Az integrált kajszitermesztés gyakorlati tapasztalatai

Agrotechnológiai, biológiai, kémiai módszerek együttes használatával, tudatos, körültekintő termesztéssel olyan gazdaság létrehozása a cél, melyben a természeti értékek megőrzése mellett versenyképes termelés zajlik.

Jelen cikk témája a körültekintés és a termesztés, vagyis a körültekintő integrált termesztés a kajszibarack ültetvényekben.

A gyakorlati gondolatok előtt azonban kénytelen vagyok kíméletlen őszinteséggel beszámolni a most uralkodó helyzetről.

Kajszi mint bevétel

A kajszitermesztés az egyik legfelkapottabb üzlet lett az elmúlt években. Köszönhető ez a köztudatban szereplő magas értékesítési árnak, melyet a friss fogyasztású, színes, mutatós gyümölcsért lehet kapni. Hozzá kell tenni, hogy a magas ár nem minden fajtánál és nem minden évben, valamint nem minden időszakban érhető el. Aki csak ezért és átgondolatlanul telepít, csalódott lesz, mikor rájön, hogy milyen nagy a kézimunkaigény és milyen gyorsan kell leszedni a gyümölcsöt.

Agrár-környezetgazdálkodási pályázat

Szintén érdekes téma az AKG-támogatás. Ez legtöbb termelő fejében azt jelenti, hogy pénzt kap, ha egy-két feltételt, úgy ahogy betart. Mindenkinek eszébe jut a madárodú, feromon csapda, valamint a levélanalízis és a tápanyagterv évente. Ezeknek a támogatásoknak piacelhúzó szerepük is van, gyengébb minőségű, olcsón eladható gyümölcs keletkezik, némely évben sajnos sok. Így a többi termelő is igazodik ehhez. Megpróbálják a lehető legtöbbet kihozni a fából. Nincs termésszabályozás. Egyik évben túl sok lesz a termés, másik évben (épp emiatt) kevés. Ez gyakran az ültetvény leromlásához vezet. Maga a támogatás, vagyis 2016-tól a pályázat kompenzációt jelent. Az a termelő, aki az integrált elveknek megfelelően termeszt plusz költséggel találkozik, ezt hivatott pénzügyileg segíteni a pályázat.

Fajtakérdés

Manapság már közel 80-90 fajtából választhat a telepíteni vágyó, közülük a legújabb fajtákat előszeretettel telepítik a gyümölcstermesztők. Sajnos csak kb. 30 %-ukról rendelkezünk 8-10 éves tapasztalattal Magyarországon. A többiről rövid időtartamú, más klimatikus viszonyok között szerzett tapasztalatok érhetőek el. Az érésre, a fagyérzékenységre és a megporzási viszonyokra vonatkozó külföldi ismeretek sem vehetők át. Ha nem az adott termőhelyre való a fajta, vagy az alany, vagy nem az adott termesztési viszonyok közé, az csak 3-4 év múlva derül ki. Ha gyenge növekedésű alanyt rakunk 6×4 m-es térállásba, termőkorában túl ritkán helyezkednek el a fák, így a terméskihozatal nem lesz megfelelő. Tipikus hiba az, hogy azért ezt a kajszifajtát telepítettem és azért ezen az alanyon, mert ezeket a fajtákat lehetett kapni a faiskolában.

Kajszipusztulás

A kajszifák pusztulása nagymértékű lett az elmúlt években (1. kép).

Jelenlegi ismereteink szerint több kórokozó játszhat ebben szerepet (Pseudomonas, Verticillium, Phytium, Cytospora, Monilinia, Fitoplazma, Plum pox virus). A pusztulást tehát nem egy betegség, hanem hol az egyik, hol a másik okozza, és van, ahol komplexen fordulnak elő. Amit mi tehetünk az az, hogy a megelőző intézkedéseket is komplex szemléletben tesszük:

