A gyümölcstermesztésben az adott gyümölcsfaj termesztéstechnológiájának elsajátítása mellett – ahogy az élet más területein – a ránk vonatkozó jogszabályok elsajátítása is szükséges az eredményes gazdálkodáshoz. Az időjárás okozta viszontagságok, az emberi munkaerő minősége és mennyisége (vagyis hiánya) mellett még azok a bizonyos betartandó előírások, adminisztrációs kötelezettségek is próbára teszik a termelőket. Fontos kérdés, amivel nem mindig vagyunk tisztában: nekem, mint gyümölcstermesztőnek mi a kötelességem? Milyen bejelentéseknek, előírásoknak kell eleget tennem? Ebben a témában készítettem egy összefoglalót. Nem tudok teljes felsorolást adni, de remélem, aki tud, most kedvet kap és ír egy másik cikket vagy kiegészíti ezt.

Kötelező előírások

 Vannak kötelezően betartandó előírások, vezetendő dokumentumok, amelyek egy része a kapott támogatásokhoz kötött, és a másik része magához a termelési irányhoz. Hiszen, aki gazdálkodik, (állatot tart, növényt termeszt) annak vannak általános kötelezettségei a különböző rá vonatkozó szakhatósági előírások kapcsán, melyek függetlenek attól, hogy támogatást vesz-e igénybe vagy sem.

A gyümölcstermesztéshez kapcsolódó ilyen jellegű kötelező előírások közül a legfontosabbak egy csokorban:

• Aki 3000 m²-nél nagyobb árutermelő fás és bogyós gyümölcsültetvényt telepít, annak telepítése engedélyköteles. Régen volt egy tévhit, hogy csak a támogatással telepített ültetvények esetén kell, mert oda be kell csatolni, de ez nem így van. A kérelmet a létesítendő ültetvény helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal megyeszékhely szerinti Járási Hivatalai intézik (az Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály), mint telepítési hatóság. A termőre fordulást és a kivágást is ugyanide kell bejelenteni ( 1. kép).

• Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről permetezési naplót, vagy az adott támogatásokhoz kötelező gazdálkodási napló erre vonatkozó részét folyamatosan kell vezetni és 3 évig meg kell őrizni.
  A nyilvántartás kitöltése az adott növényvédő szeres kezelés vonatkozásában a munkavégzést megelőzően, illetve azzal egyidejűleg kötelező és csak a felhasználásért felelős személy aláírásával, pecsétjével és dátummal ellátva érvényes.

• A növényvédelmi szolgáltatás és az árutermelés során használt növényvédelmi gépeken – a kézi, illetve háti növényvédelmi berendezések kivételével – háromévente időszaki felülvizsgálatot kell végezni. A hatályos jogszabály nem rendelkezik azonban a felülvizsgálat szempontjairól, megvalósításának részleteiről, például hogy ki végezze, csak arról, hogy el kell végezni. A jogszabályalkotó várhatóan egy következő módosításban ismerteti majd a felülvizsgálat pontos módját.
  Célszerű, főleg az 3-5 évnél idősebb gépeken, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által működtetett önkéntesen igénybe vehető térítéses permetezőgép felülvizsgálati rendszert igénybe venni. Túl azon, hogy ezért így fizetni kell, mint szakember csak azt mondhatom, hogy mi, akik növényvédelmi képesítéssel rendelkezünk, szemrevételezéssel és kisebb műszaki mérésekkel közel sem tudjuk ugyanazt megálapítani, mint a műszerek. Egyszerű éves kalibrációnak ez utóbbi is megfelelő, de azért időszakonként a komoly műszeres ellenőrzés is szükséges (lenne).
  A jogszabály előírja, hogy a permetezőgépnek minden munkavégzés alkalmával meg kell felelnie a kereszt- és hosszirányú szórásegyenletesség permetezéstechnikai követelményének, valamint a biztonságos munkavégzés előírásainak. Sérült, csöpögő berendezéssel munkát végezni tilos.

