Hazánkban a Verticillium dahliae Kleb. gombafaj főként fiatal csonthéjas ültetvényekben okozhat jelentős károkat, jellemzően kajszi, de cseresznye, meggy, szilva és mandula esetében is.
A kórokozónak több mint 400 gazdanövénye ismert, hazánkban jelentős lehet még díszfaként ültetett és erdészeti környezetben előforduló juharfajokon, egyéb díszfákon, homoktövis-ültetvényeinkben, valamint a Solanaceae családba tartozó termesztett és gyomnövényként előforduló növényeken is.
Korábban Magyarországon is nagy figyelmet fordítottak a verticilliumos hervadás kutatására. Az első vizsgálatokat Berend István végezte el az 1940-es években, majd mintegy három évtizeden át foglalkozott a betegséggel. Akkoriban a Verticillium dahliae-t a kajszi „gutaütés” (apoplexia) egyik jelentős kórokozójaként tartották számon. Az 1960-as években Kovács Gabriella végzett kísérleteket, melyek során különböző kajszialanyok fogékonyságát vizsgálta a betegséggel szemben.
Később Vajna László és Rozsnyay Zsuzsa végeztek vizsgálatokat a kórokozóval kapcsolatban. A 90-es évekre azonban sajnos a verticilliumos hervadás a szakma „elfeledett” betegsége lett, a kórokozóval kapcsolatos kutatások elapadtak. Mindemellett a Verticillium-fajok, főként a Verticillium dahliae jelentősége a nemzetközi szakirodalomban óriásira nőtt, a világ szinte minden pontján folyik kutatás a kórokozóval kapcsolatban. Jelentőségét jól jelzi, hogy a verticillium-kutatók rendszeresen szimpóziumot rendeznek ennek a gombanemzetségnek szentelve, 2016-ban a 12. Nemzetközi Verticillium Szimpóziumot Szlovéniában tartották, ahol 20 ország képviseltette magát.
A kórokozó biológiája, jellemző tünetei
A Verticillium dahliae a növényeket a talajból fertőzi meg, azonban nem valódi talajlakó, hiszen gazdanövény hiányában nyugalmi állapotban marad. A talajban a gomba kitartó képletei, az úgynevezett mikroszkleróciumok segítségével marad fenn, akár 15 évig is. A mikroszkleróciumok a növény gyökerei által kibocsátott exudátumok hatására csírázásnak indulnak, majd behatolnak a gyökerekbe. Ezt követően a vízszállító szövetekben, a tracheákban terjed tovább a vízáram segítségével. Ily módon meglepő gyorsasággal jut el a földfeletti részekbe, fák esetében a lombkorona legfelső részébe is. A betegség lefolyása során a vízszállító elemek eltömődését, tracheomikózist okoz, ezen kívül hervadást okozó toxint is termel. Gyakori jelenség, hogy a fertőzött fák koronája féloldalasan hervad, pusztul (1. kép).
1. kép Fertőzött, féloldalasan pusztuló cseresznyefa egy nagykőrösi ültetvényben
Ennek oka, hogy a talajban a gyökérzetnek is csak egy bizonyos része fertőződött, amely a pusztuló koronarészek ellátásáért felelős. A külső tünetek megjelenése jellemzően május és augusztus között jelentkezik. A krónikus tünetek rendszerint sárguló levelekben, korai lombhullásban nyilvánulnak meg, a fertőzött hajtások, vesszők folyamatosan felkopaszodnak. Az akut tünetek során hirtelen hervadás majd pusztulás lép fel a fertőzött koronarészeken. A gomba képes a levélnyeleken keresztül magába a levélbe is behatolni, majd az elpusztult leveleken mikroszkleróciumot képezni. A fertőzött levelek a talajra hullva vagy a szél segítségével terjednek az ültetvényen belül, így gyarapítva a fertőzési forrást a talajban.
A fertőzött vesszőket, gallyakat, ágakat elfűrészelve jellegzetes belső tüneteket tapasztalhatunk. A vízszállító szövetek mentén apró barnás, feketés foltok, csíkok, sávok láthatóak, melyek az eltömődött, funkcióját vesztett tracheákat jelzik (2. kép).
