Régen a kertészek főként télen metszették a gyümölcsfákat. Ennek több oka is volt. Egyrészt ekkor értek rá, másrészt a lombtalan korona jobban áttekinthető, könnyebb eldönteni, hogy mit kell levágni. Emellett volt egy olyan elképzelés is, hogy a téli nyugalmi időszakban végzett beavatkozások, amikor a fa „alszik” kevésbé károsak, mint a nyáron végzett műveletek.
Persze ma már tudjuk, hogy ez a nézet teljesen téves, sok esetben pont az ellenkezője igaz. A korszerű gyümölcstermesztésben az almafa metszése egyre nagyobb hangsúlyt kap, mert bizonyítottan számtalan előnnyel jár, ha azt megfelelő időben és szakszerűen végezzük. Nem is tudnék olyan gyümölcsfajt mondani, amit nyáron a tenyészidőszakban nem lehet metszeni, de mostani cikkemben az almafákra fókuszálunk. A problémakört, mint látni fogjuk, több részre kell bontani, a fa kora, művelési rendszere és fajtája szerint.
1. kép Almafa metszése ,akár augusztusban már eltávolíthatjuk a gyümölcsöket árnyékoló hajtásokat, ráadásul ezek a kalciumot is hajlamosak elvonni a gyümölcsöktől
Különböző korú fák metszése
Termő fordulásig terjedő időszak
Telepítés után, a fa termőre fordulásáig (a „nem termő” években) alakító metszést végzünk. Ezt rögtön az első nyáron érdemes elkezdeni, a kívánt faalaknak megfelelően. Ennek során azoknak a hajtásoknak a szerepét kell erősítenünk, amelyekből tartós elemeket (központi tengelyt, vázágat) kívánunk nevelni. Ezek konkurenseit tőből el kell távolítani. Szintén tőből el kell távolítani a kívánt törzsmagasság alatt előtörő hajtásokat és a fa belsejében képződő vízhajtásokat.
Nemcsak metszőollóval alakítjuk a fákat, hanem lekötözést, lesúlyozást vagy a hajtáshelyzet csipesszel történő módosítást is bevethetjük annak érdekében, hogy a hajtások megfelelő szögben erősödjenek és fásodjanak meg. Az alakító metszés során kerüljük az erős visszametszéseket, a ritkításon legyen a hangsúly. Hogy mikor fordul termőre a fa, az függ attól, hogy milyen ültetési anyagot telepítettünk és milyen faalakot nevelünk. Például az alma karcsú orsó suhánggal telepítve, 4 x 2 méteres sor- és tőtávolságú ültetvényben 4 év alatt fordul termőre, addig minden nyáron (akár többször is) zöldmetszéssel, hajtásválogatással, a hajtások helyes szögének beállításával gondosan alakítanunk kell.
Knipp fával telepített szuperorsó ültetvény már az ültetés utáni második évben teljes termést ad. A telepítés utáni években, főleg az első évben, figyeljünk arra, hogy a ne vigyük túlzásba a hajtásválogatást, hiszen a fa jó begyökeresedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokat a lomb készíti, túl sok levelet ne távolítsunk el.
Termő korú fák metszése
Termő korban a fajta érési ideje szerint kell különbséget tennünk abban, hogy a nyári metszést hogyan végezzük.
Nyári érésű fajták
Nyári érésű fajták fáit a szüret után termőre lehet metszeni. A metszés időpontja augusztus második felére, szeptember elejére esik, a nyári almafajták pl. ’Summerred’, ’Earligold’ szüretét ekkorra fejezzük be. Ekkor a hajtásnövekedés már leállt, az azévi hajtások csúcsrügyben záródtak. A művelet során a következő évi terméshozáshoz szükséges mennyiségű 2-3 éves termőgallyakat hagyjuk meg, az idősebb („letermett”) gallyakat tőből eltávolítjuk.
Emellett az első éves hajtásokból is kell hagynunk annyit, amennyiből megfelelő számú termőgally lesz a következő évek terméshozásához. A hajtáselemeket ne vágjuk vissza, csak ritkítsuk. A fák kívánt magasságának beállítását is elvégezhetjük ekkor, a túl magasra nyúlt fák központi tengelyének visszametszésével. Ágvágó ollóval idősebb gallyakat is eltávolíthatunk. Ez főként a fa fölső részén szokott szükségessé válni, a központi tengely konkurenciájának és az alsó részek árnyékolásának megszüntetése érdekében.
Őszi és téli fajták
Őszi és téli fajtáknál figyelembe kell vennünk, hogy nyáron fönt van a fejlődő termés a fán. Ezeknél a fajtáknál a nyári hajtásválogatás célja az optimális levél/gyümölcs arány kialakítása és azoknak a hajtásoknak a tőből való eltávolítása, amelyekre láthatóan nem lesz szükség a következő évben. A nyár során többször is odamehetünk a fákhoz, igazgatni a hajtásrendszert, de tudnunk kell, hogy a különböző időpontokban végzett zöldmunka hatása eltérő lesz. Emellett növényegészségügyi megfontolásokat is figyelembe kell venni.