• A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere a közvetlen kifizetésekben és egyes vidékfejlesztési támogatásokban (területalapú, zöldítés, gyümölcstermesztési támogatás, AKG) résztvevő termelőkre vonatkozik.
  Maga a rendszer a korábban alkotott uniós és nemzeti jogszabályoknak az összegzése, és kiterjed a támogatást igénylő teljes területére – beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást.
  Többek közt a jó mezőgazdasági állapot fenntartása, a környezetvédelem, a növényvédelem és az élelmiszerbiztonság területén szabályoz. Két fontos eleme van: a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai.

• A nyomon követhetőség is egy kötelező jogszabályi előírás. A hatályos élelmiszertörvény előírja, hogy az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének olyan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie, amely a nyomon követhetőséget biztosítja.
  A gazdálkodóra az „egy lépés vissza, egy lépés előre” elv a kötelező. Vagyis a termelőnek nyilván kell tartania, hogy bármely élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő anyagot honnan kapta, illetve a megtermelt árut kinek adta. A nyilvántartások milyenségéről nem rendelkezik a törvény, egy kisebb termelőnek a papír alapú vezetés („kockás füzet”) is elegendő lehet, ha a megfelelő információt tartalmazza.

• A forgalmazott gyümölcsnek, még ha helyi piacon is történik az értékesítés, meg kell felelnie a forgalmazás minőségi szabványainak. Ezek közül a legfontosabbak: minimális minőségi követelmények, érettségre vonatkozó minimum követelmények, megengedett eltérések, termék eredetének jelölése. Az 543/2011 EU-rendelet az általános forgalmazási követelményeket leírja és kiemeli, hogy 10 termék esetén speciális szabványok vannak (alma, citrusfélék, kivi, fejes saláta és (fodros, illetőleg széleslevelű) endíviasaláta, őszibarack és nektarin, körte, szamóca, étkezési paprika, csemegeszőlő, paradicsom) ( 2. kép). A görögdinnyére és az étkezési burgonyára is külön előírások vannak.

• Végezetül a sokakat érintő gazdálkodási napló, melynek ma már elektronikusan is teljesítendő elemei is vannak. Fontos tisztázni, hogy kinek és mit kell vezetni, és a gazdasága mely területére vonatkozóan. A közvetlen kifizetések egy része (pl. SAPS, zöldítés) nem írja elő a vezetését, de számos más kifizetés igen.
  Vezetni szükséges az AKG, az ökológiai gazdálkodás, a NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések, a termeléshez kötött közvetlen támogatások esetén (pl. gyümölcstermesztés támogatása), a nitrátos területeken gazdálkodóknak, a VP – kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatása öntözés kialakításának lehetőségével pályázat nyerteseinek, a fiatal mezőgazdasági termelőknek. A gazdálkodási napló segédletének elején mindenki megtalálja, hogy mit kell vezetni.

Növényvédelem

Sokszor nagy küzdelem mind a termelő, mind a fogyasztó számára megfelelő növényvédelmi technológia kivitelezése, mivel az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szerek nem minden esetben elegendőek a jelentkező károsítók elhárítására. Megjelenhetnek új vagy már elfeledett károsítók, és a fogyasztók is egyre több elvárást fogalmaznak meg. Nagy probléma például a kajszibarack fitoplazmás pusztulása (3. kép) és baktériumos megbetegedése (4. kép), ezekre még nincs megoldás.

A zöldség-gyümölcs témakör az élelmiszerbiztonságban különösen hangsúlyos. A növényvédőszer-használat, növényvédőszer-maradékok heti téma a médiában. A kemikáliák csökkentése fontos feladat, de ez csak lépésről lépésre, a termesztési elemek tudatos használatával lehetséges. Távol álljon tőlem az ítélkezés: de ha nem használok növényvédő szert, mert így olcsóbb lesz a termelésem, attól az még nem ökológiai szemléletű a gazdálkodás.

