A változékony időjárás hatására egyre nagyobb és változatosabb számban jelennek meg gyümölcstermő növényeinken a tavaszi kártevők korai nemzedékei.
A fő védekezési időszak egyértelműen április-május hónapokra tehető, ha az ország egészét vizsgáljuk. Vannak azonban olyan kártevők, amelyek február végén és márciusban már elkezdik a gyümölcsösök károsítását kisebb-nagyobb mértékben. Ezek közül a kártevők közül említünk meg néhány fajt a következőkben.
Alapvetően a gyümölcsöseink kora tavaszi munkái közé az úgynevezett „lemosó” permetezést, műtrágyaszórást, egyéb karbantartási munkákat soroljuk. Illetve nem szabad elfeledkeznünk az egyre fogyatkozó kajszi-, illetve őszibarackosainkról sem, ugyanis ebben az esetben tavasszal rügyfakadás után végezzük el a metszési munkálatokat.
Lepkék, hernyók
Sok esetben azonban már különféle károsító szervezetekkel is számolnunk kell. A kora tavaszi kártevők közül számos lepkefajt említhetünk, amelyek problémát okozhatnak bizonyos évjáratokban.
Ilyen veszélyforrás lehet a nagy téli araszoló (Erannis defoliaria), amely egy országosan előforduló, bizonyos években nagymértékű felszaporodásra képes kártevő. Jelentős ivari dimorfizmus jellemzi, a nőstény egyed röpképtelen, de a lárvák helyváltoztatása is szót érdemel.
Ennél a fajnál ugyanis a megtermékenyített nőstény közvetlenül a rügyek mellé petézik, a lombkoronába. Kora tavasszal a hernyó selyemszálat képez, majd ezen leereszkedik, és a széllökések hatására „elvitorlázik” más tápnövények irányába.
Ezután a talajba fúr, és ott bábozódik, illetve itt vészeli át a nyári időszakot. Az ősz folyamán rajzanak és késő ősszel petéznek a lombkorona szintjén. Majd a folyamat megismétlődik. Veszélyessége abból ered, hogy a korán fakadó rügyekbe belerág, de a későbbi rajzású egyedek még a levelekben is kárt tehetnek.
Fontos megemlítenünk a ligeti sodrómolyt is (Pandemis heparana). Ez évente két nemzedéket nevel, a növényi szövedékben áttelelt hernyók tavasszal rügyfakadás után kezdenek el károsítani.
Az augusztusban rajzó második nemzedék kifejezetten veszélyes, ugyanis ekkor már számos kultúrában a betakarítást szükséges tervezni és sok esetben már nem, vagy alig használható inszekticides kezelés az ültetvényben.
Ezért kifejezetten fontos a kora tavaszi védekezés, és az időben elkezdett megfigyelés. Könnyen felismerhető a szárnyon látható barna vonalakról. Fiatal hernyók hámozgatnak a fiatal leveleken és hajtásokon.
Kellemetlen poloskák
A kora tavaszi kártevők között meg kell említenünk a zöld vándorpoloskát is (Nezara viridula), amely a címeres poloskák családjába tartozik. Sokak számára jól ismert, zöld színéről könnyen felismerhető, és hosszú évek óta kellemetlen része a hazai háztartásoknak.
Növényvédelmi szempontból egy új kihívást jelent ez az invazív faj a szakemberek számára, polifág kártevőként jelentős kártételt okozhat számos gyümölcstermesztő vállalkozásban. Ez a mediterrán eredetű faj már 20 éve jelent meg Magyarországon.
Évente 3-4 nemzedéket nevel, könnyen telel a háztartásokban, kártételét főleg a szívogatás adja, szúró-szívó szájszervével felsérti a kiszemelt növény bőrszövetét, és az emésztő enzim bejuttatásával könnyen hozzáfér a növényi nedvekhez.
Jelentős kártevő a gyümölcstermesztés mellett a zöldségtermesztésben is. Főleg bogyós gyümölcsösökben okoz a tavasz folyamán szívogatásával gazdaságilag is értékelhető kárt, illetve bűzmirigyével beszennyezi, rontja a leszedett áru minőségét is, rontva ezáltal a gyümölcs tárolhatóságát és piacképességét is.
Hosszútávon nem is, de könnyen képes helyváltoztatásra repüléssel, illetve mászással, könnyen megtalálja a raktárak, háztartások melegebb, zegzugosabb részeit, és az imágó a tél beköszöntével itt telel át. Csak úgy tudunk védekezni ellenük, ha odafigyelünk a raktárak, pincék, különböző helyiségek megfelelő higiéniájára.
Az előrejelzés szempontjából érdemes kiskertekben, illetve üzemi ültetvényekben is kihelyezni már márciusban egy sárga színű ragacslapot, melynek segítségével már csapdázhatók lesznek a korai kártevők. Fontos, hogy szemrevételezéssel vizsgáljuk át gyümölcsfáink törzsét és termőágait, hogy pl. nagy kéregszú, vagy nagy farontó lepke kártétel esetén időben tudjunk védekezni.
Alapvetően a korai felmelegedések hatására új kártevők megjelenésével kell számolnunk, de fokozott megfigyelésekkel, időben elvégzett ápolási munkálatokkal, és okszerűen felhasznált növényvédőszeres kezeléssel képesek lehetünk megóvni gyümölcstermő növényeinket.
(Kép: Penelope883/Pixabay)