A tűzelhalás június végéig okozhat hajtásfertőzést, az erre érzékeny fajtákat csak ez után érdemes metszeni. Legcélszerűbb ezt a beavatkozást akkorra időzíteni, amikor a hajtásnövekedés már leállt, az idei hajtások csúcsrügyben záródtak. Az erősebb növekedésű fajta-alany kombinációknál ez később, augusztus vége felé, a gyengébbeknél és a spur típusoknál korábban, augusztus elején van, de termőhelytől és évjárattól függően is változhat. Itt tehát nem beszélhetünk termőre metszésről, főként csak hajtásválogatásról. Ne vágjunk semmit vissza, a fölöslegesnek vélt elemeket tőből távolítsuk el.
Előfordul ugyanis, hogy túl sok idei hajtás képződött, ezek árnyékolnak, emellett egyes tápelemeket (pl. kalciumot) elvonnak a gyümölcsöktől. A fán ugyanis a levelek, hajtások és a gyümölcsök között állandó verseny folyik a vízért és a tápelemekért. Ebben a versenyben gyakran a gyümölcsök maradnak alul, különböző élettani jellemzők miatt, főként akkor, ha túl sok a levél a fán a gyümölcsökhöz képest. Főként a piros fedőszínű fajtáknál fontos, hogy a gyümölcsöket az éréskor napfény érje, mert a piros színanyagok csak így tudnak kialakulni. A nyári zöldmunka segíthet ebben is.
A tapasztalatok szerint a legtöbb őszi és téli almafajtánál egy augusztusi mérsékelt hajtásválogatás javította a gyümölcsök minőségét és tárolhatóságát. A következő évek terméshozására is kedvező hatással van az augusztusi hajtásválogatás, mert a megmaradt hajtások jobban be tudnak érni, és a vegyes rügyekben a virágszervek kialakulásához kedvezőbbek lesznek a feltételek.
A művelési rendszer, a fajta-alany kombináció és a metszés a kisméretű fák kialakításának alapja
A korszerű gyümölcstermesztésben kisméretű fák kialakítására törekszünk. Ennek legfőbb titka az almánál a termőhelyi adottságokhoz és a művelési rendszerhez gondosan megválasztott fajta–alany kombináció. Szerencsére az alma alany választéka igen bőséges, ha kisebb fát szeretnénk, gyengébb alanyra tesszük.
Emellett a metszéssel is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a fáink ne nőjék ki a rendelkezésükre álló teret, de a termőrészeik megfelelőképpen újuljanak meg, és tisztességesen teremjenek. Megint csak élettani okokra kell hivatkozni, ha annak a gyakorlati tapasztalatnak az okait keressük, hogy a rendszeres nyári metszés kisebb, kezelhetőbb fákat eredményez, mintha csak télen metsszünk. Tehát emiatt is érdemes bevezetni a technológiába egy augusztusi hajtásválogatást az őszi-téli almafajták termő korú ültetvényeiben is.
Sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat alapján, mint korábban említettük, a nyári metszést termő korú almaültetvényekben akkor javasolják elvégezni, amikor az intenzív hajtásnövekedés már leállt. A túl korán elvégzett erőteljes hajtásritkításnak több káros következménye is lehet. Másodrendű hajtásnövekedést idézhet elő, ami nem kívánatos. Júniusban és júliusban a legmelegebb napok vannak, és a legintenzívebb a napsugárzás is.
Ha ekkor hajtásválogatást végzünk, és az addig félárnyékban lévő gyümölcskezdemények hirtelen a napfényre kerülnek, könnyen napégést szenvedhetnek. Itt meg kell jegyeznünk, hogy rögtön más megfontolást igényel, ha jégeső ellen védő háló van az ültetvény fölött. A faméret csökkentése szempontjából is kevésbé hatásos a júniusi-júliusi metszés, mint az augusztusi. A fa gyökérzete és koronája között folyamatos a tápanyagáramlás, emellett folyamatos „kommunikáció” is zajlik hírvivő anyagok segítségével.
Ha a koronából a lecsökkent levélszám miatt kevesebb tápanyag és hírvivő anyag érkezik a gyökérzetbe, a gyökerek növekedése is csökken, és ez visszahat a felső rész fejlődésére. Augusztusban a gyökérnövekedés intenzívebb, mint a nyár közepén. Ha augusztusban csökkentjük a levélszámot, az hatékonyabban mérsékli a későbbi vegetatív folyamatokat, mintha júniusban vagy júliusban tennénk ezt, amikor a gyökértevékenység amúgy is gyenge.
Ha a címben foglaltakat kitágítjuk úgy, hogy a tenyészidőszakban végzett műveletekről beszélünk, akkor meg kell jegyezni, hogy a fák tetejezését, valamint a fölöslegessé vált gallyak eltávolítását az őszi és téli fajtáknál is elvégezhetjük szüret után, még lombos állapotban. Ez jobb, mintha a téli nyugalmi állapotban tennénk, a fentebb leírt élettani sajátosságok miatt. Nagyobb ültetvényekben az ősz lombhullásig már nincs idő a termőre metszésre a késői szüretelésű fajtáknál, ez a művelet a téli nyugalmi időszakra szokott maradni. Semmi baj nem történik azonban, ha ezt is elvégezzük még lombos állapotban.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a hagyományos téli metszés mellett az almaültetvényekben is érdemes foglalkozni a nyári metszéssel. A művelési rendszer, a termőhely, a fajta, az alany mind-mind befolyásolja, hogy mikor és hogyan érdemes ezt elvégezni. A leghatékonyabb módszerek több éves termesztési tapasztalatok alapján, a helyi viszonyokra adaptálva alakíthatók ki.
Fotó: a szerző felvétele
