinar) szervezett német, ill. angol nyelven. Az angol nyelvű program, amelyet 450 látogató követett, „A mechanikai növényápoló robotok, mint a herbicid alkalmazás alternatívája” címen futott.
A Klaus Erdle (DLG Competence Center Agriculture, Germany) által moderált programban a következő szakértők vettek részt:
- Christian Kirchhoff, CEO, K.U.L.T. Kress Umweltschonende Landtechnik GmbH, Germany
- René Jørgensen (CEO), FarmDroid ApS, Denmark
- Arno Ruckelshausen, University of Applied Sciences Osnabrueck, Faculty of Engineering and Computer Science, Germany
- Beat Vinzent, Bavarian State Research Center for Agriculture, Germany
A program bevezetőjében Klaus Erdle hangsúlyozta, hogy ha a herbicid nem hatásos, vagy alkalmazása nem megengedett, ill. ha egyes hatóanyagok, mint például a glifozát használata ellen nagy társadalmi tiltakozás tapasztalható, akkor a farmereknek a mechanikai növényápolási módszerek közül kell választani. Ebben az esetben a mechanikai gyomirtó robotok lehetnek a jövő sokat ígérő megoldásai.
René Jannick Jørgensen (CEO, FarmDroid) a 20 hektárnál kisebb területre alkalmas dán vető-gyomirtó robotokról adott tájékoztatást, amelyek már számos európai országban megtalálhatók, és amelyek 2020 tavaszán már több mint 1000 hektárt teljesítettek. A napenergiával működő robotok 8mm pontossággal dolgoznak sorban és sorközben, amelynek eredményeként a manuális gyomirtás szükségssége nagymértékben csökken, sőt, sok esetben nincs is rá szükség. A Covid-19 kihívására válaszul az egyik felhasználó egy második példányt is vásárolt, ami azt mutatja, hogy megfelelően alkalmazható. A 700kg súlyú és 3m szélességű robot 450-900m/h sebességgel haladva precíz munkára képes. A FarmDroid egész szezonban a területen hagyható és felügyelet nélkül dolgozik az RTK állomás által vezérelve.
Prof. Arno Ruckelshausen (University of Applied Sciences Osnabrueck, Faculty of Engineering and Computer Science) azonban megjegyezte, hogy még számos jogi és műszaki akadályt kell leküzdeni addig, amíg a robotok képesek lesznek kiváltani a herbicideket.
Christian Kirchhoff (CEO) beszámolt arról, hogy a német K.U.L.T. (Kress Umweltschonende Landtechnik GmbH) cég már 30 éve foglalkozik a mechanikai növényápolás eszközeivel, továbbá a traktoros munkagépekhez alkalmazható robot megoldásokkal, beleértve a különböző szenzor-technológiákat, és arra a meggyőződésre jutott, hogy a robotok általi növényápolás megoldható, de a jogi előírások miatt humán felügyelet szükséges.
Tény, hogy a farmereket fel kell készíteni a robototok alkalmazásához. Az újdonságok iránt érdeklődő gazdák is szeretnek megbizonyosodni arról, hogy probléma esetén le lehet állítani a gépet, és a működésüket figyelemmel lehet kísérni. A rendszer teljes ellenőrzésének lehetősége alapvető fontosságú.
Dr. Beat Vinzent, (Bavarian State Research Center for Agriculture) gyakorlati tanácsadó, egyetértését fejezte ki, amikor arról beszélt, hogy hasonló volt a helyzet, amikor a tehenészetben bevezették a fejőrobotokat. Bizonyos idő volt szükséges, amíg szembesültek a ténnyel, hogy nem elég a korábbi tapasztalatuk, hanem meg kell tanulni kezelni az új rendszert. Végül is ez csak egy átmeneti ideig tartott. Az adaptáció sikeressége a rendszer alkalmazhatóságától is függ, de lényeges szempont, hogy a gazdálkodó tulajdonosa-e a robotnak vagy csak bérvállalkozói szolgáltatásként használja.