2. kép A betegség belső tünetei kajszin
Ez a tünet megjelenésében sokféle lehet attól függően, hogy a kórokozó a szállítószövetek mely részét kolonizálta. Gyakoriak a gyűrűszerű és szektoriális elhalások. Súlyos fertőzés esetén a tracheák körben elhalnak, az ág elpusztul (3. kép).
3. kép Súlyos verticilliumos tünetek szilvafa vázágában. Az elhaló tracheákat jelző fekete gyűrű teljesen körbeért az ágon belül
Verticillium dahliae és a kajszipusztulás
Hazánkban a Verticillium dahliae jelentős gazdanövénye a kajszi, hiszen a kórokozó a napjainkban is tapasztalható nagymértékű kajszipusztulás egyik tényezője lehet. Ezen betegségkomplex rendkívül összetett, biotikus és abiotikus folyamatok is szerepet játszanak benne. A kórokozók közül manapság a fitoplazmás betegséget okozó Candidatus Phytoplasma prunorum fajt tartják a legjelentősebbnek, azonban fontos tudni, hogy egyéb szervezetek is szerepet játszhatnak a kajszipusztulás kialakulásában. Saját tapasztalataink alapján a verticilliumos hervadás tünetei a legtöbb esetben megfigyelhetők a pusztuló ültetvényekben (4. kép).
Annak kiderítése, hogy mi volt a primer kórok, és melyek voltak a másodlagos kórokozók a pusztulás folyamatában, szinte lehetetlen. Bár manapság jelentőségét vitatják, véleményünk szerint érdemes lenne komolyabban foglalkozni a Verticillium dahliae kajszipusztulásban betöltött szerepének vizsgálatával, hiszen a kórokozó egyértelműen jelen van az ültetvényekben.
4. kép Féloldalasan pusztuló kajszi a gönci termőtájban, Boldogkőváralján
A homoktövis is veszélyeztetett
A verticilliumos hervadás a legfontosabb betegsége egy manapság egyre divatosabb termesztett növénynek, a homoktövisnek is (5. kép). Egyre több termelő számol be a gyümölcsfáknál is tapasztalt tünetekről: sárguló levelek, féloldalasan hervadó, pusztuló bokrok. Bennük is ugyanaz a kérdés fogalmazódik meg, mint a kajsziültetvények tulajdonosaiban: mégis hogyan védekezzünk?
5. kép Jellegzetes tünetek homoktövisbokron
A kérdés valóban nem egyszerű. A verticilliumos hervadás ugyanis egy olyan betegség, ami ellen a növényvédő szeres permetezés nem hoz megoldást. A gomba bent él és terjed a növényben, a szállítószövetek „védelmében”, ezért még felszívódó szerekkel sem tudunk hatást elérni. Az egyetlen megoldás a megelőzés lehet. Az első és legfontosabb lépés az egészséges szaporítóanyag használata. Sajnos a fertőzött oltványok gyakran még tünetmentesek a faiskolában, később 3-4 éves korban jelennek meg az első tünetek, ezért gyakran nehéz a verticillium-mentes szaporítóanyag biztosítása. Megbízható adatot a faiskolák talajának vizsgálata szolgáltatna, az erre irányuló kimutatási módszerek tesztelése folyamatban van a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben.
További fontos teendő az 5-6 éves vetésforgó betartása a termesztési területen, ugyanis ennyi idő alatt a talajban lévő mikroszkleróciumok száma gazdasági küszöbérték alá csökkenhet. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy talajfertőtlenítés sok esetben inkább árt, mint használ a termesztőnek. Széles hatású talajfertőtlenítő szerek használatával a talajban élő hasznos szervezetek számát csökkentjük a kórokozó mikroszkleróciumai helyett, mivel ezek a képletek rendkívül ellenállóak. Sokkal célravezetőbb a talaj mikrobiológiai aktivitásának növelése szerves trágya beforgatásával, vagy egyéb módokon.
Agrotechnikai munkák során igyekezzünk elkerülni a gyökerek sérülését, hiszen ezáltal utat nyitunk a kórokozónak. Hasonló okok miatt fontos a talajlakó kártevők elleni megfelelő védekezés is. Végül, de nem utolsósorban szenteljünk nagy figyelmet fáink megfelelő kondícióban tartására, megfelelő termőhelyet, öntözést, tápanyag-utánpótlást és növényvédelmet biztosítva számukra.
Fotó: A szerző felvételei
