A gyommagvak számára szinte nincs akadály, munkagépekkel, vetőmagokkal, sőt akár az állati trágyán keresztül is óriási távolságokra szétterjedhetnek.
Szántóföldi munkagépek
A herbicid-rezisztens gyommagok szántóföldről szántóföldre és államhatárokon át történő elterjedésének egyik fő módja a szántóföldi munkagépekkel történő terjesztés. Egy fertőzött szántóföldön történő áthajtás során a gyommagok nagyon könnyen megrekedhetnek a kombájnok, kaszálógépek és talajművelő berendezések kis zugaiban.
A kombájnok a magok terjedésének elsődleges forrását képezik, mivel az évnek azon időszakában hajtanak át a szántóföldeken, amikor az elszaporodott gyomnövények éppen magot hoznak, a kombájnok egész növényeket takarítanak be, így nemcsak a haszonnövényeket, hanem a gyomnövényeket is, és sok olyan kis hely, rés van bennük, ahol a magok könnyen elrejtőzhetnek.
Ha a herbicideknek ellenálló gyomok túlélték a gyomirtási kezeléseket, és a betakarításig életben maradtak, akkor betakarítást követően alaposan meg kell tisztítani a kombájnt, továbbá ajánlatos a fertőzéssel sújtott területekre utoljára ráhajtani. Ne használja azokat a kombájnokat, amelyek nemrégiben fertőzött földeken jártak.
Súlyos eseteknél a termelők dönthetnek úgy is, hogy az Amaranthus palmeri vagy az Amaranthus tuberculatus fajjal erősen fertőzött területekről nem takarítják be a termést, így elkerülve a magok más területekre való átterjedését.
Vetőmagok, vetőmagkeverékek
Ha a kereskedelmi haszonnövények vetőmagját olyan mezőgazdasági területekről vásárolják, ahol herbicideknek ellenálló gyomok vannak jelen, a gyommagok a haszonnövények vetőmagjával keveredve vetéskor más szántóföldekre is eljuthatnak.
A legjobb gazdálkodási gyakorlat azt javasolja, hogy csak minősített, fémzárolt vetőmagot vessenek. A tanúsítási programok az USA-ban például államonként eltérőek, de mindig gondosságot követelnek meg annak biztosítására, hogy a betakarított termények ne tartalmazzanak problémás gyommagvakat.
Bizonyos államokban érvényben vannak olyan káros gyomnövényekre vonatkozó törvények, amelyek a gyommal fertőzött vetőmagok elterjedését hivatottak megakadályozni. Ha szennyezett vetőmagkeverék kerül a földekre, akkor nagy valószínűséggel a gyommagvak kicsíráznak és az adott területen fertőzést indítanak el.
Erősen ajánlott vetés után a gyomnövények alapos feltérképezése és szükség esetén irtása, hogy a vetőmagkeverékből származó gyomok ne szaporodhassanak el és ne terjedhessenek tovább.
Esettanulmány
Az Iowa Állami Egyetem (ISU) gyomnövényeket kutató tudósai 2016. szeptember 9-én megerősítették, hogy a Amaranthus palmeri közelmúltban 28 iowai megyében fordult elő. E megyék közül 20-ban a behurcolást a természetmegőrzési telepítésekhez használt őshonos vetőmagkeverékek elvetése okozta.
A fennmaradó nyolc megyében a gyomnövény behurcolása hagyományos mezőgazdasági tevékenységekre vezethető vissza. Meaghan Anderson, az ISU terepi mezőgazdasági szakértője szerint a természetvédelmi célú vetésekben az egyes gyomnövények minél korábbi kézzel történő kiszedése a legmegfelelőbb módszer a gyom felszámolására:
„Az Amaranthus palmeri elterjedése a természetvédelmi célú telepítésekben egész Iowában rendkívül aggasztó. A szennyezett vetőmagkeverékek hosszú távú hatása azonban a megfelelő válaszlépésekkel minimalizálható.
