Tartós, régóta fennálló csapadékhiány és annak nyomán kialakuló tavaszi aszály keseríti a szántóföldön gazdálkodók életét. Ez már önmagában is káros hatással van az őszi vetésű növénykultúrák fejlődésére, de a helyzetet tovább rontja, hogy megnehezíti a tavaszi indító, nitrogénpótláson alapuló fejtágyázás elvégzését. Ami pedig elengedhetetlen a jó terméseredmény eléréséhez. De, van megoldás!
A granulált műtrágyák használata
A gazdálkodók jelentős része a tavaszi indító fejtrágyázást mind a kalászosokban, mind a repcében granulált nitrogénműtrágya kijuttatásával végzi el. Ennek hasznosulása normál időjárási viszonyok között többnyire biztosított, a granulátumok beoldódásához kellő nedvesség áll a rendelkezésünkre.
Ezt a nedves talajfelszín, a reggeli harmatképződés, de főként az időben megérkező csapadék biztosítja. Azonban száraz körülmények között ezek híján a kijuttatott tápanyag nem oldódik be a talajba (1. kép), nem kerül a növények gyökérzónájába, így rosszul hasznosul, sőt veszteséget szenved el. Ennek eredménye a magas költség felvállalása ellenére elmaradó termésnövelő hatás.
Folyékony nitrogénoldatok
A száraz viszonyok között megoldást jelenthet a szükséges nitrogénmennyiség folyékony formában történő kijuttatása. Ez a technológia a mind szárazabbá váló termesztési viszonyok miatt egyre terjed, sok gazdálkodó kizárólag ilyen módon végzi el a tavaszi fejtrágyázást. Bár csapadékmentes körülmények között önmagában ez sem jelent garanciát a kijuttatott nitrogén-hatóanyag teljes és biztos hasznosulására, ugyanis a jó hatáshoz ebben az esetben is szükség van a csapadékra, azonban összességében mégis jobb hasznosulásra lehet számítani az ilyen módon történő kijuttatásnál. Azonban, mint minden technológiának, a folyékony nitrogénpótlásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai, alkalmazásának speciális fogásai.
Gyakorlati szempontok a nitrogénoldatok kijuttatásához
A folyékony nitrogénoldatok kijuttatására is igaz, hogy minden gazdálkodónak megvannak a maga jól bejáratott fogásai, amelyeket a munka során alkalmaz. Míg egyesek hallani sem akarnak arról, hogy azt töményen juttassák ki, addig mások attól idegenkednek, hogy vízzel hígítsák a kipermetezéskor.
Érdekes módon mindkét módszer hívei ilyenkor a fokozott perzselésveszélyre hivatkoznak. Ugyanis ez jelenti a legnagyobb veszélyt a technológia alkalmazásakor, a növényállomány lombozatának (2. kép), különösen a levélvégeknek (3. kép) a perzselődése, amely valóban nagyon komoly mértéket is elérhet. Milyen módon kerülhető el a perzselődés?
Nagyon fontos, hogy a kijuttatott műtrágyacseppek ne tapadjanak meg a lombozaton, hanem legördüljenek arról és a talajra kerüljenek.
Természetesen ez maradéktalanul nem fog megtörténni, maradnak apró cseppek a leveleken (4. kép), de egy bizonyos nagyságrend alatt ez nem okoz veszélyes helyzetet. Ahhoz, hogy ez biztosítható legyen, a kijuttatásnak nagy cseppekben kell megtörténnie, aminek biztosítására speciális, erre a célra ajánlott szórófejeket kell alkalmazni. A kijuttatáskor a lombozatnak száraznak kell lennie, amennyiben vizes levélfelületre kerül a folyékony nitrogén, a perzselődés veszélye fokozódik. Ezért a kijuttatását fel kell függeszteni, ha a harmatképződés megkezdődik, de a reggeli órákban sem indulhat meg addig a munka, amíg a levelek fel nem száradnak.
