Határszemle

Repce vs. gabona árvakelés

Agrofórum Online

Kelőfélben vannak a repcevetések! Azokon a területeken, ahol már augusztus végén földbe került a mag, és vagy kellő nedvesség állt rendelkezésre a talajban a csírázáshoz, vagy szerencsés módon megáztak, már lombleveles növényekkel is találkozhatunk. Eljött az ideje az árvakelésű gabona elleni védekezésnek!

Árvakelésű gabona, lesz az idén?

Ez a kérdés természetesen azokkal a táblákkal kapcsolatban merülhet fel, amelyek kalászos után kerültek elvetésre. Ezeken a területeken szinte biztosan gond lesz az idei őszön a gabona árvakeléssel. Mi ennek az oka? Az idei évről elmondhatjuk, hogy az ország jelentős részén kedvezőtlen körülményeket hozott szinte az összes szántóföldi növénykultúránk számára. Ez alól nem volt kivétel sem az őszi búza, sem az őszi árpa.

Az árvakelés szempontjából mindebből most annyi az érdekes, hogy a sokszor kényszerérő állományoknál a szokásosnál is nagyobb betakarítási veszteség jelentkezhetett. Ami egyet jelent azzal, hogy sok csírázóképes mag került a talajra, amely csak a kedvező körülményekre várt ahhoz, hogy kikeljen. Ráadásul a nyári csapadékszegény viszonyok miatt ezeket nem lehetett a tarlóápolási munkákkal „kikeltetni”, mert a talaj felső rétege nem tartalmazott elegendő nedvességet a csírázáshoz. A tarlóra hullott gabonamagok így a területbe vetett repcével együtt kelnek, ami akár több hullámban is megtörténhet, ezért a repcetermesztőknek érdemes lehet többszöri beavatkozással számolniuk.

Komolyan kell-e venni a gabona árvakelést?

Mindenképpen! A repce a kelést követő időszakban lassan fejlődő, gyámoltalan növényke (1. kép), amelyre komoly veszélyt jelent a gabona árvakelés. A vízért és tápanyagért folytatott versengésben a repce ebben az időszakban biztosan alulmarad, ami szerencsétlen esetben, tömeges árvakelés (2. kép) esetén akár a tőpusztulásig is eljuthat, szerencsésebb esetben „csak” lelassul a repcenövény fejlődése, ami később szintén végzetes lehet. Ráadásul a kalászos gabonák gond nélkül áttelelnek, így folyamatos konkurenciát jelentenek a repceállomány számára. Ezért a gabona árvakelést komolyan kell venni és meg kell védeni a repcét a kártételével szemben.

1. kép: Szikleveles repcenövénykék az árvakelésű gabona sűrűjében
2. kép: Tömeges búza árvakelés egy repcetáblán

A védekezésről

Az árvakelésű gabona elleni védekezésre szerencsére jól alkalmazható technológia és hatékony gyomirtó készítmények állnak a rendelkezésünkre. A védekezést állománypermetezés formájában végezhetjük el olyan szelektív egyszikűirtó készítményekkel, amelyek a repcére csak kis kockázatot jelentenek, az árvakelésű gabonával szemben viszont kiváló hatékonysággal rendelkeznek. Azonban vannak fontos szempontok és szabályok, amelyeket szem előtt kell tartanunk.

Ilyen az alkalmazott készítmény dózisa. A legtöbb szelektív egyszikűírtó készítmény rendelkezik árvakelésű gabona ellen engedélyezett dózissal. Ez minden esetben alacsonyabb a tavaszi időszakban alkalmazandó, a magról kelő egyszikűekkel szemben megszokottan alkalmazott dózisoknál. Ennek oka, hogy ez a mennyiség az árvakelés ellen annak három leveles koráig, a gyökérváltásig ajánlható. Azonban, ha a megjelölt fejlődési állapoton túljut, ez a dózis már nem lesz elegendő, romlani fog a kezelés hatékonysága. Ilyen esetekben már a „tavaszi” alsó dózis alkalmazása indokolt. Ahogy időben és fejlettségben haladunk előre, úgy érdemes növelni az alkalmazott gyomirtó készítmény dózisát, egészen a magról kelő egyszikűek ellen ajánlott felső mennyiségig.

A felhasznált szermennyiség megválasztásakor érdemes figyelembe venni az árvakelés sűrűségét, ami befolyásolja, hogy milyen mértékben tudjuk bevonni leveleit a permetlével. Amennyiben nehezen átpermetezhető, „kefesűrűségű” a kelés, érdemes növelni a dózist a jó hatás érdekében. Ez természetesen egyben azt is jelenti, hogy a permetlé kijuttatására is figyelnünk kell a minél jobb fedettség elérése érdekében. Ha lehetséges, akkor magasabb hektáronkénti vízmennyiséggel, légzsákos berendezés esetén visszafogott ventilátorfordulattal, vagy nyomással érdemes dolgoznunk.

