Gyümölcs
Gyümölcs

Spanyolország gyümölcstermesztése – Mérséklet égövi fajok (2/2.)

Spanyolország gyümölcstermesztése – Mérséklet égövi fajok (2/2.)

Agrofórum Online

Spanyolországban nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A változatos környezeti körülmények között sokféle gyümölcs található meg az országban a mérsékelt övi fajoktól kezdve a szubtrópusi klímát kedvelőkig.

Az 5. ábrán láthatjuk a Spanyolországban termesztett 8 legfontosabb mérséklet égövi gyümölcsfaj termésmennyiségeinek alakulását 1961-től, a statisztikai adatok alapján.

5 ábra A legfontosabb mérsékelt égövi gyümölcsfajok évi termésmennyisége Spanyolországban 1961 és 2013 között
(Forrás: FAOSTAT)

A most legjelentősebb őszibarack 1990 előtt a második-harmadik helyen szerepelt az alma és egyes években a körte után. Főként 2000 után azonban az alma és a körte termésmennyisége csökkenő tendenciát mutat, az őszibarackból viszont évről évre egyre több terem. Van még két faj, amelyek mennyisége növekedett az elmúlt 20-25 évben, ezek a szamóca és a cseresznye, a többi faj megtermelt mennyisége tartósan beállt egy bizonyos szintre.

Őszibarack 

Spanyolországban az északnyugati területeket kivéve szinte mindenhol vannak őszibarack-ültetvények. A legjelentősebb azonban ebből a szempontból Katalónia, Aragónia és Murcia. Az 1970-es évektől kezdtek el egyre nagyobb területen ültetvényeket létesíteni, korábban kevés őszibarack termett ezen a vidéken. Ma már ott tartanak, hogy évente 1,2 millió tonna a termésmennyiség (1. ábra), aminek jelentős részét külföldre szállítják. Kezdetben a hagyományos, molyhos fajtákat termesztették, főleg amerikaiakat (’Redhaven’, ’Armking’) és termesztő körzetenként más-más helyi fajtákat. Aztán jött a nektarinok divatja. Az 1980-as évektől egyre nagyobb arányban telepítették a ’Red June’, a ’Snow Queen’, a ’Caldesi 2000’ és más olyan nektarin fajtákat, amelyek még ma is keresettek a piacon. Ebben az időben sokan telepítettek ipari fajtákat is feldolgozásra, a Babygold sorozatot, de ez az irányzat nem hódított nagy teret Spanyolországban. Annál inkább a lapos barackok (1. kép).

1. kép Lapos őszibarackok egy spanyolországi ültetvényben

A 2000-es évek elején fordultak termőre az első lapos őszibarackot termő ültetvények, és azóta töretlen a fejlődésük. Ma már a spanyol őszibaracktermés 15-20%-át ezek a fajták adják, és elárasztják nemcsak Spanyolország (2. kép), hanem a többi európai ország piacait is.

2. kép Lapos őszibarackok egy szupermarketben, Barcelona belvárosában

Először az olasz „UFO” sorozat fajtáit kezdték el termeszteni, majd intenzív nemesítő munkába fogtak. Ma már június elejétől szeptember végéig egy folyamatos érési sor áll a termesztők rendelkezésére. Ebben a sorozatban lapos nektarinok is vannak. A nemesítő munka nemcsak erre a fajtacsoportra terjed ki, hanem a hagyományos, molyhos és nektarin fajtákra is. (3. kép).

