A metszőollók fertőtlenítése kiemelten fontos munkafolyamat, hiszen több növénykórtani dolog (vírusok, fitoplazmák, gombás és baktériumos megbetegedések) továbbvitelének megelőzésére szolgál, így szerves részét képezi az integrált növényvédelemnek.
Korábbi cikkünkben Dr. Némethy Zsuzsanna már írt a metszőollók fertőtlenítésének fontosságáról és a házikertben alkalmazható szerekről. Fontos megjegyezni, hogy míg házikertben a metszés után elvégzett rezes lemosó kezelés vagy fasebkezelés nagyszerű célt szolgál a megelőzésre önmagában is, addig az ültetvényekben, ahol gyakorta elhúzódnak a metszési munkálatok, fontos kiemelt figyelmet fordítani a metszési higiéniára.
De hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol több hektárt több dolgozó metsz végig a szezon alatt? Ennek a gyakorlati megvalósításról kérdeztem meg profi gyümölcstermesztőket.
„Mi éveken át végeztük a fertőtlenítést 20 hektár körüli gyümölcsültetvényben. A legjobb megoldásnak az bizonyult, hogy zsebre tehető, 3-4 dl-es spray palackba töltöttük az alkoholt és minden fa után rendesen eláztattuk vele az ollót, ami kb. 4-5 fújást jelent. Ezt annyi idő alatt el lehet végezni, amíg az egyik fától átérünk a másikhoz, kb. 5-6 másodperc. Valójában nulla plusz munkával jár, csak odafigyelésen múlik. A tényleges problémát a sebkezelés okozza” – válaszolta Bence kérdésemre.
Sándor megoldása hasonló, csak ők alkohol helyett réz-hidroxiddal dolgoznak melyet „2,5 l-es „pumpálós” palackba, fánként előre rakva” alkalmaznak.
Enikő arra is rávilágít válaszában, hogy a hatóidő miatt sajnos a pumpálás nem biztos, hogy hatékony, ezért ők csereollóval dolgoztak. „Mivel mind a hipónak, mind az alkoholnak idő kell, hogy kifejthesse fertőtlenítő hatását és ezt az időt nem lehet a gyakorlatban kivárni, nálunk az vált be, hogy minden embernél két olló volt, az egyik ázott az övre szerelt tartóban, a másikat használta a dolgozó. Egy munkamenet után csere volt (egy fa metszése után vagy egységnyi szamóca-indanövény megtisztítása után), így a „piszkos” ollónak volt ideje megint ázni. Ez dupla ollómennyiséget jelentett, de a puszta fújkálásnál hatásosabb volt.”
A kereskedelemben fellelhető, hivatalosan erre a célra előállított és ajánlott, benzoesav tartalmú termék is, amit azonban a fenti válaszadók nagy része drágának tart, ezért oldják meg többen más hatóanyagokkal.
Azonban figyeljünk a saját „termékek” hatékonyságára is! Ahogyan a linkelt cikkben Némethy Tanárnő is felhívja rá a figyelmet, az olyan gyenge savak, mint például az ecet, nagyon szelektívek a kórokozók ellen. Ugyanerre hívta fel a figyelmet az általam megkérdezett csoportban az egyik szakember, Szabolcs, aki a saját szemével látta, amikor „birs ültetvényben tűzelhalás elleni mechanikai beavatkozásnál barackpálinkával fertőtlenítettek.” Viccesnek tűnik, de ha fertőtlenítő hatást várt el a 45%-os töménységű alkoholtól, akkor a következő évben biztosan csalódott az érintett termelő.
Összegezve tehát a fentieket elmondható, hogy a metszőollók fertőtlenítése kiemelten fontos munkafolyamat, hiszen több növénykórtani dolog (vírusok, fitoplazmák, gombás és baktériumos megbetegedések) továbbvitelének megelőzésére szolgál, így szerves részét képezi az integrált növényvédelemnek.
A felhasználható szerek közül a kereskedelmi forgalomban kapható és a háztartásokban fellelhető vegyi anyagok is hatásosak lehetnek, amennyiben megfelelő koncentrációban alkalmazzuk azokat. A hatóidőt is figyelembe kell venni, emiatt célszerűbb csereollóval dolgozni, így az egyik ázik, amíg a másik használatban van. Nagyon fontos itt is, mint minden növényvédelmi tevékenység során, a körültekintő alkalmazás!
