30℃ 16℃
június 1. Tünde, Jusztinusz
Gyümölcs

Alanyt is válasszunk, ne csak fajtát!

Agrofórum Online

A gyümölcsültetvények tervezése kapcsán sok szó esik a fajták kiválasztásának fontosságáról. Az ültetvény sikerességét, a termesztés eredményességét a fajták alapvetően meghatározzák.

Csak olyan fajtákat szabad telepíteni, amelyek környezeti igényét a termőhelyünk jól ki tudja elégíteni, és amelyek gyümölcse jól eladható. Az alanyokról kevesebb szó esik, pedig legalább olyan fontosak, mint a fajták. A gyümölcsfák minden tulajdonságát az alany és a fajta együttesen határozza meg. Nemcsak a faméretet befolyásolja az alany, hanem minden növekedési és fejlődési jellemzőt, a gyümölcsök méretét, minőségét, érési idejét, sőt még az őszi lombhullás időpontját is.

Mit várunk el az alanytól? Három dolgot szoktunk említeni: éljen jól együtt a nemes fajtával, legyen alkalmas a tervezett művelési rendszer számára (elsősorban a faméret szempontjából) és jól viselje a termőhelyi viszonyokat (talajtípus, mésztartalom, klíma, időjárási szélsőségek…). Sorolhatjuk azonban nyugodtan tovább, mert nem kevésbé fontos, hogy megfelelő gyümölcsméretet, valamint gyümölcsminőséget is biztosítson, és legyen ellenálló a betegségekkel, főként a talajból fertőzőkkel szemben. Mivel az alany a fenológiai jellemzőket is befolyásolja, egy későbbi virágzás csökkentheti a fagykár kockázatát, egy korábbi érés nagyobb értékesítési árat jelenthet a piacon. Az ültetvény újratelepítésénél egy alanyváltás kiküszöbölheti a talajuntságból eredő problémákat.

Alanyhasználat a cseresznyetermesztésben

Az alany tehát nagyon fontos. Minden gyümölcsfajra igaz ez, a cseresznyére is, és erre hívta fel a figyelmet Hrotkó Károly egyetemi tanár a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet  ÉrdElvira majori kísérleti telepén, júniusban megtartott szakmai napon. Mivel a cseresznye nagy fát nevel, az intenzív ültetvényekhez sokfelé előszeretettel alkalmazzák a gyenge növekedésű alanyokat. A GiSelA alanyok többek között ennek köszönhetik széles körű elterjedésüket. Ezek azonban nem mindenhol és nem minden körülmények között működnek jól. Gyakran előfordul, hogy erősebb alanyra van szükség és olyanra, ami az adott környezeti feltételeket jobban bírja. Például sajmeggy alanyra (1. kép).

1. kép Intenzív cseresznyeültetvény hazai sajmeggy klónalanyokon egy kísérleti ültetvényben

A sajmeggyek alanyként való hasznosításával Probocskai Endre és Sebők Imréné kezdett el intenzíven foglalkozni Magyarországon, 1962 és 1970 között 8 típust szelektáltak magtermesztés céljára. A magonc alanytól azonban korszerűbb és egyöntetűbb állományt eredményez, ha vegetatív szaporítású alanyt használunk. Ezért dolgozta ki Hrotkó Károly kollégáival az 1980-as évek során a sajmeggyek hajtásdugvánnyal történő szaporításának technológiáját. 1988-tól Szigetcsépen, majd 2004-től Soroksáron és Érd-Elvira majorban kísérleti ültetvényekben értékelik a klónalanyokat, Rita, Petrus, Vera és Carmen fajtákkal (2. kép).

2. kép A Carmen fajtával is jó eredményeket mutattak a magyar sajmeggy klónalanyok a kísérleti ültetvényekben

2014-től több magántermelőnél is állítottak be félüzemi kísérleteket. Mára sok tapasztalat gyűlt össze, amelyek alapján bátran ajánlják ezeket az alanyokat a termesztőknek. A magyar sajmeggy klónalanyok legfőbb értékei, hogy szárazságtűrők, hőstressztűrők, jó a télállóságuk, toleránsak az Agrobacteriummal szemben, emellett jól tolerálják a meszes és magas pH-értékű talajokat. Homogén növényállományt adnak, a fák rajtuk korán termőre fordulnak. Középerős és erős növekedési erélyű alanyokról van szó, de erős metszéssel intenzív ültetvényekben is alkalmazhatók, jól bírják a gyökérmetszést is. Az alanykísérletekkel párhuzamosan művelési rendszer kísérletek is folytak és folynak a Hrotkó Károly által vezetett kutatócsoportban. Az intenzív „magyar cseresznye orsó” művelési rendszerhez is ezeket az alanyokat ajánlják.