3. kép A nemesítők célja a teljesen fedőszínnel borított gyümölcsű fajták előállítása (a képen egy ígéretes új nektarin hibrid)

A helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó, főként a szupermarketek igényeit kielégítő, kemény húsú és színes fajtákat nemesítenek, amelyek egyre nagyobb arányban találhatók az ültetvényekben. A nagy tömegű árut adó fajták mellett nem tűntek el a helyi fajták sem. Ezek közül a legérdekesebb a „Calanda” őszibarack. Ez nem egy fajta, hanem egy fajtakör. A legkésőbb érő fajták tartoznak ide. Néhány éve földrajzi eredetvédelemmel ellátva árusítják ezeket főleg Madridban és Barcelonában. Nem túl nagy méretű, de kiváló ízű, zöldes héjszínű és sárga húsú fajtákról van szó, amelyeket a helyi fogyasztók nagyon kedvelnek. Az eladott mennyiség nem éri el az összes spanyol őszibarack termés 1%-át sem, mégis nagy figyelmet szentelnek neki, hiszen sok család megélhetését biztosítja. Igyekeznek a legjobb klónokat kiszelektálni, kidolgozni a korszerű termesztéstechnológiáját és növelni az eladott mennyiséget.

Spanyolországban az utóbbi 20-25 évben sokat tettek az őszibarack-termesztés fejlesztéséért. Időben érzékelték, hogy Európában túltermelés alakul ki ebből a fajból, és csak a kiváló minőséget lehet eladni. Emellett bővíteni kell a fajták választékát is. A művelési rendszerek és a termesztéstechnológia terén is folyamatos az innováció, hogy az ültetvények gazdaságosan és környezetkímélő módon tudjanak működni. A nyitott faalakok a legelterjedtebbek. Kutatási eredmények alapján a legtöbb fajtához az 5,5×3,5 méter sor- és tőtávolsággal telepített, váza koronát javasolják (4. kép).

4. kép Őszibarack-ültetvény kisméretű váza koronával, mikroöntözéssel

Így a telepítés utáni 5. évben nullszaldós a beruházás. Ha valaki gyorsabb termőre fordulást szeretne, 4×2,5 méteres térállású karcsú orsó művelési rendszer az ajánlott (5. kép).

5. kép Őszibarack karcsú orsó művelési rendszer

Mivel gyakori a jégeső, egyre több ültetvényt jégvédő hálóval szerelnek föl (6. kép).

6. kép Őszibarack-ültetvény jégvédő hálóval

Az őszibarack Spanyolország fontos exportcikke. Hogy az is maradhasson, nemcsak az ültetvényeket (7. kép) és a termesztéstechnológiát fejlesztik, hanem az áruvá készítést és a logisztikát is (8, 9. kép).

7. kép Lleida körzetében 14 ezer hektár, csaknem összefüggő őszibarack-ültetvény van

8. kép Áruvá készítő csarnok

Évente 400-500 ezer tonnát szállítanak külföldre. Fő felvevő piacaik Anglia, Németország, Hollandia, Portugália és Franciaország. A déli fekvés miatt korán kezd érni itt a gyümölcs, ezt az előnyt is kihasználják, hiszen a primőr áruval mindig magasabb árat lehet elérni, mint a dömping idején.

9. kép A minőségbiztosítási rendszer szigorú előírása a köpeny, a fejvédő és a kesztyű

Kajszi

A kajszitermesztés nagyon koncentrált, főként Murcia és Valencia tartományokra korlátozódik, kisebb mértékben átnyúlik Castilla la Mancha és Aragónia területére is. Az ültetvényekben évente 100-120 ezer tonna kajszi terem.

A fő fajták régóta Murciában a ’Bulida’, Valenciában pedig a ’Canino’. Ezek aránya csökken ugyan, de még mindig meghatározó az ültetvényekben. Hagyományosan sok helyi fajtával is foglalkoznak, a közeli piacokra és feldolgozásra. Ilyenek például a ’Tadeo’, a ’Roja de Carlet’, a ’Mauricio’, a ’Real Fino’, a ’Pepito del Rubio’ és még hosszan sorolhatnánk. A szupermarketek számára azonban nagy felületen elkezdték az új, divatos, színes és kemény húsú fajták termesztését. Főként a korai fajtákra koncentrálnak (’Spring Blush’, ’Pinkcot’, ’Sylred’), hiszen Európában itt a legkorábbi az érés, a primőr áru tekintetében csak Marokkóval, Dél-Olaszországgal és Görögországgal kell versenyezniük. Évente 25-30 ezer tonna kajszit exportálnak, főként Németországba, Hollandiába és Franciaországba, de szinte az összes EU-tagállamba szállítanak.