A folyékony nitrogénműtrágyák használatakor figyelni kell az olyan környezeti körülmények alakulására is, mint a léghőmérséklet, valamint a napsugárzás erőssége. Amennyiben 25 °C-nál többet mutat a hőmérő higanyszála és érezhetően erős a sugárzás, a biztonság kedvéért érdemes a munkavégzést felfüggeszteni. Persze, vannak helyzetek, amikor a perzselésveszély ellenére erőltetni kell a kijuttatást, még az is előfordulhat, hogy ezt akár a harminc fokot közelítve is gond nélkül megússzuk, de tudatában kell lennünk a veszélynek. A kezeléskor a növényállomány állapotára is érdemes figyelnünk, ugyanis a szélvert, frissen hengerezett, vagy éppen erősen rovarrágott állományban a lombozaton lévő sérülések miatt a perzselés veszélye fokozódik.
A folyékony nitrogénoldatok esetében a kijuttatás módja is nagyobb figyelmet követel. A többszörös átfedések szinte biztosan levélperzselést fognak okozni, de arra is ügyelnünk kell, hogy már dolgozó szórókerettel ne ácsorogjunk hosszan egyhelyben, mert az garantáltan gondot fog okozni (5. kép), akár a növények teljes pusztulása is bekövetkezhet az érintett részen.
Bár nem a biztonságos munkavégzéssel függ össze, de érdemes arról is szót ejteni, hogy van-e értelme összekapcsolni a folyékony műtrágya kijuttatását bármilyen növényvédelmi beavatkozással. Amennyiben a fentiekben már említett speciális fúvókákat alkalmazzuk, a kialakuló nagy cseppméret miatt a növényvédő készítmények hasznosulása közel nulla lesz, ezért ezzel nem érdemes próbálkoznunk. Amennyiben pedig a növényvédelmi munkák során alkalmazott szórófejjel végeznénk a kijuttatást, a perzselésveszély ugrásszerűen megnőne, olyan mértékben, amit nem szabad felvállalni.
Amíg a növényvédelmi készítményeket nem javasolt bekeverni a folyékony műtrágyába, vannak olyan termékek, amelyek kifejezetten ajánlhatók erre a célra. Ilyenek a stabilizátorként ismert anyagok, amelyek a nitrogén bomlási folyamataira hatnak, csökkentik az ebből fakadó vesztségeket, miközben lehetővé teszik, hogy a növények hosszabb ideig férhessenek hozzá a kijuttatott tápanyaghoz. Ugyancsak jó megoldás lehet egyes mikroelemek -pl. réz, cink, molibdén – együttes kijuttatása a folyékony műtrágyával, ugyanis kölcsönösen segíthetik egymás hasznosulását.
Amire még érdemes figyelni
A nitrogénoldatok közismertek arról, hogy igen „agresszív” vegyületek, amelyeknek nagyon erős korrozív hatása van. Ezért a munkavégzést követően érdemes minden eszközt alaposan átmosni, többszörösen átöblíteni, amivel megelőzhető, vagy jelentősen mérsékelhető a károsodásuk. A legjobb megoldás az lehet, ha a gazdaság rendelkezik valamilyen régi permetezőgéppel, amelyet befoghatunk erre a célra, és kizárólag azzal végezzük el a nitrogénoldatok kijuttatását.
A nitrogénműtrágyák folyékony formában történő kijuttatása jobb hasznosulást, költséghatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé, így a jövőben a technológia terjedésére lehet számítani. Emellett azonban érdemes tisztában lennünk annak előnyeivel, hátrányaival, felhasználásának szabályaival. Hallani időnként olyan gazdálkodói véleményt, hogy „abból lesz majd a jó búza, amit tavasszal kicsit megperzselt a folyékony nitrogén”. Ez akár még igaz is lehet, a gond csak az, hogy a kiszórás pillanatában még nem tudjuk, hogy „kicsit perzseltünk”, vagy „nagyon perzseltünk”, ezért nem árt az óvatosság és a jó gazda gondosságával eljárnunk a technológia alkalmazásakor.