• talajlazítás, a talajtömörödöttség elkerülésére (Verticillium és más talajgombák miatt),
• harmonikus káliumellátás a talajban (Verticillium elkerülése érdekében),
• metszés után sebfertőtlenítés és/vagy rezes permetezés (baktériumos fertőzések miatt),
• a metszési időszak helyes megválasztása,
• törzs, ágtorok, szemzés helyének helyes ápolása (nagyon ajánlott a törzsfestés),
• szilvafélékre oltott alanyok sarjhajtásainak eltávolítása (Fitoplazma, Plum Pox vírus miatt),
• a levéltetvek elleni védelem,
• szilva-levélbolha elleni védelem,
• a gyümölcsös és környékének rendben tartása, eltávolítva a fertőzési forrásokat (pl. elhagyatott mirabolán fák),
• beteg fák évente többszöri kiselejtezése (metszés előtt is fontos, hogy metszéskor ne vigye át a fertőző anyagot a metszőeszköz),
• monília elleni megfelelő védelem,
• gyommentes sorok (a sűrű egyszikű gyomok nagyon le tudják fojtani a fákat – itt megjegyezzük, hogy egy speciális egyszikű irtó engedélyezett: a Fusilade Forte a kajszibarackban, de figyelni kell, mert 56 napos az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje).

Kajszipusztulás mindig volt, és mindig is lesz nálunk, a kajszitermesztés északi határán, ezzel minden gazda tisztában van. Az nem mindegy viszont, hogy milyen mértékű. Ha minden évben 15-30 %-os pusztulással találkozunk, akkor, még ha folyamatosan pótoljuk is, 3 év múlva 10 fából 4 db 3 év alatti lesz, 3 db épp akkor pusztul ki és a maradék 3 db termőkorú fán kell megtermelni az árbevételt. Ahhoz, hogy visszaszorítsuk 5 %-os értékre, ami még kezelhető, össze kell fognia az érintetteknek, és fel kell mérni azt, hogy melyik fajta, milyen alanyon, milyen körülmények közt, hogyan viselkedik. Ezen felmérések kiértékelése alapján javíthatunk a technológiánkon.

A termesztéstechnológia egyes elemei

Tudatos tervezés, telepítés

Ültetvénytervezés

Fontos a telepítés előtt megnézni a terület fekvését, felmérni a területen a termőréteg vastagságát, a talajvízszintet, a talaj fizikai féleségét, valamint hogy milyen a talaj pH-értéke (levegős vagy tömött-e a talaj). A kajszi szereti a gyengén lúgos, semleges talajokat, a meleg, könnyű levegős vályogtalajokat. A fajtaválasztásnak is igazodni kell a területhez, hiszen a kajszibarack korai virágzású. Fagyzugos területre nem ajánlott a telepítése.

Terület-előkészítés

Alapvető egy alapos terület-előkészítés. A talajtani vizsgálattal megnézzük, hogy megfelelő-e a talaj a kajszibarack-termesztésre. Végezzük el a tápanyagfeltöltést, majd a terület mélyforgatását, elmunkálását. Elengedhetetlen a szerves anyagokkal történő feltöltés (akár 30-50 tonna/ha szerves trágya), így jó talajállapotot alakítunk ki.

Gondos művelés

Talajművelés

Legmegfelelőbb a sorköz füvesítése és a sorok gyommentesen tartása. A sor közét fűnyírással művelve, a legtöbb helyen általában 2 éven belül kialakul a természetes fűsáv, vetés nélkül is. A sorban a fák alatt pedig talajmaróval, majd később gyomirtással lehet megőrizni a gyommentességet. Nagyon fontos a gyommentesség. Előfordulhat azonban olyan eset, ami indokolja a mechanikai talajművelést a későbbiekben is pl. nagyon tömörödött talaj, cserebogárpajor-problémák.

Metszés, koronaforma, térállás

A megfelelő koronakialakítással érjük el, hogy a fény bejusson a gyümölcsfa belső részébe is.

Magyarországon ma nagyjából háromféle művelési mód található a gyakorlatban: a nagyobb térállású, extenzíven művelt ültetvények (ernyő, természetes korona) 7-8 x 5 méteren; a mára leginkább elterjedt félintenzív kompakt váza korona 5-6 x 3-4 méteren; valamint az intenzív karcsú orsó 4-5 x 2 méteren.