Egyre kevesebb a régi, elhanyagolt kajsziültetvény. Az utóbbi 20-25 évben felújították az ültetvényeket, emellett kiépítették a kajszitermesztés és piacra juttatás korszerű infrastruktúráját is. Szinte minden ültetvényben öntöznek. A régi művelési rendszereknek már csak itt-ott látjuk a nyomát. Ez teraszos művelést jelentett, nagy fákkal és árasztásos öntözéssel. Ehelyett ma mikroöntözést alkalmaznak, és kisméretű nyitott koronaformákat (kompakt vázát) alakítanak ki. A régi 8×6 méteres térállás helyett ma a 6×4 méter a legelterjedtebb. A fákat évente rendszeresen nagyon erősen metszik, így intenzív a hajtásnövekedés, és a termések zöme a hosszú vesszőkön képződik. A friss piacra szánt fajták fáin az optimális terhelést kézi gyümölcsritkítással állítják be.

Cseresznye

Cseresznyetermesztéssel elsősorban ott érdemes foglalkozni Spanyolországban, ahol a szüreti időszakban nem esik az eső, tehát a mediterrán éghajlatú területeken. Míg korábban stagnált a termésmennyiség, az utóbb években egyre többen látnak fantáziát ebben a gyümölcsfajban, mivel jó el lehet adni. Az ország déli és délkeleti részén sok új intenzív ültetvény létesült, új, nagy gyümölcsű fajtákkal, korszerű technológiával. A déli fekvés miatti korai szüretet jól kihasználják, és a termésmennyiség 15-20%-át exportálják, főként az Európai Unió országaiba.

Április végén–május elején a ’Bigarreau Burlat’-tal, vagy még korábbi fajtákkal indul a szezon, aztán sorban jönnek a kiváló, nagy gyümölcsű fajták (’Stak Hardy Giant’, ’Firm Red’, Giant Red’). Az ültetvényekben még megtalálhatók a ’Van’, a ’Celeste’, a ’Bing’, a ’Regina’ és a ’Cordia’ fajták is, de gyors a fajtaváltás, és a régi helyi fajták, mint például a ’Mollar de Cáceres’, vagy a ’Pico Limón Negro’ mára kiszorultak a termesztésből. Elsősorban a frisspiacra termelnek, de kisebb mennyiségben speciális fajtákkal is foglalkoznak, amelyekből befőtt készül. Ilyen például a ’Bigarreau Napoleon’ és a ’Blanca de Provenza’. Mivel a legtöbb termesztett fajta önmeddő, az ültetvényeket gondos fajtatársítással tervezik.

Régebbi ültetvényekben a hagyományos váza faalak volt a legelterjedtebb, de 20-30 éve már inkább az intenzívebb spanyol bokor művelési rendszert alkalmazzák. Ez kisméretű, maximum 2,5-3 méter magas, nyitott faalakot jelent, sokszorosan elágaztatott vázág szerkezettel. Legújabban sokfelé támrendszer mellett kisméretű orsó koronákat alakítanak ki. Az árutermelő cseresznyeültetvényekben szinte mindenhol csepegtető öntözést alkalmaznak, egyes helyeken tápoldatozással kombinálva. A cseresznye egyre fontosabb gyümölccsé válik Spanyolországban, ma már évenként 100 ezer tonna feletti termésmennyiséggel (1. ábra).

