32℃ 20℃
június 5. Frézia, Fatime, Fatima, Bonifác
Gyümölcs

Gyümölcsösök virágzás után

Agrofórum Online

A gyümölcsösökben a virágzás után is tovább folyik a harc az egyes kártevők és kórokozók, illetve a gazdálkodók között a naponta növekvő tömegű zöld biomasszáért, amelyben a vegetatív szervek mellett most már a fiatal, és kialakulóban levő termések is részt vesznek. Ha „új fogás kerül az étlapra”, azaz már jelen vannak a termések is a fák lombozatában, akkor várható, hogy megjelennek az arra specializálódott károsítók is. Gyümölcsök esetében jelen esetben a különböző gyümölcsmolyokról van szó.

A gyümölcsmolyok döntően a sodrómolyok (Tortricidae) családjába tartozó molylepkék. Kivételt képez a barackmoly (Anarsia lineatella), amely a sarlósajkú molyok (Gelechiidae) családjának képviselője. Az általában rózsaszínű hernyók a gyümölcsök húsos részét fogyasztják, kivéve az alma- és körtemolyt, amelyek a magházat és a magokat is elfogyasztják. Kártételük sokrétű, hiszen a hernyót tartalmazó gyümölcsök sok esetben nem adhatók el, legfeljebb pálinka előállításra lehetnek alkalmasak. A hernyók rágása következtében kialakuló sebeken, sérüléseken megindulhat a gyümölcsmonília (Monilia fructigena) fertőzése, amely a későbbiekben könnyedén átterjedhet az egészséges gyümölcsökre is.

A gyümölcstermesztésben érdekelt gazdálkodók, kerttulajdonosok ismerik is ennek a veszélynek a nagyságát, és igyekeznek is minden lehetséges módon küzdeni a molyok ellen. Szerencsére a gyümölcsmolyok java része monofág vagy oligofág, azaz egy vagy néhány közeli rokon gyümölcsfajon képes csak kifejlődni. A barackmoly csak az őszi- és a kajszibarackot károsítja. A szilvamoly csak a szilván és ringlón él meg. A viszonylag ritka körtemoly egyedül a körtén képes kifejlődni. Az almamoly az almát és a körtét is szereti. A keleti gyümölcsmoly a legkevésbé válogatós, a cseresznye és meggy kivételével minden csonthéjas gyümölcsöt megtámad, de fejlett hernyói telelés céljából gyakorta károsítják a birsalmát is.

A nemrég kihelyezett szexferomoncsapda máris fogott gyümölcsmoly imágókat

A különböző gyümölcsmolyok ellen kiváló, nagy hatékonyságra képes rovarölő szerek vannak forgalomban. Annak eldöntése, hogy ezeket a készítményeket mikor használjuk fel, rendkívül fontos a védekezés sikeressége szempontjából. A kártevők imágói szerencsére kiválóan csapdázhatók szexferomoncsapdákkal, amelyek igen jól mutatják az egyes fajok esetében a lepkék rajzását.

Csonthéjas monília virágfertőzés kezdeti tünete

A feromoncsapdák – bár esetenként hatalmas mennyiségű imágót is befoghatnak – nem a kártevők irtására lettek kitalálva, hanem azok rajzásának nyomon követésére. Előrejelzési eszközök, amelyek adatai alapján lehet dönteni a felhasználandó készítmények jellegétől függően a védekezések optimális időzítéséről. Ilyenkor, közvetlenül virágzás után a gyümölcsök még túl kicsik ahhoz, hogy a molyok petéket rakjanak rájuk és a hernyók belőlük táplálkozhassanak.

Ugyanakkor az imágók pl. a szilvamoly (Grapholita funebrana) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) esetében már javában rajzanak. Ilyen esetekben lehetőségünk van kontakt hatású inszekticidekkel a kirajzott lepkék elpusztítására még a peterakás és a kártétel kezdete előtt. Ehhez viszont a feromoncsapdák adatai nélkülözhetetlenek. Imágók ellen leginkább a rajzás csúcspontján, vagy kicsivel utána érdemes a kezelést elvégezni.

