Kikeltek, fejlődnek, sőt az időjárás segítségével a legtöbb helyen kifejezetten szépen növekednek a repcevetések. A növényvédelmi munkák már megindultak, így a rovarkártevők elleni védekezés is, amely egyike a kiemelt fontosságú őszi beavatkozásoknak.
Rovarkártevők az őszi repceállományokban
A repcetermesztés sikerességét sok rovarkártevő veszélyezteti, ezek közül több is van, amely kifejezetten az őszi időszakban károsít, így a repcedarázs, a nagy repcebolha, a keresztesek földibolhái és egyre gyakrabban a kis vagy tavaszi káposztalégy. Ezeken túl azonban vannak olyan kártevők, amelyek ugyan ritkábban okoznak fejfájást a repcetermesztőknek, de rendszeresen megtalálhatók a repceállományokban. Melyek ezek?
Káposztamoly
A káposztamoly közönséges kártevőnk, a szántóföldi növénykultúrák közül a repcét és a mustárt károsíthatja. A kártétel a lárvához (1. kép) köthető, amely fejlődésének kezdetén a levél belsejében, majd a későbbiekben a levélfonákon károsít. Eleinte hámozgatása során úgy fogyasztja el a levéllemez alsó részét, hogy a felső bőrszövet érintetlen marad, ami világos színű, ezüstös hártyaként (2. kép) marad meg, de idővel felszakadhat. A későbbiekben a már fejlettebb lárvák azonban teljesen át is rághatják a levelet. A tábla szemlézésekor ezért ezekre a jelekre érdemes figyelnünk: ezüstös hártyával fedett foltokat, vagy lyuggatást kell keresnünk a leveleken. Ezeket megforgatva sokszor meg is találjuk a különböző fejlettségű lárvákat, amelyekből egyszerre akár több is tartózkodhat a fonákon (3. kép). De, a terület bejárásakor érdemes a felröppenő, rövid repülés után a növényeken, vagy a talajon landoló imágókra (4. kép) is figyelnünk. A várható kártétel szempontjából ugyan nincs jelentősége, de a terület fertőzöttségére utalhat a növényeken található bábok mennyisége is. Bár a növények lombozata nem a fő helyszíne a bábozódásnak, azonban, ha egy erősen károsított területen lárvát nem, de nagyszámú, laza szövedékben lévő bábot (5. kép) találunk, akkor a kártételért a káposztamoly lehet a felelős.
A káposztamoly kártétele elleni hatékony védekezés nem tartogat nagy kihívásokat. A lárvák a legegyszerűbb rovarölő hatóanyagokra is érzékenyek, az egyetlen pont, ami fontos az eredményes védekezéshez, az, hogy ha kontakt hatású, piretroid-típusú hatóanyaggal védekezünk, a permetlének el kell jutnia a levélfonákra, a lárva tartózkodási helyére.
Gyepi hangya
A gyepi hangya a mind szárazabbá váló körülmények miatt egyre gyakrabban jelentkezik kártétellel, amely a szántóföldi növények közül a cukorrépa mellett a repcét érinti leginkább. Az kijelenthető, hogy nem gyakori az olyan szintű kártétel, amely feltűnne a repceállományban, azonban egyes táblákon, táblarészeken és évjáratokban ez is megtörténhet. A kezdeti tünetek a növény lankadását, turgorának elvesztését mutatják (6. kép), a későbbiekben a károsított növény a víz- és tápanyagellátás zavara miatt szenved, antociánossá válik, fejlődésében elmarad (7. kép) a kártétellel nem érintett növényektől. A tenyészidőszak elején, a még fiatal és gyenge repcenövényeknél nem ritka a tőpusztulás sem. Mindennek oka, hogy a hangyák elhámozgatják a gyökér, valamint a gyökérnyaki rész szöveteit (8.kép), de ezen túl a föld alatti részek teljes átrágása is megtörténhet. A kártétel többnyire foltszerű, soron halad (9. kép), ezért rövidebb-hosszabb sorszakaszok károsodhatnak, tűnhetnek el, aminek a következménye az állomány kiritkulása lesz.
A gyepi hangya kártételével szembeni védekezésre jelenleg nem áll a rendelkezésünkre kellően hatékony növényvédelmi megoldás. Az engedélyezett rovarölő csávázó készítmények nem biztosítanak hatékony védelmet, nem bírnak kellő hosszúságú hatástartammal. A kontakt állománykezelő készítményekkel a talajban élő kolóniát nem tudjuk elérni, ezért érdemben gyéríteni sem, a felszívódó hatóanyagok pedig nem szállítódnak olyan mértékben a gyökérzet irányába, hogy érdemleges hatást válthassanak ki. Ezért a jelenlegi helyzetben az állomány egyöntetű kelésének, valamint gyors kezdeti fejlődésének támogatása tűnik az egyetlen érdemi védekezési lehetőségnek, amellyel elérhetjük, hogy növényeink gyorsan túlnőjenek a veszélyt jelentő időszakon és fejlettségi állapoton.
A jól ismerteken túl érdemes felkészülni a kisebb súllyal bíró rovarkártevők károkozására is, ugyanis helyszíntől és évjárattól függően azok is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.
