11℃ 7℃
október 28. Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé
Gyümölcs

Gyümölcsösök virágzás után

Agrofórum Online

A gyümölcsösökben a virágzás után is tovább folyik a harc az egyes kártevők és kórokozók, illetve a gazdálkodók között a naponta növekvő tömegű zöld biomasszáért, amelyben a vegetatív szervek mellett most már a fiatal, és kialakulóban levő termések is részt vesznek. Ha „új fogás kerül az étlapra”, azaz már jelen vannak a termések is a fák lombozatában, akkor várható, hogy megjelennek az arra specializálódott károsítók is. Gyümölcsök esetében jelen esetben a különböző gyümölcsmolyokról van szó.

A gyümölcsmolyok döntően a sodrómolyok (Tortricidae) családjába tartozó molylepkék. Kivételt képez a barackmoly (Anarsia lineatella), amely a sarlósajkú molyok (Gelechiidae) családjának képviselője. Az általában rózsaszínű hernyók a gyümölcsök húsos részét fogyasztják, kivéve az alma- és körtemolyt, amelyek a magházat és a magokat is elfogyasztják. Kártételük sokrétű, hiszen a hernyót tartalmazó gyümölcsök sok esetben nem adhatók el, legfeljebb pálinka előállításra lehetnek alkalmasak. A hernyók rágása következtében kialakuló sebeken, sérüléseken megindulhat a gyümölcsmonília (Monilia fructigena) fertőzése, amely a későbbiekben könnyedén átterjedhet az egészséges gyümölcsökre is.

A gyümölcstermesztésben érdekelt gazdálkodók, kerttulajdonosok ismerik is ennek a veszélynek a nagyságát, és igyekeznek is minden lehetséges módon küzdeni a molyok ellen. Szerencsére a gyümölcsmolyok java része monofág vagy oligofág, azaz egy vagy néhány közeli rokon gyümölcsfajon képes csak kifejlődni. A barackmoly csak az őszi- és a kajszibarackot károsítja. A szilvamoly csak a szilván és ringlón él meg. A viszonylag ritka körtemoly egyedül a körtén képes kifejlődni. Az almamoly az almát és a körtét is szereti. A keleti gyümölcsmoly a legkevésbé válogatós, a cseresznye és meggy kivételével minden csonthéjas gyümölcsöt megtámad, de fejlett hernyói telelés céljából gyakorta károsítják a birsalmát is.

A nemrég kihelyezett szexferomoncsapda máris fogott gyümölcsmoly imágókat

A különböző gyümölcsmolyok ellen kiváló, nagy hatékonyságra képes rovarölő szerek vannak forgalomban. Annak eldöntése, hogy ezeket a készítményeket mikor használjuk fel, rendkívül fontos a védekezés sikeressége szempontjából. A kártevők imágói szerencsére kiválóan csapdázhatók szexferomoncsapdákkal, amelyek igen jól mutatják az egyes fajok esetében a lepkék rajzását.

Csonthéjas monília virágfertőzés kezdeti tünete

A feromoncsapdák – bár esetenként hatalmas mennyiségű imágót is befoghatnak – nem a kártevők irtására lettek kitalálva, hanem azok rajzásának nyomon követésére. Előrejelzési eszközök, amelyek adatai alapján lehet dönteni a felhasználandó készítmények jellegétől függően a védekezések optimális időzítéséről. Ilyenkor, közvetlenül virágzás után a gyümölcsök még túl kicsik ahhoz, hogy a molyok petéket rakjanak rájuk és a hernyók belőlük táplálkozhassanak.

Ugyanakkor az imágók pl. a szilvamoly (Grapholita funebrana) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) esetében már javában rajzanak. Ilyen esetekben lehetőségünk van kontakt hatású inszekticidekkel a kirajzott lepkék elpusztítására még a peterakás és a kártétel kezdete előtt. Ehhez viszont a feromoncsapdák adatai nélkülözhetetlenek. Imágók ellen leginkább a rajzás csúcspontján, vagy kicsivel utána érdemes a kezelést elvégezni.

