Gyomirtás
Gyomirtás

A szója gyomirtásának meghatározó alapvetései

A szója gyomirtásának meghatározó alapvetései

Agrofórum Online

A szója termesztésének hazánkban már igen régi hagyományai vannak és a történelmileg kialakult termesztési körzetekben (pl. Ormánság, Mohácsi-sziget) ennek sikeressége töretlen. Az idők változásával ezen régiókhoz újak is társultak (pl. Borsodi mezőség, Solti sík), ahol a sikeresség ugyanúgy szavatolt, mint a már említett „veretes” tájegységekben.

A szója eredményes termesztéséhez az elmélyült szakmai tudás elengedhetetlen, nélküle szóját termeszteni ugyan lehet, de nem érdemes. Ennek az egymásra épülő technológiai elemekből álló vertikumnak sok buktatója akad. Ezek közül az egyik a kíméletes, de sikeres gyomirtás és annak a tenyészidő végéig való fenntartása.

 Vegyszeres gyomirtási lehetőségek

 A szűkre szabott vegyszeres gyomirtási lehetőségek (1. táblázat) természetes velejárója, hogy nem lehetséges a szójaállományban minden előforduló gyomnövény ellen sikeresen védekezni (1. kép).

„A jó, a rossz és a csúf” szójában is

Preemergensen alkalmazható
Hatóanyag Készítmény Dózis Megjegyzés
pendimetalin/330 g/l Pendigan 330 EC 4-5 l/ha vetés után 2-3 napon belül vagy vetés előtt (ppi) 1-2 cm-en, sekélyen bedolgozva
pendimetalin/455 g/l Stomp Aqua 3,0 l/ha
S-metolaklór/960 g/l Dual Gold 960 EC 1,4-1,6 l/ha 1 H % alatt nem javasolt
flumioxazin/50 % Pledge 50 WP 0,08 kg/ha vetést követő 2 napon belül
klomazon/ 480 g/l Command 48 EC 0,2-0,6 l/ha önmagában: 0,6 l/ha, kombinációban: 0,2 l/ha;
kalászosok, cukorrépa utóvetemény következhet 0,2 l/ha felhasználás esetén 60 nap, 0,6 l/ha esetén 150 nap múlva;
mérsékelt, múló fitotoxicitás (levélkifehéredés) előfordulhat
metribuzin/ 700 g/kg Mistral 0,4-0,5 kg/ha 1 H % felett, fajtaérzékenység előfordulhat
metribuzin/ 600 g/l Sencor 600 SC 0,55 l/ha
Posztemergensen alkalmazható
bentazon/480 g/l Basagran 480 SL 2,0 l/ha 25 C felett tilos kijuttatni a perzselési veszély miatt; permetezés: alacsony nyomáson, közepes cseppmérettel
Benta 480 SL
Troy 480
imazamox/40 g/l Pulsar 40 SL 1,0 l/ha kiszántás esetén csak pillangós vethető; kezelt területre 12 hónapig repce és cukorrépa nem vethető
bentazon/480 g/l + imazamox/22,4 g/l Corum 1,9 l/ha (0,95+0,95) Dash (1,0 l/ha) hozzáadásával a hatás fokozható; osztottan is kijuttatható 7-14 nap eltéréssel;
25 C felett ne kezeljünk; kiszántás esetén csak pillangós vethető; kezelt területre 12 hónapig repce és cukorrépa nem vethető
tifenszulfuron-metil/500 g/kg Refine 50 SX 10-15 g/ha stresszhelyzetben lévő szójában és 25 C felett ne kezeljünk; Trend 0,1 %-kal együtt enyhe, múló növekedési depressziót és levélsárgulást okozhat
cikloxidim/100 g/l Focus Ultra 1-4 l/ha ne kombináljuk posztemergens kétszikű irtóval; gyártó ajánlásának megfelelő, engedélyezett segédanyag hozzátehető
kletodim/240 g/l Select 240 EC 0,3-1,2 l/ha
kletodim/120 g/l Select Super 0,6-2,4 l/ha
propaquizafop/100 g/l Agil 100 EC 0,6-1,5 l/ha
quizalofop-P-etil/5 % Targa Super 0,7-3,5 l/ha
Leopard 5 EC
quizalofop-P-tefuril/40 g/l Pantera 40 EC 0,8-3,5 l/ha
1. táblázat: A szójában alkalmazható herbicidek

Van olyan gyomnövénykör, ahol ez fenológiai stádiumtól függetlenül igaz – ide tartozik minden évelő kétszikű (pl. mezei acat, vidra keserűfű, fekete üröm, mentafajok többsége…) –, azaz jelen pillanatban nincs olyan engedélyezett hatóanyag, amely képes lenne ezen fajok állományon belüli eredményes gyérítésére. Egy számunkra kedvezőbb eset az, amikor a gyomnövény sikeres gyomirtásának eredményessége a gyomnövény fejlettségén múlik – azaz bizonyos fenológiai, fejlettségi állapotig képesek vagyunk ellenük védekezni, de ezt meghaladva már nem.