Van még egy szempont, amelyet a dózisválasztásnál érdemes szem előtt tartanunk. A szelektív egyszikűirtók hatása alacsony hőmérsékleten lelassulhat, amely azt eredményezheti, hogy ilyen körülmények között a kezelés hatékonysága alacsonyabb lesz az elvártnál. Ha a kezelést követő időszakban lehűlés várható, érdemes a kijuttatott mennyiséget a biztosabb hatás érdekében megemelni.

Állandó kérdés a szelektív egyszikűirtó készítmények keverhetősége más termékekkel. Ősszel gyakran szorítja az idő a repcetermesztőket, ezért sokszor kényszerűségből alkalmaznak több, akár 4-5 összetevőből álló koktélokat, ugyanakkor igyekeznek költséghatékonyan, kisebb kezelésszámmal elvégezni a feladatokat. Ezek egyaránt a többkomponensű tankkeverék alkalmazásának irányába mutatnak, amely érintheti az árvakelésű gabona ellenei védekezést is. Ezen a téren mindenképpen az adott termék gyártójának ajánlásait kell figyelembe venni. Ha általánosságban nézzük a problémát, akkor az látható, hogy a gyakorlat alaposan felülírja az előzőekben említett ajánlásokat, amelyek többnyire a szelektív egyszikűirtók önmagukban történő alkalmazását javasolják.

Azonban tény, hogy valóban nagyon ritka, amikor ilyen kombinációk végzetes hatásáról hallanánk, éppen ezért némi odafigyelés mellett, kellő óvatossággal ezek a kombinációk alkalmazhatók. Amennyiben elkerüljük a nitrogéntartalmú lombtrágyákkal történő együttes kijuttatásukat, azt, hogy az összetevők EC-formulációja miatt egyfajta „oldószerhalmozódás” alakuljon ki, valamint hogy más ok – pl. súlyos bolhakártétel – miatt erősen stresszelt repceállományt kezeljünk, máris sokat tettünk a fitotoxikus hatás elkerülése érdekében.

A hatáskifejtésről

A szelektív egyszikűirtó készítményekkel történő kezelés után türelmesnek kell lennünk, ugyanis gyakran hosszú idő is eltelhet, míg a hatástünetek egyértelműen megmutatkoznak. Erre az összes, fentiekben felsorolt tényezőn – pl. dózis, permetléfedettség, árvakelés fejlettsége, hőmérséklet – hatással van. Többnyire optimális esetben is csak 7-10 nap után jelennek meg a sárgulásos tünetek, amelyeket a levelek barnulása, száradása, majd a növény pusztulása követ (3. kép).

3. kép: Szelektív egyszikűirtó előrehaladott hatása az árvakelésű búzán

Azonban sokszor már a sárgulás megjelenése előtt találhatunk hatástünetet az árvakelésű gabonán. A kezelt növények középső leveleit meghúzva, a növény hajtásrésze könnyen kihúzható, annak osztódó szövetei barnulnak (4. kép), befűződnek. Amennyiben ezt megtaláljuk a kezelt növényeken, biztosak lehetünk abban, hogy a gyomirtó szer már hat, az egyértelmű hatástünetek a leveleken is rövidesen megjelennek.

4. kép: A barnuló, befűződő hajtás az egyszikűirtó készítmény biztos hatáskifejtésének jele

A repceterületek árvakelésű gabona elleni védelme fontos beavatkozás, amely nélkül nem biztosítható a kalászosok után vetett repce gyors és egyöntetű kezdeti fejlődése.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Napokon belül megjelenhetnek a vetésfehérítő bogarak

2020. március 4. 08:35

Az idei esztendő első két hónapjának időjárása csapadék szempontjából kísértetiesen hasonlít 2019-es év januárjára és februárjára. Akkor és most is csapadékban szegényesen telt el az első két hónap, így most az eddig lehullott eső (mert hó nemigen fordult elő), eső miatt már-már szárazság körvonalazódott ki. Március első napjai csapadékkal indultak, így elhárult a közvetlen veszély és reméljük a csapadékban gazdag folytatást.

Fehérpenész, fóma, vetésfehérítő, kalászfuzáriózis – védekezni kell!

2018. május 9. 09:39

Az őszi káposztarepce elvirágzóban van. A növényvédelemben most elsősorban a becők védelmére kell összpontosítani. A kalászosok is védelemre szorulnak!

Kilőttek az árak a vártnál alacsonyabb készletadatok miatt

2020. október 1. 06:33

A párizsi árutőzsdén egyértelmű volt a vásárlói fölény, a malmi búza, a repce, a kukorica és a takarmánybúza is többe került a nap végén.

A párás, meleg időjárás kedvez a kórokozók és a kártevők felszaporodásának

2019. június 24. 10:53

A májusi bőséges csapadék után eddig júniusban is az átlagosnál több eső esett. A rendszeresen visszatérő esők okozta páradús levegő rendkívüli módon kedvez a kórokozók felszaporodásának és terjedésének.