René Jørgensen szerint a farmerek többsége, köztük számos kis területen gazdálkodó, készen állnak a technológia adaptálására. Ehhez viszont bizonyos erőfeszítések szükségesek, mivel a minimális művelés következtében a kopó alkatrészek erős igénybevételnek vannak kitéve, ezért megnő a jelentősége a pótalkatrészeknek. Más szóval, a robotokat a traktorokhoz hasonló figyelemmel kell kísérni. Ennek érdekében meg kell oldani a robotok távfelügyeletét, hogy bármilyen probléma esetén reagálni tudjunk. Néhány robot, köztük a Farm Droid a teljesítmény-tömeg arány miatt nem alkalmazható 10 fokot meghaladó emelkedő esetén.
A programot figyelemmel kísérők több, a gazdaságosságot érintő kérdést vetettek fel. Milyen mértékű beruházás szükséges? Mennyi a beruházás megtérülési ideje? Mekkora az üzemeltetés költsége?
Jorgensen szerint hét hektárnál nagyobb területen már gazdaságos lehet, persze ez függ a termesztendő növény fajtájától. A beruházás megtérülése kevesebb, mint két év abban az esetben, ha a farmer tavasszal organikus cukorrépában, azt követően repcében vagy más hasonló növénynél használja az őszi szezonban. Néhány kreatív farmer a robotot több különböző növény esetén alkalmazza, beleértve a fűszernövényeket is, ily módon még az általunk kalkuláltnál is jobb eredményt érnek el. Több tábla esetén a robotot traktorral lehet szállítani a táblák között a nagyobb területteljesítmény elérése érdekében.
Christian Kirchhoff szerint a robotok árát a funkció képességük alapvetően befolyásolja. A K.U.L.T. szántóföldi robotok ára, amelyek GPS, lidar és kameraszenzor technológiák kombinációjával dolgoznak, 25.000-125.000 euró között változik (a legdrágábbak a növénysorok művelésére is alkalmasak). Az autonóm FarmDroid vető és sorkultivátor változatának ára 65.000 euró. A K.U.L.T. cég a robotok fejlesztésében együttműködik az Agritechnica kiállításon díjazott francia Naio céggel, akinek alkatrészeket szállít az Oz és Dino robotjaihoz.
Prof. Ruckelshausen hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia fontos szerepet játszik a növényazonosítás komplex területén. A jövő trendjei közül meghatározó a mesterséges intelligencia – amely meg tudja különböztetni a kultúrnövényt a gyomtól.
A jövőben a szántóföldi robotok az ezerszámra rögzített felvételek alapján pontos különbséget tudnak tenni a kultúr- és gyomnövények között. Az idők folyamán, a korábban összegyűjtött információk felhasználásával, a robotok képesek lesznek összehasonlító értékelésre is, amelynek eredményei felhasználhatók a robot-, ill. kultivátor-fejlesztésekben.
A trendek között megtalálható lesz a növény és a talaj minőségének ellenőrzése, ami azt jelenti, hogy a robotok feladat szerint specializálódnak. Ha például az egyik robot a növény nedvességének mérése alapján szükségét látja a vízpótlásnak, akkor azt jelzi egy másik robotnak, amely a pótlás feladatát elvégzi. Ezt nevezzük „robotraj” működésnek.
A programot moderáló Klaus Erdle szerint igen érdekes, hogy két eltérő hátterű és működésű cég egyet értett abban, hogy ígéretes a robotok megjelenése a mechanikai növényápolás területén. Egyértelművé vált, hogy a farmereknek kell megtenni az első lépést az új technológia adaptálása érdekében.
Persze nem várhatjuk, hogy azonnal tökéletesen fog működni. Jelenleg a kémiai növényvédelem a meghatározó technológia, de tisztában kell lennünk azzal, hogy számos fejlődési lépés történt, amíg ez a helyzet kialakult. Ezért az a tisztességes, ha elfogadjuk azt a véleményt, hogy a robotoknak is még számos fejlesztési lépésen kell keresztül menniük, amíg a közeljövő sikeres technológiájává alakulnak.