Alma

Egészen az 1980-as évek végéig az alma volt Spanyolország legfontosabb mérsékelt égövi gyümölcsfaja. Az almafronton tapasztalható túltermelési válság miatt azonban sokan kivágták az ültetvényüket és más gyümölcsfajok termesztésére álltak át. Az ország északi része biztosítja a legjobb ökológiai feltételeket az alma számára. Régóta a ’Golden Delicious’ fajta a legelterjedtebb. Aránya bár csökken, még mindig 50% fölött van az ültetvényekben. A ’Starking’ és a ’Red Chief’ fajtákat is egyre kevesebben ültetik, hasonlóképpen a régebben nagyobb jelentőségű helyi fajtákhoz (’Reineta’, ’Verde Doncella’).

Helyettük a Gala alakkör fajtái, a ’Granny Smith’ a ’Smoothee’ és más új fajták terjednek. Az új ültetvényekben megjelentek a legújabb klubfajták is, amelyek magas áron értékesíthetők a szupermarketekben. A Pink LadyR számára itt kiválóak a környezeti adottságok, hiszen egy melegkedvelő fajtáról van szó. Nagy mennyiséget szállítanak innen Angliába és Észak-Európába. A másik klubfajta a FujiR, amivel nagyobb területen foglalkoznak.

Az új ültetvények a legkorszerűbb művelési rendszerekkel és öntözéssel létesülnek, egyre kevesebb a régi elavult ültetvény. Karcsú orsó vagy szuper orsó faalakkal találkozhatunk leginkább, M 9-es alanyon, támrendszerrel, sokfelé jégeső ellen védő hálóval (10. kép).

10. kép Almaültetvény jégvédő hálóval

Kasztília, Aragónia és Katalónia területén ugyanis, ahol az almatermesztés leginkább folyik, gyakoriak a jégesők. Integrált termesztéstechnológiát folytatnak, rendszeres, gondos metszéssel, kézi, vagy vegyszeres gyümölcsritkítással, tápanyag-utánpótlással. Sok szabályozott légterű tárolót építettek az utóbbi 10-15 évben, és megteremtették a korszerű áruvá készítés feltételeit is a termesztő körzetekben. Az egyre élesedő versenyben csak a korszerű ültetvények tudnak talpon maradni. Évenkénti elég nagy termésingadozás mellett az alma termésmennyisége a korábbi 1 millió tonnáról napjainkra 550-600 ezer tonnára csökkent Spanyolországban (1. ábra). A piaci tendenciáktól függ, hogy ez a mennyiség tovább csökken-e vagy tartósan megmarad.

Az almabor készítésére szánt „cider” fajták termesztése külön szektorrá vált. Asturia és Galícia területén 9000 hektáron foglalkoznak vele, és évente átlagosan 50 ezer tonna termést takarítanak be.

Körte

Spanyolország körte választékában a nyári, az őszi és a téli fajtákat is megtaláljuk. Az ország északi tartományaiban sokfelé vannak körteültetvények, ezen a vidéken alkalmas a klíma a körte számára. A nyári fajták termesztésének helyi piacokra régi hagyománya van, közülük is a ’Blanquilla’ a legfontosabb, de sok más helyi fajtával is foglalkoznak, mint például a ’Azucan Verde’, a ’Castell’ vagy a ’Magallón’ fajtákkal. Az ősziek közül a ’Vilmos’ a legjelentősebb, ezt nemcsak frisspiacra szállítják, hanem feldolgozásra is. Távolabbi piacokra és a szupermarketek számára a hosszan tárolható, téli fajtákat termesztik, elsősorban a ’Conference’ fajtát, ezen kívül az ’Abate Fetel’, a ’General Leclerc’, valamint az általunk kevésbé ismert ’Flor de Inverno’ és ’Roma’ fajták is megtalálhatók az ültetvényekben.

A körtét sokfelé még ma is nagy térállású, extenzív ültetvényekben termesztik. Emellett megjelentek az intenzív ültetvények is, amelyekben birs vagy OHxF alanyon, közbeoltással elsősorban ’Conference’ és ’Vilmos’ fajtákat termesztenek a szupermarketek számára (11. kép).