Fontos, hogy a fajta növekedési tulajdonságait vegyük figyelembe a telepítéskor. Törpítő alanyokat (pl. Wavit), gyenge növekedésű fajtákat (pl. Kioto) tehetünk sűrűbb térállásba is (5 x 2,5-3 méter).

Fagyvédelem

A kajszi érzékeny a tavaszi fagyokra! Az utóbbi 10 évben minden területen legalább kétszer volt komolyabb fagy tavasszal. Különböző hatékonysággal használhatjuk a szalmabálát, fagyvédő gépet, vagy paraffingyertyát, de mindenképpen fontos technológiai elemnek kell tekinteni a fagyvédelmet (2. kép). Az ültetvényben biztosítani kell a hideg levegő lefolyását, el kell tüntetni az ezt akadályozó bozótot, fasávot.

Megporzás

A kajszinak szüksége van a megporzó rovarokra, ha minden évben megfelelő mennyiségű termést szeretnénk szüretelni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy hektáronként 2-3 méhcsaládot (házi méheket) kell telepíteni az ültetvényünk területére. Mivel a virágzási idő sokszor túl korai a házi méhek számára, kiegészítésként a természetes megporzó rovarokat is ajánlott betelepíteni, úgy, hogy megteremtjük nekik a kedvező életfeltételeket. Poszméheknek a homokos háborítatlan talajközeget, fali méheknek a kifúrt farönköket vagy nádkötegeket (3. kép). Fontos leszögezni, hogy nem helyettesítik a házi méheket, csak kiegészítik azokat tevékenységükkel. A házi méhek számára kedvezőtlen időjárású tavasz során azonban több tonna gyümölcsben mérhető a munkájuk eredménye.

Ritkítás

Semmiképpen nem lehet nélküle tervezni. Vannak évek, amikor alig szükséges, de egy árutermelő ültetvény technológiája tudatos termésszabályozáson alapul, amelynek egyik eleme a kézi termésritkítás, a másik pedig a metszés. A virágzási időben végzett ritkítás kézzel vagy géppel, még kicsit ismeretlen terület, a sok virágot hozó, nagymértékben öntermékenyülő fajtáknál lehet érdekes. Ezeknél fontos a fák minél korábbi tehermentesítése. A termékenyülési gondok, valamint a tavaszi fagyok gyakorisága miatt egyelőre Magyarországon nagyon rizikós a virágzás alatti ritkítási módszerek használata.

Tápanyag-utánpótlás

A kajszibarack káliumigényes faj. Erre fontos odafigyelni, valamint arra is, hogy mikor melyik formáját juttatjuk ki. Az őszi időpontban az olcsóbb kálium-kloridos forma is megfelelő, amelyből a téli időszakban elbomlik a klorid és nem hat károsan a gyökérzetre. Tavaszi kijuttatásnál azonban a szulfátos kálium a megfelelőbb. Bár a kajszibarack kevésbé klórérzékeny, de azt a fát, amelyen 1200 db gyümölcsöt szeretnénk felnevelni semmivel nem szabad legyengíteni. Az évenkénti levélanalízis elengedhetetlen, de a szükséges tápanyagdózis meghatározásához ezen felül a talajeredményekre és a termésmennyiségi adatokra is szükség van. Ami megfigyelhető, hogy manapság már műtrágyázzuk az ültetvényeket, de a nitrogénnel még nem bánunk megfelelően. Óvatosan kell alkalmazni, könnyen átlendülhetünk a túlzott használatra, és az a termésmennyiségre, valamint a télállóságra is káros hatással lehet. A szüret után pedig, főleg, ha a termés jó volt, egy mikro- és makroelemekből álló „wellness kúrát” is megérdemel a fa, hogy a rügyek megfelelően kialakuljanak. Tartsuk szem előtt, hogy a fák kondíciója az egyik legmeghatározóbb a különböző betegségek elleni védelemben. Egy tápanyaggal harmonikusan ellátott ültetvényben a kajszipusztulás is kisebb mértékű lehet.

