A korai virágzású gyümölcsfajok termésbiztonságának növelése érdekében egyre inkább előtérbe kerülnek a virágzási idő késleltetésének lehetőségei. Erre leginkább a termőhely és a fajta megválasztásával, valamint az intenzív termesztéstechnológia módszereinek alkalmazásával van lehetőségünk.
Régóta keresnek kémiai megoldásokat is. A fák kényes hormonális egyensúlyát módosítva hasznos és káros hatásokat is elérhetünk. A szintetikus hormon hatású készítményeket sok területen jól tudjuk használni a gyümölcstermesztésben, de a virágzás késleltetésére a káros hatásaik miatt nem igazán.
Szelídebb kémiai megoldásokat kínál a mikroelemek és az aminósavak kijuttatása, az innováció ezért ebbe az irányba tolódott el. A kezdeti eredmények után, a készítmények széleskörű bevezetés előtt azonban még sok fejlesztő munkára lesz szükség.
Az ültetvény helye
A termőhely szerepe meghatározó a fejlődési folyamatok, így a virágzási idő szempontjából is. A földrajzi hely, a domborzat, a kitettség, a mikroklíma nagymértékben befolyásolják gyümölcsfáink virágzási idejét.
Ha azt szeretnénk, hogy ne legyen túl korai a virágzás, északabbi, magasabban fekvő területeket válasszunk, és dombvidéki termőhelyeken a déli kitettség helyett inkább a keleti vagy nyugati lejtőket részesítsük előnyben.
Fajták és alanyok
Az ültetvények tervezésekor a fajtákat is nagyon gondosan kell kiválasztani. Minden fajon belül vannak korán, középidőben és későn virágzó fajták. Fagyveszélyes termőhelyeken válasszuk a későn virágzó fajtákat, amennyiben azok más szempontokból is megfelelők számunkra. Az alanyok is befolyásolják a virágzási időt, ezt is érdemes figyelembe vennünk.
Termesztéstechnológia
A mandula, a kajszi és az őszibarack a legkorábban virágzó gyümölcsfajok hazánkban. A későbbi virágzási idő elsősorban ezeknél hozhat jelentős hasznot a fagykárok elkerülésével. Mit tehetünk a termesztéstechnológia során? A gyümölcstermesztők számára már régen feltűnt, hogy a különböző hosszúságú vesszőkön nem egy időben történik a virágnyílás a csonthéjas fajok fáin.
A leginkább feltűnő ez a kajszinál. A rövid termőrészeken, a nyársakon korábban nyílnak a virágok, mint a hosszú vesszőkön. Több nap is lehet a különbség közöttük. Ezt érdemes kihasználni, és arra törekedni, hogy minél több hosszú vessző legyen a fákon.
Tudjuk jól, hogy ezt úgy tudjuk elérni, ha rendszeresen erős metszésben részesítjük a fákat. Természetesen szakszerűen, a faj igényeit és sajátosságait figyelembe véve. Emellett túlkötődés esetén gyümölcsritkítást kell végeznünk, ami a gyümölcsminőség szempontjából is nagyon előnyös.
A túl nagy gyümölcsterhelés ne fogja le a hajtásnövekedést. A megfelelő tápanyag- és vízellátással, növényvédelemmel is biztosítani kell a hajtásnövekedés zavartalanságát. Az almatermésűeknél nem tudjuk kihasználni a termőrészekben rejlő lehetőségeket a virágzás késleltetésére, de a rendszeres, szakszerű metszés mindegyik fajnál nagyon fontos.
Azt is tudnunk kell, hogy minden stresszhatás, vízhiány, tápanyaghiány, vírusfertőzés stb. sietteti a generatív fejlődési folyamatokat, így a virágzást is. Fontos tehát, hogy a fák jó kondícióban és jó egészségi állapotban legyenek.
Vegyszeres megoldások
A 20. század közepétől sokfelé elkezdtek kísérletezni azzal, hogy szintetikus hormon hatású készítményekkel késleltessék a gyümölcsfák virágzását. Először gibberellinsavas kezelésekkel próbálkoztak.
Az őszi lombhullás előtt kijuttatva ez úgy változtatja meg a növény hormonális egyensúlyát, hogy az abszizinsav hatása később érvényesül. Ez utóbbi növényi hormon felelős elsősorban a levelek fákról való leválásáért.
Ha későbbi az őszi lombhullás, az összes további folyamat csúszásban lesz, beleértve a következő tavaszi virágzást is. A kísérletekben, amelyek főként őszibarackkal zajlottak, csak néhány napos virágzás késleltetést értek el, így ez a gyakorlatba nem ment át.
Nagyobb reményeket fűztek az etilénképző anyagok használatához. Szintén az őszi időszakban kijuttatva az etilén hatására lelassul a virágrügyek fejlődése, és később lépnek ki a mélynyugalomból, majd az ezutáni fejlődési folyamatok is késésben lesznek.
Kajszi-, őszibarack-, cseresznye- és szilvaültetvényekben az etilénképzők alkalmazásával 5-12 napos virágzás késleltetést értek el. Sajnos a legtöbb kísérletben az volt a tapasztalat, hogy az a töménység, ami késleltette a virágzást, erős mézgásodást váltott ki a fákon, emellett kevesebb lett a virágok és a termés mennyisége is. Ezt a hormonális kezelést sem javasolják tehát az ültetvényekben.
Dél-Amerikában a 2000-es évek elején szelídebb kémiai megoldások irányában kezdtek el kísérletezni. Közvetlenül az őszi lombhullás előtt mikroelemeket és aminosavakat permeteznek a fákra.
Néhány éve már kapható a Retard Cherry® nevű készítmény, amely az előbb említett összetevőket tartalmazza. Használatával fajtától függően 5-10 nappal később virágoztak a cseresznyefák argentínai és chilei ültetvényekben. A kezdeti eredmények tehát bíztatóak, várjuk a hasonló készítmények kifejlesztését a többi csonthéjas gyümölcsfaj számára is.
A témáról bővebben olvashatnak az Agrofórum 2024. áprilisi számában.