11. kép Korszerű körteültetvény

Földrajzi eredetvédelemmel ezek jól értékesíthetők. A hiányos alanyválaszték, illetve összeférhetetlenségi problémák miatt azonban a körtéből sokkal nehezebb korszerű, versenyképes ültetvényt létesíteni, mint almából. A tűzelhalás megjelenése és más növényvédelmi problémák is hozzájárultak ahhoz, hogy évről évre egyre kevesebb körte terem Spanyolországban (1. ábra). A 2000 előtti néhány évben volt a csúcs, 700-750 ezer tonnás termésmennyiséggel, ami a legutóbbi évekre 400 ezer tonnára csökkent.

Szilva

Évtizedek óta tartósan 160-200 ezer tonna szilva terem évente Spanyolországban (1. ábra). Ennek jelentős részét japán típusú fajták adják (’Santa Rosa’, ’Fiar’, ’Angeleno’, ’T.C. Sun’, ’Golden Globe’, ’Black Amber’), és csak kisebb részük ringló (’Bavay’, ’Oillins’), és házi szilva (’Stanley’, ’President’). A japán szilvák jó exportcikknek számítanak, főként Angliába, Németországba, Franciaországba és Hollandiába szállítanak belőlük. Az ültetvényekben a váza korona a legelterjedtebb (12. kép), 6×4 méteres sor- és tőtávolsággal, újabban ettől sűrűbben is.

12. kép Japán szilva ültetvény váza koronával

A szilvaültetvények nagy része öntözött. Régebben árasztásos módszerrel öntöztek, de mivel drága a víz, mindenütt áttértek a csepegtető öntözésre. A japán szilvák önmeddők, de egymást jól porozzák, egy-egy ültetvényben ezért, és a hosszabb szüreti szezon érdekében is sok fajta található. Frisspiacra gondos kézi szedés szükséges. Aszalvány készítéshez viszont géppel rázzák a termést, és ehhez az öntermékenyülő ’Stanley’ fajtát használják.

Mandula

Ha Spanyolországról van szó, semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk a manduláról. Az Amerikai Egyesült Államok után, Ausztráliával versenyben, Spanyolország a második-harmadik helyet foglalja el a mandulatermesztő országok rangsorában, és a világ mandulatermésének 15%-át adja. A termés egy részét közvetlen fogyasztásra értékesítik, sokat külföldre, jelentős részéből pedig tradicionális cukrászipari termékeket készítenek, amelyek nem hiányozhatnak az asztalról a karácsonyi és a húsvéti időszakban. A mandula nem igényes növény, jól termeszthető erodált, gyenge talajú hegyoldalakon, ahol nagyon kevés a csapadék.

Sok az extenzív, egyes helyeken elhanyagolt ültetvény, de vannak már sűrű térállással telepített, öntözött, korszerű ültetvények is. A mandula termesztése is egyre inkább csak az ilyen modern ültetvényekben jövedelmező, amelyekben a gépi szüret is megoldható. Spanyolországban nagy a mandula genetikai változatossága, sok a helyi fajta. Közülük a ’Marcona’ és a ’Desmayo Largueta’ a legjelentősebb a termesztésben. A külföldi fajták közül a francia ’Ferragnes’ és ’Ferraduel’, valamint az olasz ’Tuono’ és ’Cristomorto’ fajtákat termesztik nagyobb mennyiségben. Nemesítés is folyik, melynek célja a jobb minőségű termést adó fajták előállítása. Az új spanyol fajták közül a ’Guara’ vált be leginkább az ültetvényekben, és kipróbálás alatt állnak új öntermékenyülő fajták is.

Szamóca

A szamócatermesztés nem tekint vissza túl hosszú múltra Spanyolországban. 1975-ben létesültek az első ültetvények, előtte nemigen foglalkoztak ezzel a gyümölcsfajjal. 1995-től azonban már tartósan 300 ezer tonna felett van a termésmennyiség (1. ábra).