A szilvalevél gubacsszúnyog ritkán ugyan, de okozhat erőteljes levélkárosodást

Nem csupán a szinte minden gyümölcsfaj tekintetében veszélyes molylepkék fellépése időszerű mostanság. A virágzás legvégén nemcsak a poloskaszagú gyümölcsdarazsak rajzanak, hanem a különböző levélgubacs szúnyogok (Putoniella spp.) is. A monofág, egynemzedékes fajok közül hazánkban a szilva levélgubacs szúnyog (Putoniella marsupialis) a gyakoribb. A szúnyog peterakása után a lárva egy, a levél hosszában kialakuló kis üreges gubacsot képez és a kis nyű ebben, védett helyen táplálkozik. Szerencsére ez a rovar általában nem okoz érzékelhető károkat, bár kártétele, jelenléte meglehetősen látványos, gyakran fordul elő olyan szilvásokban, ahol az alanynak használt myrobalan kellő gondozás híján bokorrá, fává is nőhet.

A szilvalevél gubacsszúnyog a myrobalanon is jelen lehet

Védekezni általában nem szükséges ellene. Ha mégis úgy döntenénk, hogy visszaszorítjuk ezt a károsítót, úgy a virágzás végén valamilyen kontakt inszekticiddel kezeljük a fákat és a környezetükben lévő vad myrobalan egyedeket is. Fontos figyelni arra, hogy ha a gyümölcsösben még bármely növény, akár a gyomok is virágoznának, úgy a védekezést csak olyan szerrel és technológiával végezzük, amely a méhekre nem jelenthet semmiféle veszélyt.

A virágzás után a csonthéjas állományokból álló gyümölcsösökben megjelennek a csonthéjas monília (Monilia laxa) fertőzése nyomán hervadásnak, pusztulásnak induló hajtások is. Ezek megjelenése jó 3-4 hetes folyamat és igen fontos tudni, hogy ilyenkor a kórokozó már bent halad a fás részekben, és ott már semmiféle gombaölő szerrel nem lehet korlátozni, elpusztítani. A fertőzés mélyebbre hatolásának megelőzése céljából az ilyen, fertőzött hajtásokat le kell vágni és megsemmisíteni. Egy alapos mechanikai tisztítás a koronában, amely eltünteti a kórokozót az általa már amúgy is megbetegített hajtásokkal együtt később, a szüret idején fog nagyon kifizetődni. A fertőző anyag mennyiségének csökkentésével a termés megvédését szolgáló, meglehetősen költséges fungicides kezelések esetleg ki is válthatók a metszőolló helyes, megfelelő időben történő használatával.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért nem vált be a kaszáló gyümölcsös?

2025. október 24. 07:10

Az 1970-es években kísérleti ültetvények tucatjai próbálták a gépesítést alma- és őszibarack-ültetvényekben, ám napjainkra a rendszer eltűnt a gyakorlatból.

Ez a banán nem fagy meg – ha így csinálja!

2025. október 22. 14:10

A Musa basjoo a legfagytűrőbb banánfajta, de hazai teleltetése így sem megy gondos előkészítés nélkül.

Talajvizsgálat gyümölcsültetvények telepítése előtt

2025. október 17. 11:10

A gyümölcsültetvény sikerének alapja a talajvizsgálat: nélküle nem tudhatjuk, mire képes a földünk, és mit kívánnak a gyümölcsfáink.

A kövecsesség titka: mikor menthető meg a körtefa?

2025. október 11. 14:10

A kövecsesség sok kertész rémálma. De vajon mindig a fa hibája? Összegyűjtöttük, mi okozza, és mikor segíthet csak az újratelepítés.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: a magas páratartalom kedvez a varasodás terjedésének

2023. május 17. 09:28

Május közepén egy sorozatos hullámból álló mediterrán légörvény nagy mennyiségű csapadékot hozott a Kárpát-medence fölé. A lehullott eső elsősorban a Dunántúl tájegységeit áztatta el, de kisebb mennyiség a keleti országrészre is jutott. Az aranyat érő májusi eső jól jött az intenzív növekedésű növények számára, de elősegíti a kórokozók terjedését is.

UPL alma technológiai ajánlat – 2021

2021. március 30. 17:01

Kihívásokkal teli 2020-as év áll a gyümölcstermesztők mögött és feltehetően a 2021 is tartogat meglepetéseket.

Veszélyes kártevők: Repcebecő-ormányos

2019. június 4. 10:52

A repcén táplálkozó ormányosbogarak közül a legnagyobb kárt a repcebecő-ormányos okozhatja, hiszen a lárva a magkezdeményeket és a magvakat rágja. Ezzel a közvetlen kártételével önmagában is nagy veszteséget okozhat, de közvetett kártétele is jelentős.

Puszpángmoly: mit fogott a csapda október második hetében?

2023. október 15. 14:10

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai irányításával működő selyemfényű puszpángmoly csapdahálózatának fogási adatait láthatják. A munkához az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének Csalomon típusú csapdáit használják.