Az említett előírások mellett még néhány a növényvédelem területéről:

• A növényvédő szerek forgalmazására, vásárlására és felhasználására vonatkozó előírások. A magyarországi szabályozás a növényvédő szereket forgalmi kategóriákba sorolja, és a különböző kategóriájú készítmények forgalmazása, vásárlása, felhasználása különböző képesítésekhez kötött. Pontosabban az adott képesítés megszerzése után a Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága egy engedélyt állít ki („II. kategóriás zöld könyv”, „I. kategóriás fehér könyv”), és ez jogosít fel a különböző növényvédelmi tevékenységek elvégzésére. A kapcsolódó képesítések megszerzése, vagy meghosszabítása, a növényvédelmi vény szükségessége, valamint az, hogy ki végezhet növényvédelmi szolgáltatást és milyen végzettséggel, a termelők számára nem mindig egyértelmű. Ezért fontos kiemelni, hogy a kapott engedélyen pontosan szerepel, hogy annak tulajdonosa milyen forgalmi kategóriájú szerekkel, milyen típusú tevékenységet végezhet. Nem minden termelőnek szükséges növényvédelmi szakember, mert nem használ I. forgalmi kategóriájú növényvédő szert vagy nem igényel rá támogatást az AKG keretén belül, azonban a növényvédelemmel kapcsolatos előírások mindenkire vonatkoznak, aki növényvédelmi kezeléseket végez vagy végeztet.
• A friss fogyasztásra alkalmas gyümölcs, zöldség, valamint zöldtakarmány termelésekor a növényvédő szerrel kezelt területen a betakarítás időszakában, a terület megközelítésének útvonala mellett, szembetűnő helyen, kellő számú és jól látható „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek engedély nélkül belépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni az élelmezés-egészségügyi várakozási lejártáig ( 5. kép).

• Növényvédő szer tárolása: az előírás szerinti raktárban, melyre vonatkozó szigorú előírások rendeletben szabályozottak, vagy egy szekrényben, amely elhelyezkedésére vonatkozó kitétel a NÉBIH állásfoglalása szerint: „Ha a szekrény elhelyezésére szánt helyiség nem melegszik, illetve fagy, nem ázik, nem tárolnak benne élelmiszert és takarmányt, illetve nem tartózkodnak ott folyamatosan, akkor természetesen elhelyezhető itt a szekrény. A szekrénynek zárhatónak kell lennie (pl. lakattal).”
  Mindegyik esetben naprakész raktárkészlet vezetése kötelező. Az I. forgalmi kategóriás szereknél minden esetben, a II. és a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereknél 25 kg-ot meghaladó összmennyiség felett.

Egyre speciálisabb igényeknek kell nekünk, termelőknek megfelelnünk. A célpiacainkon, az áruházláncoknál, a hatóanyagnak már nemcsak EU-határértéke van, hanem sok áruházlánc esetében már van egy ahhoz viszonyított küszöbérték (pl. az EU-érték 33%-a) vagy a megtalálható hatóanyag száma van korlátozva (pl. 4 hatóanyag észlelése lehetséges).

Teljesen tisztában kell lennünk a célpiac előírásaival is. Hiába engedélyezett egy hatóanyag az országban, ahová szállítunk, ha itthon nálunk nem engedélyezett a kijuttatása, és fordítva. Hiába engedélyezett nálunk, ha a célpiacnak vagy az adott országnak nincs vagy nagyon alacsony az engedélyezett hatóanyag-maradék értéke, annyira, hogy nem érdemes használni. Ilyen készítmény nálunk a Rovral Aquaflow (iprodion), amely bár betiltva nincs, de ellehetetlenedett a használata az 2016-ban bevezetett alacsonyabb referenciaértékek (ADI, ARfD) miatt.

GLOBALGAP

Túl ezeken a kötelezően betartandó előírásokon az elmúlt években, évtizedben megjelentek olyan önkéntes rendszerek, amelyek a gazdálkodók termesztését szabályozzák. Egyes célpiacok egyre gyakrabban fogalmazzák meg ezeket, mint beszállítási követelményt, mert látható és leírt pontokba foglalva szabályozza a termelés egyes elemeit.