Az ide tartozó leggyakoribb gyomnövények pl. a parlagfű, a selyemmályva és a libaparéjfélék. Vannak fajok, amelyek esetében a fenológián túl, a megválasztott hatóanyag spektrumára is ügyelni kell; ugyanis bizonyos gyomnövények nem gyéríthetőek bizonyos hatóanyaggal (esetleg csak kombinációkkal). Például nem eredményes a klomazon preemergensen a disznóparéjfajok ellen, de posztemergensen sem eredményes a védekezés tifenszulfuron-metillel fekete ebszőlő ellen, vagy imazamox hatóanyaggal kender ellen.

Fitotoxikus hatások, fajtaérzékenység

 A herbicid-használatot tovább bonyolítja a „hat/nem hat” kérdésén túlmenően a szója toleranciája az adott hatóanyagra. Sajnos a legtöbb szójában engedélyezett hatóanyag képes fitotoxikus reakciókat kiváltani a kultúrnövényen, ami a legsúlyosabb esetekben szemmel is jó látható. Ez a fitotoxicitás egyaránt megfigyelhető a talajon keresztül ható hatóanyagok széles körénél (ez alól minden körülmények közepette kivétel a flumioxazin és a klomazon; szóló alkalmazás esetén, nem túl extrém csapadék és hőmérsékleti viszonyok közepette még ide sorolandó az S-metolaklór is), de mindez igaz a virágzás kezdetén túljutott szójára is a rendelkezésre álló összes nem szelektív egyszikűirtó hatóanyag esetében is.

Összegezve, tehát megállapítható, hogy a kezeléseket követően a szóján is jelentkeznek a herbicid használatára utaló fitotoxikus tünetek – azon pár hatóanyag kivételével, amit jeleztem – preemergensen a teljes pusztulástól (ami azonban csak extrém esetekben realitás) a csírázás visszavetésén át, a torzult kihajtáson át a levelek színváltozásán keresztül a virágelrúgásig.

A szója gyomirtásának szükségessége nem kérdés, a feladat annak eldöntése, hogy mit és mikor, milyen dózisban és kombinációban használjunk az elérhető legnagyobb hozam elérése érdekében. A körültekintéssel elkészített terv és precíz kivitelezés szükségessége itt még inkább igaz, mint sok más kultúra esetében. Példaként említeném, hogy szója esetében még mindig figyelni kell bizonyos fajták és aktív hatóanyagok egyidejű alkalmazásának szigorú elkerülését, mert a fajtaérzékenység jóval szofisztikáltabb, mint egyéb nagy felületen termesztett növényeink esetében.

Az okirat szerint preemergensen felhasznált metribuzin rossz fedéssel – szórófej túlhasználtság miatt kialakult aszimmetrikus szóráskép, rossz csatlakozás… – képes komoly fitotoxicitást előidézni, sőt, ismert olyan mértékű fajtaérzékenység is, amely a növény pusztulását képes okozni tökéletes kijuttatás esetén is (pl. ES Mentor vs. metribuzin). A „tól-ig” dózissal engedélyezett termékek esetében feltétlenül vegyük figyelembe, és tartsuk is be a felhasználás előtt a dózisokhoz tartozó engedélytulajdonos által tett megállapításokat (pl. humusztartalom, kombinálhatóság…).

Alap- és állomány-gyomirtás egymásra épülése

 Mindent figyelembe véve és mérlegelve kijelenthető, hogy a szója termesztése során a megnyugtatóan biztonságos állapot eléréséhez elengedhetetlen a pre- és posztemergens kezelések egymásra épülése. A preemergens kezelés szükségességét több nehezen irtható faj (pl. selyemmályva, parlagfű) indokolja. A preemergens kezelés adta lehetőségek rendkívül nagy előnye a csak posztemergens kezelésekre alapozott tervezéshez mérten az is, hogy a könnyebben irtható fajok jó része is elpusztul a preemergens kezelés során, a túlélők esetében pedig célzottabban tudunk eljárni.

