Gyümölcs

A diótermesztés „sötét oldala”

Agrofórum Online

Hazánk diótermesztése hektikusan változott az elmúlt 30 év során. Szinte minden kertben, parkban, folyóparton megszokott látványt nyújtanak a terebélyes diófák. Az utóbbi években azonban egyre nehezebb mind a kiskerti, mind a nagyüzemi diósokat megvédeni a különböző kórokozóktól és kártevőktől.

A betakarítás idejére már csak aszott, fekete, rothadt terméseket találunk az avarban. Vajon mi lehet ennek az oka? Minden esetben a dióburok-fúrólégy a főellenség, a főkártevő, vagy az ördög itt is a részletekben rejlik? A következőkben ezt a kérdéskört vizsgáljuk meg.

A nemes dió (Juglans regia) már évszázadok óta meghatározó héjas gyümölcse a hazai kertészeteknek. Ha elfelezzük a tisztított termést, egyesek az emberi agyra hasonlító alakzatot látnak benne. Tény, hogy a benne rejlő ásványi anyagok és növényi olajok rendkívül jó hatással vannak az emberi idegrendszerre is.

Már a 18. században íródott törvények és kereskedelmi levelek is megemlítik a szatmár-beregi kistérségből származó szilva és dió kereskedelmének jelentőségét. A hazai szortimentben pedig főleg hazai nemesítésű fajták találhatóak. Szentiványi Péter nemesítő munkássága pedig lehetővé tette az intenzív diótermesztést hazánkban.

Az elmúlt évek telepítési programjai miatt ma már 5500–6000 ha-on termelünk diót, mind belföldi, mind külföldi felhasználásra. A globális felmelegedés és a drasztikusan változó időjárási anomáliák miatt ennek a gyümölcsnek a termesztése is egyre nehezebbé válik.

A termesztési technológia sajátossága az alacsony hektáronkénti tőszám, illetve a kései termőre fordulás. A dió termesztésben nincsenek bevált törpésítő alanyok, így a növény a terebélyes habitusa miatt egyedi növényvédelmi technológiát kíván meg.

Az egyik legnagyobb veszélyt a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completta) okozza a már beérett gyümölcsökön. Ez a kártevő a gyümölcsben fejlődő fúrólegyek közé tartozik, csakúgy, mint az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletius cingulata).

Ezek a fúrólegyek a frissen kötődött gyümölcsökbe rakják a petéiket, és később a nyüvek rágása miatt a gyümölcs lehullik. A rágás hatására alakul ki a fekete szín, amely sokszor összekeverhető a dió baktériumos rügy-, termés-, levélfoltosságával (Xanthomonas campestris pv. juglandis).

Gyakran ezek között a károkozások között ok-okozati összefüggés van. A fúrólegyek sebzése után a nyüvek károkozása fertőzési kaput nyit, és a különböző bakteriális kórokozók is könnyebben felszaporodnak a gyümölcsben ennek hatására.

Számos fertőzés jellemző még a dió kórtanában, ilyen például a különböző Erwiniás, és Brenneriás patogének. Egy megfelelően karban tartott ültetvényben, ahol megfelelően el vannak végezve a különböző növényvédelmi munkák, nem okoznak jelentős kárt ezek a baktériumtörzsek.

Érdemes mindig kezelnünk a fák mélyebb sebhelyeit, a nagy felületű és mély sebek gyorsan elrákosodnak, illetve a fa jelentős mennyiségű nedvveszteséget is szenved ennek hatására.

Illetve a dió metszéséhez hozzátartozik a hagyományos gömbkorona ritkítása is, mely során az idősebb, megvastagodott termőágakat érdemes időnként kiválogatni. Ellenkező esetben a korona belseje árnyékos lesz, romlik a termőrügyek differenciálódása, illetve sokkal nehezebb lesz elérni az évről évre ismétlődő termésmennyiséget.

A sebek kezelése és a törzsek meszelése egy olcsó, de hatékony módja a fertőzések kiküszöbölésének. A dió növényvédelmét tovább nehezíti, hogy a fa habitusa és koronaformája jóval meghaladja az átlagos gyümölcsfákét. Ezért a hagyományos kertészeti permetezők nem alkalmasak a teljes szerfedettség biztosítására.

Erre megoldást jelenthet a légi növényvédelem, ebben az esetben a drónok bevonása kérdéses lehet, hiszen számos hatóanyag nincs még engedélyezve, illetve a nagy lombfelület nagy lémennyiséget is igényel.

A helikopteres permetezés pedig egy hatékony, de ugyanakkor költséges megoldása a permetszerek kijuttatásának. A fúrólegyek gyérítésére megoldást jelenthet a tömegcsapdázás, illetve a feromonos légtérterítési módszer is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A kövecsesség titka: mikor menthető meg a körtefa?

2025. október 11. 14:10

A kövecsesség sok kertész rémálma. De vajon mindig a fa hibája? Összegyűjtöttük, mi okozza, és mikor segíthet csak az újratelepítés.

Barna lett a birs? Ez a két fő oka!

2025. október 10. 14:10

A birs kívülről ép, belülről mégis barna? A jelenség mögött tápanyaghiány és gombás fertőzés is állhat – mutatjuk a különbséget!

Mit rontunk el az ültetéskor? – Fák, amik nem maradnak életben

2025. október 10. 07:10

A fiatal gyümölcsfák kiszáradása gyakori probléma az ültetés utáni időszakban. Az okok gyakran egyszerűek – de odafigyeléssel elkerülhetők.

Mi legyen a kerti lombbal? Jó lesz valamire?

2022. december 30. 06:37

A kerti lombot sokan elégetik, mások komposztálják, de van, aki otthagyja a gyepen, ágyásokban, mint talajtakarást. De vajon melyik az igazán jó megoldás?

Szezon után: néhány szó a dió brennériás kéregbetegségeiről

2024. december 6. 11:10

A kórokozó tünetei könnyen felismerhetők, megjelennek a fiatal és az idősebb fákon egyaránt, főleg a törzsön, vastagabb ágakon.

Miért feketedett meg a dió a fán?

2022. október 7. 04:36

Lehulltak a termések a diófáról, sok közülük megfeketedett. Mi okozhatta ezt?

Hogyan végezzük a diófa metszését?

2024. március 8. 08:10

Sokak által ismert gyümölcsünk a dió (Juglans regia) Magyarországon több évszázada termesztésben lévő növényünk. Természetgyógyászatban betöltött szerepe kiemelkedő és az élelmiszeriparban is meghatározó alapanyag.