Ilyen önkéntes rendszer az ökológiai gazdálkodás rendszere és a GLOBALGAP tanúsítási rendszer.

Ez utóbbi tanúsítási rendszer az elmúlt években a VP program pályázatai közt is megjelent, mert a bírálatkor pozítivumként számít. Sajnos sokan nem tudják a tartalmát, a kivitelezésének elemeit, csak a pluszpontokat látják bennük.

A GLOBALGAP a jó termesztési gyakorlathoz mutat irányt, globálisan betartandó követelményekkel. A nyilvántartásokon, öntözésen, tápanyag-gazdálkodáson, növényvédelmi előírásokon keresztül a GLOBALGAP egyformán szabályozza a földkerekség bármely országában a termelőket. A dokumentáció alapja mindig az adott nemzet saját jogszabályi környezete, vagyis nálunk a fent már érintett előírások. Néhány területen azonban szigorúbb követelményeket tartalmaz, például több tevékenységre kockázatértékelést kér. Végig veszi a lehetséges fertőzési forrásokat (mikrobiológiai, kémiai) és veszélyes pontokat (maga a termék és a munkavégzés szempontjából). És ez az, ami hajlamos a gazdákat megriasztani, pedig összeségében csak azon alapszik, hogy az írott dokumentáció követhető, ellenőrizhető. A termelőnek pedig fontos, hogy tudatosan felmérje a saját termelésére vonatkozó kockázatokat és azoknak a kiküszöbölését, végiggondolja a gazdálkodását lépésről lépésre, hisz így tud a lehető legbiztonságosabb módon termelni. Ezt egyébként szinte minden termelő megteszi fejben elgondolva, csak nem veti kockáspapírra, mint kockázatértékelés.

Fontos eleme a dolgozói jólét, a megfelelő munkabiztonsági és munkajóléti feltételek megteremtése, amelyek a magyar jogszabályokkal harmonizáltan biztosítják a megfelelő munkakörülményeket. A szüreti körülmények, szüreti higiénia, betakarítás utáni tevékenységek szabályozása hangsúlyos pontja mind higiéniai, mind munkavédelmi szempontból.

Azért kérik a vevők, áruházláncok a bevezetését, mert akkor egy számunkra is ismert rendszerben folyó, szabályozott termelésből származó árut kapnak (6. kép).

A GLOBALGAP magyar munkacsoportja, amelynek tanúsító szervezetek, áruházláncok, felkészítő szakemberek és termelők is tagjai, elkészített egy nemzeti útmutatót (irányelvet), melyben az egyes szabványkövetelményekhez megmutatja, hogy melyik hazai jogszabály vonatkozik rájuk, és mik a betartandó előírások, vagy javaslatot tesz az előírások betartásának gyakorlati megvalósítására. Az útmutató szabadon elérhető a GLOBALGAP honlapján a többi dokumentummal együtt. A munkacsoport feladata a GLOBALGAP dokumentumok fordítása és a nemzeti irányelvek elkészítése. Ehhez a csoporthoz bárki csatlakozhat, aki tanúsítvánnyal rendelkezik, csak jeleznie kell a tanúsítójánál.

*

A gyümölcsfogyasztás az elmúlt időszak hullámvölgye után ismét fellendülőben van. A gyümölcs mint minden élelmiszer, bizalmi termék. A jogszabályok útvesztőiben, az előírások közt sokszor úgy érezzük, hogy valahol eltűnt maga a termék. Azt azonban el kell fogadnunk, hogy egy átlátható rendszerben, szervezett körülmények között termelt áru tudja megfelelően megmutatni az elkötelezettséget, amivel a termelést végezzük, és felépíteni a bizalmat vevőink, fogyasztóink felé.

Fotó: a Gyümölcsért Kft. felvételei

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.