Növényvédelem

A kajszibarackban egyre inkább megjelennek olyan károsítók, melyek ellen a védelem még nem megoldott, vagy nincs engedélyezett készítmény. Természetesen a kajszibarack növényvédelmének sarkalatos pontjai a monília elleni védelem, a gyümölcsmolyok elleni csapdázás és védelem, valamint a levélbetegségek (legtöbbször a gnomónia és a sztigmina) elleni preventív kezelések. Jelen írásomban azonban a „trónkövetelőkkel” foglalkoznék kicsit bővebben. 2015-ben az ültetvényekben a fitoplazmás pusztulás volt a meghatározó. Fontos megbarátkoznunk azzal a gondolattal, hogy a szilva-levélbolhát (Cacopsylla pruni Scopoli) meg kell ismernünk (4. kép). Meg kell figyelnünk a rajzását, a viselkedésmódját és a növényvédelmi technológiánkba be kell építeni az ellene való védelmet. Mai tudásunk szerint ugyanis a szilva-levélbolha a fitoplazma egyik fő terjesztője.

A kajszihimlő-vírus minden évben más-más erősségű tüneteket produkál. Három éve erős gyümölcstüneteket láthattunk, az elmúlt két évben sokkal enyhébbeket. Általánosan elmondható, hogy a himlővírus (Plum pox virus, gyűrűsfoltoság) jelen van ültetvényeinkben és bár a fa nem pusztul ki, de gyenge növekedésű, és kedvezőtlen években értékelhetetlen gyümölcs terem rajta. Teljesen felszámolni már nem lehet. A toleráns vagy rezisztens fajtákat részesítsük előnyben. Sajnos a toleráns fajta fáiban is benne lehet a vírus. A vírusbetegség miatt a levéltetű elleni védelem elengedhetetlen. A kajszibarackfán nagy ritkán fordul elő, de a mirabolan alany vadhajtásain gyakran jelen van, nehéz ellene fellépni. Legjobb megoldás a tősarjak gyakori eltávolítása. A kémiai védekezés még nem megoldott, jelenleg egy speciális levéltetűirtó készítmény engedélyezett. Nehéz a védekezés, mivel nem a lombon van a levéltetű, hanem a vadhajtásokon, és általában szüreti időszakban.

Az elmúlt években megjelent a lisztharmat is (5. kép). Eddig tankönyvekben is csak elvétve találkoztunk vele, akkor is legtöbbször csak apróbetűsen. Sajnos az új fajták között van lisztharmat-érzékeny. Amikor az időjárás is kedvez a fertőzésnek, mint például az idei nagy meleget követő esős idő, akkor találkozhatunk vele gyümölcsön, levélen egyaránt. Kajszibarackban nem sok készítménnyel tudunk ellene fellépni. A kontakt kénre sajnos néhány fajta érzékenyen reagál, mint például a Bergeron és sárgább, kanalas lesz a levél, megáll a növekedés, ami nem kedvező az intenzív gyümölcsnövekedési időszakban. A másik alkalmazható hatóanyag a penkonazol, de a más kultúrákban engedélyezett többi hatóanyag széles skálája nagyon hiányzik.

Klimatikus viszonyaink miatt előfordulhat baktérium tünet (Xanthomonas, Pseudomonas) gyümölcsön, levélen. A tünetek gyümölcsérés időszakában jelentkeznek, viszont ellene már a telepítés előtt és egész évben kell tennünk a termőhely kialakításával, a szemzési magasság helyes megválasztásával, a megfelelő rezes kezelésekkel, törzsfestéssel.

Az új fajták között egyre több a himlővírusra toleráns fajta, sajnos elvétve található rezisztens. Vannak fajták, melyek ellenállóbbak a baktériumos megbetegedésekkel szemben. Azt is tudnunk kell azonban, hogy ilyenkor lehet, hogy amit nyerünk a révnél elveszítjük a vámnál, mert más betegségre fogékonyabb lehet a fajta vagy piaci szempontból nem megfelelő. Mi az, amit tehetünk? Ismerjük meg, és körültekintően válasszunk fajtát és termőhelyet, ha szükséges iktassunk be egy plusz technológiai elemet (virágritkítás, lombkezelés, sztigmina elleni plusz védelem).

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.