1. ábra Spanyolország összes gyümölcs termésmennyisége évenként 1961-től 2013-ig (szőlővel és déligyümölcsökkel együtt, olajbogyó nélkül)
(Forrás: FAOSTAT)

Évenkénti ingadozás megfigyelhető, amit elsősorban a kedvezőtlen környezeti tényezők okoznak, de a trend emelkedő. A termesztés központja Aragóniában, azon belül is Huelva körzetében található. Mivel a klíma nagyon hasonlít Kalifornia klímájához, egy az egyben átvették az ottani fajtákat és a technológiát. A közel 8 ezer hektár termőterületen a Kaliforniában elterjedt, nappalközömbös szamócafajtákat termesztik. A nemesítés és a fajtaváltás igen gyors, jelenleg a ’Camarosa’, a ’Fortuna’ és a ’Ventana’ a fő fajták. Egy-egy fajtáról 4-5 hónapon keresztül tudnak szüretelni.

Mindenfelé fóliasátrakat és fólia alagutakat látunk ezen a vidéken, hiszen a szamócatermesztés 90%-a fóliatakarás alatt történik. A nagy légterű fóliasátrak és a kis, drótvázas fólia alagutak alatt is a legtöbb helyen ugyanolyan bakhátas művelés folyik. A 30-40 cm magas bakhátakat fekete fóliával takarják, és rájuk hármas kötésben két sor növényt ültetnek. Az öntözést és a tápanyagellátást a talajtakarás alatt elhelyezett szivárogtató öntözőrendszerrel biztosítják. A nagy sátrakban helyenként már a szamócatermesztés legkorszerűbb módszerével, az asztalon, mesterséges közegben történő termesztéssel is találkozhatunk.

Felmerül a kérdés, hogy ezen a déli tájon miért kellenek a drága fóliasátrak a szamócatermesztéshez. Elsősorban azért, hogy még korábban tudjanak szüretelni, mint szabadföldről, és még magasabb áron tudjanak értékesíteni. A legkorábbi fajtákat február második felében kezdik szedni. A fóliatakarás előnye még, hogy nem kerül a gyümölcsökre szennyeződés a levegőből. Az ilyen szeles, száraz, poros vidékeken erre is érdemes gondolni, ha kiváló minőségű szamócát szeretnének termeszteni. Márpedig csak azt érdemes, azt lehet jól eladni otthon és külföldön is.

Megoldandó problémák

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a spanyolok európai uniós és belső pénzügyi forrásaikat jól felhasználva, kemény munkával, összefogással egy jól működő gyümölcstermesztési ágazatot hoztak létre és működtetnek. Számtalan probléma volt és van természetesen, de mindig ezek megoldásán fáradoznak. Az egyik fő probléma, hogy az ország egyes vidékeit az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, egyre kevesebb a csapadék és egyre melegebb a klíma. Ez alól csak az északnyugati tájak kivételek. Mindenütt be kell rendezkedni öntözésre, ami megdrágítja a termesztést.

Nem könnyű az öntözővíz előteremtése sem ott, ahol az éves csapadékmennyiség 200-300 mm körül van. Szerencsések azok a vidékek, ahol a hegyekből eredő folyók szelik át a tájat, és ezekből tudnak öntözni. Máshol mélyfúrású kutakból próbálják a vizet biztosítani, és a kevés esővizet az épületek tetejéről víztárolókban gyűjtik össze. Az elmúlt évek nyarain többször is előfordult, hogy a kormányzat megtiltotta egyes vidékeken a gyümölcsültetvények öntözését, mert az az ivóvízbázist veszélyeztette. Az ország északkeleti részén a nyári időszakban gyakran fordulnak elő szélviharok és jégeső.