Az Amaranthus palmeri forrását több vetőmagtermelőtől vagy értékesítőtől vásárolt vetőmagkeverékek jelentették. A korábban őshonos vetőmagkeverékekkel bevetett földeket a lehető leghamarabb át kell vizsgálni annak megállapítása céljából, hogy jelen van-e az Amaranthus palmeri.
Ha igen, még nem késő minimalizálni a magtermelést és az Amaranthus palmeri elterjedésének és más táblákra való átterjedésének kockázatát. Mivel az amaranthus magok egy része valószínűleg életképes, tegye meg a megfelelő óvintézkedéseket annak megakadályozására, hogy a gyommagokat mezőgazdasági gépekkel átterjesszék más táblákra.”
Az állatok és a takarmány
Az állati takarmányt és a szervestrágyát a herbicid-rezisztens gyomok nagy távolságokra és államhatárokon átívelő terjedési módjaként azonosították. Sok gyommag, például a disznóparéj képes túlélni az emésztőcsatornán való áthaladást és kicsírázni az állat ürítése után.
Ha a jószágok gyommagokat tartalmazó takarmányt vesznek magukhoz, a trágyájuk tulajdonképpen életképes gyommagokat terjeszthet, amint azt a szántóföldre juttatják.
Néhány példa azokra az állattenyésztésből származó termékekre, amelyek gyakori forrásai lehetnek a gyommagvak terjesztésének:
a tejelő szarvasmarhák takarmányában előforduló gyapotmag,
a csirketakarmány vagy a trágyaként kijuttatott csirkealom.
A vadon élő állatok is terjeszthetik a gyommagvakat. A Missouri Egyetem gyomnövénykutató szakemberei felfedezték, hogy a kacsák az USA déli részéről a Közép-nyugat felé tartó vándorlásuk során terjesztik az Amaranthus palmerit.
Szél útján való terjedés
A szél által terjesztett, gyomirtó szerekkel (például glifozáttal) szemben ellenálló gyomnövények egyik legjobb példája a kerti seprőfű (Bassia scoparia), amelyet a köznyelvben ördögszekérnek neveznek.
Területhódításának egyik jellemző módja, hogy a növények kiszáradnak, így szél nagy távolságokra repíti őket. A szél által elfújt ördögszekér beért magjai szétszóródnak és a következő évben kicsíráznak, úgynevezett „seprőfű-ösvényeket” kialakítva a szántóföldeken.
A seprőfű pollenje is a szél által terjed, amely így a rezisztencia genetikáját átviheti a szomszédos szántóföldekre. Herbicid-rezisztens seprőfüvet találtak nyugati államokban, többek között Kansasban, Nebraskában, Coloradóban, Észak-Dakotában, Dél-Dakotában, Montanában és Oregonban, valamint kanadai tartományokban, köztük Albertában és Saskatchewanban.
A betyárkóró egynyári vagy kétéves, széleslevelű gyomnövény, amelynek populációi több herbicidcsoporttal szemben is rezisztensek. Az USA sok államában jelen van az egész közép-atlanti és közép-nyugati régióban.
A magok elsősorban széllel terjednek, de gépekkel is, valamint terjedhetnek állati takarmányokkal és magkeverékekkel is. Jellemzően a betyárkóró magjai 1 km-től akár több kilométerre is eljutnak, a helyi tipikus szélsebességtől függően.
Ha a magokat nagy függőleges széláramlatok kapják el, a magok és a pollenek sokkal nagyobb távolságokra is eljuthatnak – akár államhatárokon túlra is.
Mark VanGessel, a Delaware-i Egyetem gyomnövénykutatója szerint a delaware-i farmokat erősen megfertőző rezisztens betyárkóró valószínűleg Közép-nyugatról széláramlatok segítségével érkezett egyetlen év alatt.
(Forrás: Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület)
