Az utóbbi egy-két évtizedben a török gyümölcstermesztés jelentős változásokon ment keresztül. A nyugat-európai példákat tökéletesen adaptálták török ökológiai és gazdasági körülmények közé (mikroszórófejes öntözés, korszerű alanyhasználat, koronaforma innovációk, félintenzív, intenzív ültetvényekre jellemző sor- és tőtávolság-változatok), ennek eredményeként számos gyümölcsfajból csatlakoztak a világ élvonalához a termés mennyiségét illetően.
Jelenleg a világ legnagyobb cseresznye- (450 000-480 000 t évente), kajszi- (450 000-750 000 t évente) és mogyorótermesztőjének (500 000-600 000 t szárított héjas termésmennyiség évente) számít Törökország, meggy, dió, alma, körte, mandula, és szamóca termesztése folyamatos emelkedést mutat évről évre. Ennek a nagymértékű emelkedésnek a hátterében elsősorban a néhány fajtán alapuló fajtaszerkezet, az ország domborzati viszonyait maximálisan kihasználó telepítési rendszerek, az olcsó munkaerő, a rendkívül jól szervezett logisztika és a szaktanácsadói hálózatok állnak. Valamennyi mérsékelt égövi gyümölcsfaj számára ideális ökológiai adottságok találhatók az országban, bár a talaj mésztartalma egyes régiókban magas, 20-30 % között van. A késő tavaszi fagyok az utóbbi időben terméskiesést okoztak, illetve a sharka vírus is egyre nagyobb gondot jelent.
A Kelet-Anatóliában található Malatya-t a kajszitermesztés fővárosának is nevezik. A város egyedülálló klímájának köszönhetően vált a kajsziaszalvány termesztésének központjává. Minden évben 80 000-100 000 t kajsziaszalványt exportálnak a világ 100 országába. Az itt termesztett kajszi kitűnő hírnevének és minőségének köszönhetően az ágazat növekvő tendenciát mutat, a további növekedéshez azonban szükség van kutatási és fejlesztési munkára. Jelenleg mintegy 64 000 ha-on termesztenek kajszit Törökországban, a hektáronkénti termésmennyiség 4-5 t körül mozog, amely igen alacsonynak számít. Kajszit az ország majdnem minden régiójában termesztenek, kivétel ez alól a Fekete-tenger partvidéke. A fő kajszitermesztő régiók: Égei régió (Izmir és Manisa), Közép-Anatólia (Ankara), Kelet-Anatólia (Erzingcan, Malatya). A szüreti szezon május közepén kezdődik és októberben ér véget.
A török kajszitermesztés két fajtán alapszik, ezek a Hacihaliloglu és a Kabaasi. Mindkét fajta alkalmas aszalvány készítésére. Az előzőt 1850-ben szelektálták, öntözött körülmények között és jó kultúrállapotú ültetvényben nem alternál, minden évben rendszeresen közepes termésmennyiséget hoz, július második hetében érik Malatya régióban. A kajszit károsító néhány kórokozóval szemben fogékony, a tavaszi fagyokat kevéssé tűri. A Kabaasi fajtát 1960-ban szelektálták, közepes termésmennyiségű, július második hetében érik. Gyümölcsei közepes méretűek, édes ízűek, 24-26 % szárazanyag-tartalommal.
A kelet-anatóliai kajszitermesztés egyik motorját jelenti az Inönü Egyetemen folyó kajszinemesítés, mely négy témára összpontosít:
- korai érési idejű fajták: a virágzás után 75-80 nappal szüretelhető fajtákat jelent (június első fele), ebben az érési csoportban lényeges a magas sav- és az alacsony cukortartalom;
- középidőben érő fajták: érési idejük július hónapra esik, az 50 g feletti gyümölcsmérettel rendelkező fajták tartoznak ebbe a csoportba;
- kései érési idejű fajták: érési idejük szeptemberben van;
- aszalvány készítésére alkalmas fajták előállítása.
Jelenleg mintegy 20 000 db F1 hibrid és további 4 000 visszakeresztezett hibrid áll rendelkezésre a nemesítési programban, kiemelten vizsgálják az ebből kiválasztott 400 hibridet. A legfontosabb nemesítési cél a gyümölcsméret növelése, mivel a kajsziaszalvány árát a mérete határozza meg. 35-45 g tömegű gyümölcs számít nagy gyümölcsméretnek. További fontos nemesítési cél a tavaszi fagyok ellen toleráns, illetve magas szárazanyag-tartalommal rendelkező genotípusok előállítása. Az egyetemen foglalkoznak a kajszitermesztés biztonságosabbá tétele érdekében a termesztő berendezésben történő hajtatással is (1. és 2. kép).