A jégverés okozta károk kivédése érdekében sokfelé szerelik föl védőhálóval az ültetvényeket. Talán meglepően hangzik, de tavaszi fagykárokkal is számolni kell. A mandula, a kajszi és az őszibarack nagyon korán, már februárban virágzik errefelé, és ilyenkor még lehetnek fagypont alatti hőmérsékletek. A klíma melegedése miatt a gyümölcsfák nem mindig kapják meg a szükséges hidegmennyiséget a tél során, ezért egyre kisebb hidegigényű fajtákat kell nemesíteni. A nyári tűző napsütésben egyre több a napégést szenvedett gyümölcs. A talajok sok helyen rendkívül erodáltak, rossz minőségűek. A problémák megoldásán a termesztők együtt dolgoznak a kutatókkal, és sok pénzt áldoznak az innovációra, ami nélkül nincs fejlődés és nem tudnak hosszú távon versenyképesek maradni.

Az eltérő érési idő miatt sok lehetőség van a spanyol és a magyar gyümölcstermesztők közötti együttműködésre. Ezt egyes magyar kajszitermesztők már föl is ismerték, és közös munkával, közös márka kialakításával igyekeznek együtt megjelenni a piacon. A közös munka más fajokra is kiterjeszthető.

Fotó: A szerző felvételei

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Szalay László: Spanyolország gyümölcstermesztése (2017. E68. 48. old.) című írása alapján

Szedd magad a Dancsi Kertészetben!

2019. június 28. 13:33

Amikor meghatározzák a szedési árat, akkor felmérik egyrészről azt, hogy az adott időszakban, mekkora összegért elérhető a pultokon a szamóca, mekkora az, amiért megéri a fogyasztónak kocsiba ülni és a tűző napon hajladozni.

Spanyolország gyümölcstermesztése – Régiónkénti választék / Szubtrópusi fajok (2/1.)

2019. június 10. 07:36

Spanyolországban nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A változatos környezeti körülmények között sokféle gyümölcs található meg az országban a mérsékelt övi fajoktól kezdve a szubtrópusi klímát kedvelőkig.

Az oldalrügyön termő Pedro diófajta növényvédelmi tapasztalatai

2019. május 26. 10:24

Somogy megyében, Nágocs község külterületén, egy 11 ha-os Pedro fajtájú, 7 x 7 m térállású dióültetvényben végeztünk növényvédelmi vizsgálatokat.

A hazai köszmétetermesztés helyzete és kilátásai

2019. május 25. 08:12

A bogyós gyümölcsök között talán a legkisebb szegmens Magyarországon a köszméte. Már alig találunk ültetvényeket az országban, szinte csak a Hajdúságra korlátozódik a termesztése, gyakorlatilag szervezett felvásárlás sem működik sehol. Hajdúhadház térségében még jónéhány termelő érez kedvet, elhivatottságot és kitartást ezen gyümölcs termesztéséhez.

Hagyományteremtő együttműködés az agrárszakképzésben a gyümölcstermesztés korszerűsítéséért

2018. október 12. 06:51

A gyümölcstermesztés korszerűsítésének lehetőségeiről rendeztek tanácskozással egybekötött bemutatót az AM DASZK Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumban.

Gyümölcsöző volt az idei év? - évértékelés dr. Apáti Ferenccel, a FruitVeb alelnökével

2018. október 25. 03:48

Magyarországon a 2018. évi gyümölcstermés fajonként változóan, de mennyiségileg összességében jól alakult: a jelentősebb gyümölcsfajok közül jó vagy kifejezetten jó termést realizáltunk a cseresznye, meggy, szilva, bodza, alma és körte esetében

Támogatnák a kivi- és a fügetermesztést

2018. október 15. 05:17

A tervek szerint már a 2019-re vonatkozó támogatáskérelmek beadásakor jelezhetik igényüket a gazdálkodók a kivi- és a fügetermesztésre.

Az időjárás nehezítette a tavalyi növénytermesztést

2019. január 9. 12:03

Magyarországon két héttel hamarább kezdődött meg az aratás, ennek következtében 200-300 ezer tonnával kevesebb termény lett minden nyári betakarítású növényből, mint az előző években.