A szilvalevél gubacsszúnyog ritkán ugyan, de okozhat erőteljes levélkárosodást

Nem csupán a szinte minden gyümölcsfaj tekintetében veszélyes molylepkék fellépése időszerű mostanság. A virágzás legvégén nemcsak a poloskaszagú gyümölcsdarazsak rajzanak, hanem a különböző levélgubacs szúnyogok (Putoniella spp.) is. A monofág, egynemzedékes fajok közül hazánkban a szilva levélgubacs szúnyog (Putoniella marsupialis) a gyakoribb. A szúnyog peterakása után a lárva egy, a levél hosszában kialakuló kis üreges gubacsot képez és a kis nyű ebben, védett helyen táplálkozik. Szerencsére ez a rovar általában nem okoz érzékelhető károkat, bár kártétele, jelenléte meglehetősen látványos, gyakran fordul elő olyan szilvásokban, ahol az alanynak használt myrobalan kellő gondozás híján bokorrá, fává is nőhet.

A szilvalevél gubacsszúnyog a myrobalanon is jelen lehet

Védekezni általában nem szükséges ellene. Ha mégis úgy döntenénk, hogy visszaszorítjuk ezt a károsítót, úgy a virágzás végén valamilyen kontakt inszekticiddel kezeljük a fákat és a környezetükben lévő vad myrobalan egyedeket is. Fontos figyelni arra, hogy ha a gyümölcsösben még bármely növény, akár a gyomok is virágoznának, úgy a védekezést csak olyan szerrel és technológiával végezzük, amely a méhekre nem jelenthet semmiféle veszélyt.

A virágzás után a csonthéjas állományokból álló gyümölcsösökben megjelennek a csonthéjas monília (Monilia laxa) fertőzése nyomán hervadásnak, pusztulásnak induló hajtások is. Ezek megjelenése jó 3-4 hetes folyamat és igen fontos tudni, hogy ilyenkor a kórokozó már bent halad a fás részekben, és ott már semmiféle gombaölő szerrel nem lehet korlátozni, elpusztítani. A fertőzés mélyebbre hatolásának megelőzése céljából az ilyen, fertőzött hajtásokat le kell vágni és megsemmisíteni. Egy alapos mechanikai tisztítás a koronában, amely eltünteti a kórokozót az általa már amúgy is megbetegített hajtásokkal együtt később, a szüret idején fog nagyon kifizetődni. A fertőző anyag mennyiségének csökkentésével a termés megvédését szolgáló, meglehetősen költséges fungicides kezelések esetleg ki is válthatók a metszőolló helyes, megfelelő időben történő használatával.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A klímaváltozás fenyegeti a banán jövőjét

2025. május 30. 16:10

Klímaváltozás miatti hőhullámok, vízhiány és trópusi betegségek veszélyeztetik a banántermelést, ami drágulást és ellátási gondokat okozhat.

A Mathà-féle csapos metszés alapjai

2025. május 8. 08:10

A Mathà-féle metszés során eltávolítjuk a túlzottan erős, konkurens növedékeket és 3-4 rügyre metsszük vissza az egyéves vesszőket.

Tafrina utáni regenerálódás természetes megoldással: a Trichoderma és a Tricho Immun szerepe

2025. április 29. 05:40

A Tricho Immun egy magyar szabadalom alapján készült biostimulátor, amely koncentráltan tartalmaz Trichoderma gombát.

Mi jön a fagyok után? – Így gondozzuk a károsodott gyümölcsfákat!

2025. április 23. 08:10

Az elmúlt hetek faggyal kapcsolatos történéseit összegezve, több tíz milliárdos kár érte a hazai kertészeteket, de hiba lenne magára hagyni a gyümölcsfákat.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei

2019. november 13. 13:47

A drótféreg és cserebogár pajor fertőzöttséggel a jelenlegi helyzetben hosszabb távon, így 2020- évben is fokozottan számolni kell, ezért minden eszközt fel kell használni az imágó- és lárvakártételek csökkentése érdekében.

Sivatagi baktériummal az aszály ellen

2022. szeptember 28. 13:01

A BIOVÉD által fejlesztett és gyártott titaN mikrobiológiai készítmény 2022-ben debütált az IKR Agrár portfóliójában, és már az első évben sokezer hektáron a magyar növénytermesztési piacon.

Az étkezési paprika növényvédelme - kártevők a paprikatermesztésben (2/2.)

2019. március 29. 05:37

Az elmúlt években számos növényvédelmi problémával küzdöttek a termesztők, amelyet csak fokozott, hogy egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre a védekezés során.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: itt a védekezés ideje a szilvadarazsak és a körtebolhák ellen

2023. április 12. 09:18

Az elmúlt hetekben több alkalommal visszatérő fagyos időjárás nagy károkat okozott a virágzó és virágzás előtt álló gyümölcsfákban.