A kultúrnövény hiányos herbicid-toleranciáját is figyelembe véve a preemergens kezelések megtervezésénél a kétszikűirtó készítmények körére fókuszáljunk, ugyanis szójában az egyszikűek kiirtására a posztemergens megoldás jobb, eredményesebb és szelektívebb megoldást ad. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a csak preemergens védekezés sem elégséges; ugyanúgy, mint a csak posztemergens kezelés. Ez azért van, mert a szója gyomelnyomó képessége életének elején és végén kimondottan gyenge és ez lehetőséget ad két erős gyomhullám megjelenésére. Az első gyomhullám ki nem védése esetében egy intenzív terméselvonó hatás párosul egy erősen akadályozott betakarítással; míg a második gyomhullám megerősödése esetében a pergésveszteség jelentős növekedésével kell számolnunk.

Az első markáns gyompopuláció radikális visszaszorítására hivatott a preemergens kezelés és ennek a gyommentes/gyomszegény állapotnak a fenntartását célozzák a posztemergens kezelések. Megállapítható, hogy még egy nagyon eredményes preemergens kezelés sem képes aratásig fenntartani a kívánt szintű gyommentességet és fordítva is igaz, hogy a posztemergens kezelések számának növelésével sem lehet ezt a célt elérni preemergens beavatkozás nélkül. Ezért nagyon fontos szója esetében a megtervezett és összehangolt gyomirtási lánc konzekvens kivitelezése!

Talajművelés, térállás meghatározása, mechanikai sorközápolás

 Nagyon sokat tudunk tenni a gyomirtás eredményességéért, ha már a talajműveléssel és a térállással is segítjük a szóját a minimális gyomversenytárssal való együttélés kialakításában. A szója esetében – a kihívásokkal teli gyomirtás miatt – a talajművelésnek döntő szerepe van az eredményességet illetően; ugyanis a forgatás minimalizálásával, elhagyásával a szójatermesztés idővel ellehetetlenül. Bekövetkezik ez azért, mert az ilyen esetekben az évelő növények téruralása radikálisan megnő és olyan egyéb magról kelő gyomok is megjelennek, amik nem kívánatosak – nem csak itt, de itt kiváltképpen nem – mint pl. az apró szulák és a betyárkóró. Természetesen a gyomirtás eredményességének megsegítésére tervezhető a mechanikai sorközápolás is, de akkor pedig a vetésnél kell figyelembe venni a sorközápoló méreteit.

Alapvetően a túlságosan tág térállás még akkor sem javasolható, ha a mechanikai sorközművelés előre tervezett; mert a kedvező viszonyok közepette a gyomosodás ereje és mértéke megoldhatatlan meglepetéseket tartogathat a számunkra. A gyomirtó szerek használata viszont nem elkerülhető, ugyanis a sorokban felerősödő, magaskórós gyomnövények (parlagfű, vadkender, selyemmályva, libaparéj fajok) a betakarítás során komoly pergésveszteség előidézői lesznek. Ezeken túlmutatóan pedig arra is fel kell készülni, hogy vannak olyan gyomnövények, amelyek gazdanövényei bizonyos szója betegségeknek és ezért válik kerülendővé táblaszintű jelenlétük (pl. a fekete ebszőlő gazdanövénye a hazánkban még nem észlelt szójalisztharmatnak).

Nem várt gyomkártételek

 Végezetül, de nem utolsó sorban a nem kívánatos gyomnövények kártételének egyik ritka, de nagyon bosszantó típusa az, amikor a nagy víztartalmú termés, vagy termésalkotó aratáskor felkenődik a betakarított magra. Ez a károkozás lehet látható (pl. fekete csucsor esetében) és láthatatlan (pl. csattanó maszlag esetében). Mindkét esetben mérgező alkaloidákkal szennyeződik a végtermék, de a fekete csucsor esetében mindez még elszíneződéssel is társul. Látható tehát, hogy a szójában engedélyezett hatóanyagok felhasználása túlmutat a napi gyakorlat automatizmusain; azaz nagyon sok információ és precizitás szükséges ahhoz a gyomirtáshoz, amivel gazdaságilag a legtöbb hasznot realizálhatjuk.