1-2. kép: Kajszitermesztés termesztő berendezésben
Hideg időszakban, illetve fagyveszély esetén hőlégbefúvásos fűtést alkalmaznak, ahol a hőt kajszi csonthéj elégetésével nyerik. Sűrűn, 2 x 2 m-es sor- és tőtávolságra ültették az oltványokat és már negyedik nyaras korukban 35-40 kg közötti termésmennyiséget szüreteltek egy-egy fáról.
A régió gyümölcstermesztéséért felelős a városban található Kajszi Kutatóállomás, ahol a kajszin kívül cseresznyével, meggyel, dióval, szamócával, málnával és szederrel is foglalkoznak. Feladatuk a termesztéstechnológia fejlesztése, az új fajták kipróbálása és a szaktanácsadás.
A kajszitermesztés harmadik pillérét a térségben működő Szaktanácsadási Központ jelenti, ahol a gyümölcstermesztés mellett többek között az élelmiszer- és takarmánytermelés, a növényegészségügy és a halászat is a központ tevékenységei közé tartozik. A központ feladata még az új fajták, technológiák terjesztése, az organikus termesztés népszerűsítése és ellenőrzése, tanfolyamok, továbbképzések szervezése, valamint a szaktanácsadás koordinálása. A központon keresztül kapják a gazdák a termelői tevékenységükhöz kapcsolódó állami támogatásokat. Példás, hogy a török kormány megakadályozza a termőföld elaprózódását, mivel termőföldet eladni, illetve örökösödési eljárás esetén szétosztani 0,16 ha alatt nem lehetséges. A gazdák magán-szaktanácsadók szolgáltatásait is igénybe veszik.
Termesztéstechnológiai elemek
Malatya a világ szárított kajszi termésének 85 %-át adja. Aszalvány készítéséhez a termést rázógéppel takarítják be, majd napon szárítják a gyümölcsöket. Az általunk ismert szép sárga szín elérése érdekében a gyümölcsöket a betakarítás után 24 órán belül 12 órán át tartó, zárt helyiségben végzendő kénes füstöléssel kezelik. Ellenkező esetben a szárított kajszi színe rögtön mélyül, majd sötétbarnává válik. A kénes füstöléssel kezelt és a kénes füstöléssel nem kezelt szárított kajszi színe és íze is markánsan eltér egymástól.
Alanynak helyi vadkajszi magoncokat használnak, melyek nagyfokú mész- és szárazságtűréssel rendelkeznek. Az ültetvényekben 8-10 m x 8-10 m a sor- és tőtávolság. Néhány gazda – a jobb helykihasználás érdekében – hármas kötésbe ülteti a gyümölcsfákat. Az öntözés elengedhetetlen a termesztés során, amit mikroszórófejes rendszerrel oldanak meg. A gazdák természetes koronaformát használnak, amit minimális metszéssel alakítanak ki és tartanak fenn (3. és 4. kép).


3-4. kép: Hatodik és tizenötödik nyaras kajsziültetvények
A növényvédelemmel egyelőre nincs problémájuk. A sharka vírus (MND törzs) kizárólag kajszin található meg Malatya régióban, más gyümölcsfajon nem figyelhető meg. Ez az oka annak, hogy kizárólag igazoltan vírusmentes szaporítóanyaggal telepítik az új ültetvényeket. A Monilinia laxa terjedőben van, de egyelőre nem okoz nagy problémát, bár a gazdák permeteznek ellene a virágzás alatt.
A kajszitermesztést magán, illetve családi gazdaságok, valamint magánkézben lévő vállalkozások végzik. Friss fogyasztásra csak 10 %-ot termesztenek, amelyet kézi szedéssel szüretelnek. A kajszit nemcsak friss fogyasztásra és aszalvány készítésre használják, hanem a kb. 2 cm átmérőjű zöld kajszi is kedvelt csemege, melynek gyümölcshúsát fogyasztják frissen (5-8. kép). Ezen kívül a kajszimag feltörésekor nyert magbelet is felhasználják, melyből ital, levespor és liszt is készül.

5. kép: Zöld kajszi egy törökországi piacon



6., 7., 8. kép: Kajszialapú termékek
A klímaváltozás miatt Malatya környékén egyre melegebb a tél és hűvösebb a nyár, egyre korábbra tolódik a virágzás, valamint gyakoribbak a virágzás alatti, illetve utáni fagyok. Nagy jelentőségű tehát az új ültetvények tervezésénél a gondos termőhely kiválasztás, a későn virágzó genotípusok telepítése, valamint a technológia során a fagykárok kockázatának csökkentése.
Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Villányi Vanda, Dr. Bujdosó Géza: A világ legnagyobb kajsziaszalvány-termő vidéke: Malatya, Törökország (2016. febr. 142. old.) című írása alapján.
Dr. Villányi Vanda, Dr. Bujdosó Géza
NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet