Svájc és ezen belül a svájci gyümölcstermesztés sok szempontból különleges helyet foglal el Európán belül. Régi, tradicionális gyümölcstermesztő körzetek találhatók itt, nagy hagyománya van egyes fajok termesztésének. Emellett azonban tudják jól, hogy a gyümölcstermesztő gazdaságok hosszútávon csak úgy tudnak biztonságosan működni, ha több fajjal foglalkoznak, „több lábon állnak”. Mindig is fogékonyak voltak az újra, élen jártak az innovációban, a technológiai újításokat svájci precizitással vezetik be a gyakorlatba.
Nem félnek új dolgokat kipróbálni
A Bódeni tó svájci partvidékén, Neukirch településen, Thomas Hungerbühler 43 ha-os ültetvényében alma-, körte- és cseresznyetermesztéssel foglalkozik. A cseresznye ültetvényeiben többféle művelési rendszer is megtalálható. A karcsú orsó és a V-system, már hagyományosnak mondható művelési rendszerek mellett, ő létesített először ezen a vidéken UFO rendszerű cseresznyeültetvényt. Ennek csodájára járnak a környéken.
Az eredetileg az USA-ban kidolgozott rendszer lényege, hogy a ferdén elültetett oltványok tengelyét a telepítés utáni második tavasszal egy huzalhoz vízszintesre lekötözik. Ezen a vízszintesen álló tengelyen fiatal korban rügy feletti bemetszéssel serkentik a minél több friss hajtás képződését. Az ezekből kialakuló vesszőket, később gallyakat függőleges állásban nevelik, és egy huzalos támrendszerhez folyamatosan kikötözik. Így egy produktív zöld fal (gyümölcsfal) jön létre, amelyről a termés 90%-át a földről lehet szüretelni. A fákat 3 x 1,5 méteres sor- és tőtávolsággal telepítették.
Évente rendszeresen fenntartó metszést végeznek, tavasszal a rügypattanáskor. A metszés során a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat tőből eltávolítják, ahol sűrű a friss hajtásokat kiritkítják. A vízszintes tengelyen a függőlegesen álló termőgallyak folyamatos rotációját valósítják meg. A legproduktívabbak a 2-3 éves termőgallyak, sok rövid termőrésszel berakódva. A vesszők és gallyak ebben a rendszerben tehát függőlegesen növekednek.
Közvetlenül a szüret után gépi síkfalmetsző halad végig az ültetvényben, egy kontúrmetszéssel korlátozva a fák magasságát és visszavágva az oldalra belógó hajtásokat. A gépi metszést a többi gyümölcsfajnál és a cseresznye többi falakjánál is használja, gondos kézi metszéssel kiegészítve. Az ültetvények csepegtető öntözéssel és Brandlin rendszerű takaró rendszerrel vannak fölszerelve. A fő cseresznyefajtájuk a Kordia, ezen kívül Regina, Bellise, Sabrina, Folfer, Carmen, Grace Star, Satin, Tamara, Penny és Sweethart fajtáka termesztenek.
Cseresznye sövény módosítva
Beat Lehner 30 hektáros gyümölcsültetvényben gazdálkodik Felben-Wellhausen határában, a tengerszint felett 400 méteres magasságban. Alma-, körte- és cseresznyetermesztés mellett van 10 ha gyümölcsfaiskolája is. Svájcban az elsők között kezdte el termeszteni a Redlove® márkanéven forgalmazott, piros húsú almafajtákat.
Gazdaságának legérdekesebb része azonban nem is ez, hanem a cseresznyeültetvény. Ebben olyan egyedi, általa kidolgozott művelési rendszert csodálhatunk meg, ami máshol nemigen található. A Drapeau sövény formát fejlesztette tovább. Attól főként abban különbözik, hogy a sor irányába is hagy nőlni gallyakat, nem kötözi mindet sorirányban a támrendszerhez. Házi használatra „Lehner gyümölcsfal” rendszernek nevezi, de a módszer nincs szabadalmaztatva, bárki ellesheti a titkait. A Gisela 5 alanyon álló oltványokat nem függőlegesen, hanem 45 fokban megdöntve telepítették el, 4 x 2 méteres sor- és tőtávolságra.
A fa tengelye tehát ferdén áll, és ebben az irányban nevelik tovább minden évben a vezérvesszőjét. A tengely oldalelágazásait leívelik és kötözéssel rögzítik a két oldalt futó segédvezetékekhez. Ezeken a leívelt oldalelágazásokon nevelik ki a termővesszőket és termőgallyakat. A megdöntés következtében a fák csúcsi elágazási hajlama erősen lecsökken, és végig egyenletesen berakódnak oldalelágazásokkal. Az UFO rendszertől eltérően tehát itt a termőrészek nem függőlegesen állnak, hanem leívelve.
A metszés egyszerű. Évente rendszeresen metszenek, de nem télen, hanem tavasszal a virágzás előtt és a szüret után. A letermett, idős gallyakat tőből eltávolítják, az egy éves vesszőket és a 2-3 éves gallyakat rendszeresen visszametszik, így a gyümölcsminőség kiváló. Gépi metszést és gépi gyümölcsritkítást nem alkalmaznak. Azokban az években, amikor elvirágzás után úgy látják, hogy túl sok gyümölcs van a fákon, kiritkítják a termőrészeket kézi metszéssel. Végig menve az ültetvényben, gondosan tőből eltávolítják a gyengén berakódott, sűrítő elemeket.
Kísérletképpen egyes években ATS-t használtak virágritkításra, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ültetvény rendszeresen hektáronként 18 tonnát terem, szüretkor óránként 20 kg-ot lehet leszedni a földről, létra nélkül. Fő fajtája a Kordia, ezt tartja a legjobbnak. A korai szezonban a Merchant, a Bellise, a Bigarreau Burlet és a Carmen érnek. A szezont a Regina és a Penny zárja.
Gyakorlatba integrált kutató állomás
Az itteni termesztők szoros kapcsolatot ápolnak a közeli Wedensvilleben lévő kutatóintézettel. Ez mindkét fél számára hasznos. Egymást inspirálják, a kutatók első kézből értesülnek a megoldandó problémákról, a termesztőkhöz pedig hamar eljutnak az új kutatási és innovációs eredmények.
A Wedensville-i Kutató Állomás a világ egyik leghíresebb gyümölcskutató intézménye, az agrárium minden területére kiterjedő, igen jól szervezett svájci Agroscope hálózat része. Régóta foglalkoznak nemesítéssel, kutatással és technológiai fejlesztésekkel. Külön osztály foglalkozik a növényvédelmmel, külön kórtani, rovartani és virológiai csoportokkal, egy másik osztályon pedig a talajtani és agroökológiai kutatások folynak. Külön figyelmet fordítanak a klímaváltozás okozta problémák feltárására (1. kép).
Minden részleghez jól felszerelt laboratóriumok és kísérleti ültetvények tartoznak. Gyümölcsnemesítési programjuk célja az itteni ökológiai adottságokhoz alkalmazkodott, új alma-, körte- és kajszifajták előállítása. Az alma- és körtefajtáknál arra is törekeszenek, hogy az új fajtáik minél inkább ellenállók legyenek a betegségekkel szemben. A rezisztencia nemesítéshez vadalma fajokat is felhasználnak genetikai forrásként (2. kép).
Hagyományos keresztezéses nemesítést folytatnak, a szelekcióhoz és a nemesítési folyamat felgyorsításához korszerű molekuláris genetikai módszereket is alkalmaznak. A Milwa (Diwa®) az Idared, Maigold és Elstar hibrid kombinációból született, jól tárolható új almafajtájuk küllemre nagyon hasonlít a Pink Lady-hez. Külföldön ezt a fajtát Junami® márkanéven értékesítik. A Gala és a Maigold voltak a La Flamboyante (Mairac®) szülőfajtái, ami egy jó ízű, tipikusan piros héjszínű almafajta. Az Agroscope tűzelhalással szemben ellenálló Fred® körtefajtája 18 éves nemesítési program eredményeként 2018-ban került a piacra. A svájci termesztők számára ajánlott új kajszifajtáik a ’Lisa’ és a ’Mia’. Az új nemesítésű fajtáikat a VariCom GmbH forgalmazza.
Takarás véd az eső és a gombás fertőzések ellen
A bogyósgyümölcsűek közül nagy sztár újabban a piacon a fekete szeder, a kísérleti ültetvényben sok fajta áll kipróbálás alatt (3. kép). Errefelé sok az eső. A növények fölött elhelyezett fóliatakarás az érési időszakban védelmet nyújt a sok nedvesség hatására előálló botritiszes fertőzés ellen.
A kísérleti cseresznyeültetvény fölötti takarás szintén azt szolgálja, hogy az eső ne essen a gyümölcsökre, de az itt elsősorban a gyümölcsrepedés elkerülése érdekében van (4. kép).
Az intenzív művelési rendszerek fejlesztését szolgáló kísérletekben különböző fajta-alany kombinációkat, faalakokat, metszésmódokat próbálnak ki (5. kép).
Fenntartható gyümölcstermesztést!
Svájcban nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ennek jegyében sok anyagi forrást áldoznak az ezt magalapozó kutatásokra. Így van ez a gyümölcstermesztés területén is. A világon az elsők között fektették le az integrált termesztés alapelveit, és vezették be azt a gyakorlatba. Ez szigorú minőségellenőrzési rendszerrel is párosul.
A cikkem elején említett több lábon állás jegyében a gazdák több gyümölcsfajjal foglalkoznak Svájcban. A nemesítés és a technológiai kísérletek is ezt szolgálják, elsősorban az alma, a körte, a kajszi, a cseresznye és a fontosabb bogyósok innovációjával, de érdekességként láthatunk a kísérleti ültetvényben kis gyümölcsű, fagytűrő kivi növényeket is (6. kép), ezek meghonosításával is bővíteni kívánják a választékot.
A cikk eredeti formájában az Agrofórum Extra 90. 2021. áprilisi számában jelent meg.
További szakmai tartalmakért: KATTINTSON.
A képek a szerző felvételei.