Ha valahol igaz az, hogy egy-egy termék beszerzési ára hogyan viszonyul a versenytársakhoz képest, és ez mennyire elsődleges a végső döntéshozatalnál; akkor a szójánál fokozottan érvényes, tehát az, hogy ez a tényező (a gyomirtószer ára/hektárköltsége) csak egy – és messze nem a legfontosabb – paraméter. A szója védelme és egy eredményes gyomirtás egyidejű megvalósítása többet ér és több profitot eredményez, mint az abszolút értékben legolcsóbb hektárköltség kiszámítása és kiválasztása.

Elő- és utóvetemény-hatások

 Természetesen a legkörültekintőbb tervezés is meghiúsulhat, ha olyan érzékeny növény esetében, mint a szója, nem vesszük figyelembe az előveteményben használt perzisztens herbicidek esetlegesen még aktív jelenlétét. Szója esetében kerülni kell a pillangósokra nagyon aktívan ható termékekkel kezelt területek kiválasztását, mert súlyos károk származhatnak belőle. Ide tartoznak a HPPD-gátlók közül pl. tembotrion, mezotrion, izoxaflutol, az ALS-gátlók közül a nagy dózisú, későn kijuttatott metszulfuron-metil és triaszulfuron; de még a klopiralid és az aminopiralid is képes lehet a károkozásra.

Végezetül ide kívánkozik még annak a ténynek a feltárása is, hogy a szója is valamely növényünk előveteménye; ezért fontos a szójában felhasznált hatóanyagok dózisának és időpontjának ismerete. Ennek tudatában ugyanis – ismerve a területet érintően a tárgy év meteorológiai adatait – felvázolható a következő kultúrára vonatkozó rizikó nagysága. Természetesen az utónövényre gyakorolt hatásra is segítséget adnak az engedélytulajdonosok a termékleírás során. Megjegyzendő, hogy szabályszerű kijuttatás során a flumioxazin és a tifenszulfuron-metil kétszikűirtók esetében nincs semmilyen korlátozás. Az esetleges „feketelevesekre” a kombinációk és az egymásra épült hatóanyagok kijuttatása után számíthatunk igazán; amiről sajnos nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Kerülendő az őszi kalászosok vetése, ha teljes dózisú klomazon metribuzinnal és/vagy erre épülően imazamox hatóanyagú termékkel lett kijuttatva.

Végkövetkeztetésként megállapítható, hogy a szója gyomirtása során a teljes környezetét – térben és időben egyaránt – több évre vonatkozólag figyelembe kell venni ahhoz, hogy a lehető legnagyobb eredményességgel tudjuk vetésszerkezetünkbe beillesztve termeszteni.

Fotó: A szerző felvételei

 A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

 Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változata Szabó Roland: A szója gyomirtásának meghatározó alapvetései (2016. Extra 65 30. old.) című írása alapján.

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

2019. június 15. 11:37

A meteorológiai előrejelzések a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárást prognosztizálnak, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

Medallon Premium - a tarlókezelés hatékony eszköze

2019. június 13. 11:28

A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána szebb, könnyebb és olcsóbb a következő évi gyomirtás.

A kukorica és a gyomnövényei közötti kölcsönhatások

2019. június 7. 04:36

A kukorica egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Termesztésének sikerességét jelentősen befolyásolja az, hogy a gyomnövények elleni védekezési eljárások mennyire hatékonyak.

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

2019. május 25. 15:36

Ma már nem kétséges, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Az összeállításban választ találnak arra a kérdésre, hogy miért szaporodott el a parlagfű, továbbá melyek a hatékony védekezés sarokkövei.

Szója: a GMO-mentest keresik

2018. szeptember 19. 10:57

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években.

Amerikai–magyar szója találkozó az Agrárminisztériumban

2018. augusztus 19. 09:00

A találkozón az amerikai és a magyar résztvevők is megerősítették együttműködési szándékukat és várakozással tekintenek a szakmai kapcsolatok bővülése elé.

Terményárak: új termésű árszintek ó-termésű készletekre

2019. március 4. 12:48

Az elmúlt napokban a vevők részéről a kínálat agresszív és jelentős megugrásáról érkeztek hírek, van olyan piacunk, ahol a vevői igénnyel szemben 10-szeres kínálat jelent meg.

Jót tett a szójának az USA-Kína békülés - Így alakul az olajos növények ára

2018. december 14. 06:06

Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború 90 napos felfüggesztése volt az egyik eredménye a november végén tartott G20 találkozónak, ami pozitív hatással volt az USA-ban termelt szójabab árára.