Sok fontos termesztő országban kedvezőtlen talajadottságú területeken folyik a cseresznyetermesztés, pl. Törökországban, Iránban, Spanyolországban, Kínában. Ezeken a helyeken előszeretettel szaporítják a cseresznyefákat sajmeggy klónalanyokon, de a meggyhez is használhatók. Újratelepítési problémák megoldására is alkalmasak.

A kísérleti ültetvényekben az SL 64-es francia sajmeggy klónalanyt használják kontrollként a hazai alanyok értékelésekor. A Bogdány, az Egervár és a Magyar az a három genotípus, amelyeket kiemeltek, és ezek 2012-től fajtaoltalom alatt állnak. Sok szempontból jobbnak bizonyultak a kontrollnál. Az SL 64-hez viszonyítva a Bogdány 90%-os, az Egervár 80%-os, a Magyar pedig 70%-os növekedési erélyű. A magyar klónalanyokon a termőre fordulás gyorsabb, az első évek halmozott terméshozama nagyobb, mint az SL 64 alanyon.

Egyelőre a magyar faiskolák nem szaporítják ezeket az alanyokat, de külföldön már több helyen igen, és sok helyen érdeklődnek irántuk. Hrotkó Károly kiemelte, hogy szoros együttműködésben dolgoznak a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetével, akik a fajtanemesítésben jeleskednek. A méltán híres magyar cseresznyefajták a kiváló hazai alanyokkal és a kidolgozott faalakkal együtt a világon sokfelé jól eladható innovációs eredménynek bizonyulnak. A fejlesztés következő lépése lesz a klónalanyok mikroszaporításának megoldása. Ezen dolgoznak most.

Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A klímaváltozás fenyegeti a banán jövőjét

2025. május 30. 16:10

Klímaváltozás miatti hőhullámok, vízhiány és trópusi betegségek veszélyeztetik a banántermelést, ami drágulást és ellátási gondokat okozhat.

A Mathà-féle csapos metszés alapjai

2025. május 8. 08:10

A Mathà-féle metszés során eltávolítjuk a túlzottan erős, konkurens növedékeket és 3-4 rügyre metsszük vissza az egyéves vesszőket.

Tafrina utáni regenerálódás természetes megoldással: a Trichoderma és a Tricho Immun szerepe

2025. április 29. 05:40

A Tricho Immun egy magyar szabadalom alapján készült biostimulátor, amely koncentráltan tartalmaz Trichoderma gombát.

Mi jön a fagyok után? – Így gondozzuk a károsodott gyümölcsfákat!

2025. április 23. 08:10

Az elmúlt hetek faggyal kapcsolatos történéseit összegezve, több tíz milliárdos kár érte a hazai kertészeteket, de hiba lenne magára hagyni a gyümölcsfákat.

Gyümölcs- és zöldségfélék tárolási praktikái

2022. november 9. 09:24

Október-november az az időszak, amikor betakaríthatók a kertben termesztett gyümölcs és zöldségfélék jelentős hányada. A téli tárolás nagyon sok haszonnal jár, hiszen állandóan rendelkezésre áll saját kezünk munkájával megtermelt egészséges élelmiszer. Ahhoz, hogy a tél folyamán is megőrizze jó minőségét, a betárolás előtt és során tegyünk meg mindent, hogy sokáig élvezhessük kétkezi munkánk gyümölcsét.

70 ezer idénymunkást vár a brit mezőgazdaság

2020. május 20. 09:33

A mezőgazdaságban segédkező kelet-európai idénymunkások ilyenkor szokásos számának hozzávetőleg a harmada érkezett Nagy-Britanniába a koronavírus-járvány miatt - mondta kedden a brit környezetvédelmi és élelmezésügyi miniszter.

2021: a Gyümölcsök és Zöldségek Nemzetközi Éve lesz

2020. január 7. 06:38

Az élelmiszer-biztonság nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő összetételű táplálékot jelent, amiben nagy szerepük kellene, hogy legyen a zöldségeknek és gyümölcsöknek.

Vannak olyan almafajták, melyeket kevesebbszer kell permetezni?

2023. december 3. 10:10

Szeretnék tájékozódni arról, hogy vannak-e olyan almafajták, melyeket kevesebbszer kell permetezni? Ha vannak, akkor melyek ezek?