Megjelentek az első rovarkártételre és gombabetegségekre utaló tünetek az őszi kalászosokban. Mire számíthatunk, mit keressünk a területbejárásokkor?
Rovarkártevők
A kedvező időjárási körülmények miatt egyre fokozódik a búza- és árpaállományok levéltetűfertőzése, egyre több kolóniát találhatunk a lombozaton (1. kép).
De, ugyanez igaz a kabócák egyedszámára is, az ugyancsak emelkedőben van, ami annak ellenére is igaz, hogy valóban nagy számban való, tömeges előfordulásukra egyelőre még kevés példa adódik. E két kártevőcsoport állományokban való jelenléte komoly veszélyeket hordoz magában, vírusvektorként ugyanis ezek felelősek a gabonáinkat leggyakrabban fertőző vírusos megbetegedések terjesztéséért. A vírusforrások, valamint a vektorszervezetek jelenlétén túl az időjárási körülmények hatnak leginkább egy-egy terület vírusfertőzésének alakulására. Ha az előrejelzésekre tekintünk, azok az elkövetkező egy hónapra a kártevők számára kedvező körülményeket mutatnak, olyanokat, amelyek érdemben nem mérséklik azok aktivitását, így a vírusátadás volumenét sem. Ezért érdemes lehet egy egyszerű rovarölő állománypermetezéssel beavatkozni a folyamatba és csökkenteni a vírusvektor szervezetek számát.
A fenti rovarok jelenléte egyelőre csak egy jövőbeni kártétel esélyét növeli, azonban már jelenleg is szembesülhetünk rovarkárral akkor, ha a már kikelt tábláinkat közelebbről megnézzük. A korán vetett, éppen ezért már fejlett állományokban ugyanis máris nagy számban találhatunk rá a fritlégy lárvájának kártételére. Ennek jól látható jele a növények hajtásának barnulása, száradása (2. kép).
Amennyiben egy ilyen hajtást megpróbálunk kihúzni a levélhüvelyből, az sokszor kisebb ellenállást követően – vagy akár anélkül is – sikerülni fog, ugyanis azt a növényben fejlődő lárva, a fritlégy nyüve átrágja (3. kép).
Az ilyen hajtások belsejében, azok talajhoz közeli, alsó részén sokszor magát a lárvát is megtalálhatjuk (4. kép), hajtásonként egyet.
A kártétel a főhajtás pusztulását fogja okozni, amelyet az oldalhajtások fokozott képzésével a növény kompenzálhat, de ehhez jó víz- és tápanyagellátásra van szüksége. A már károsító lárvák ellen érdemi hatékonysággal rendelkező védekezési eljárás nincs, kizárólag a kifejlett egyedek gyérítésére, ezen keresztül a lerakott tojások számának csökkentésére van lehetőségünk. Ebben a vírusvektorok ellen a fentiekben javasolt kezelés is megoldást jelenthet, akár egy egyszerű, kontakt hatással rendelkező készítmény is kellően hatékony lehet.
Gombabetegségek
Őszi kalászosaink közül a korán vetett, éppen ezért már fejlett árpaállományokban találhatunk most kórokozóra, elsősorban gabonalisztharmatra (5. kép).
Tünetei olyannyira tipikusak, hogy nem lehet összekeverni más megbetegedéssel. Érzékelhető kár csak abban az esetben következik be a gabonalisztharmat fertőzésekor, ha az erős, és a tömegesen megjelenő tünetek miatt egyes levelek, vagy levélrészek elhalnak (6. kép), így az asszimiláló felület csökken.
Más kórokozók megjelenéséhez egyelőre nem ideálisak a feltételek. Csapadékosabbá és párásabbá váló időjárás esetén egyes rozsdabetegségek, hűvösebbé és csapadékosabbá váló körülmények esetén pedig a levélfolt-betegségek megjelenésére számíthatunk.
A növényvédelem területén jelenleg az őszi kalászos állományok vírusokkal történő fertőződésének megakadályozását, a vektorszervezetek, a levéltetvek és a kabócák elleni állománypermetezés fontosságát kell kiemelni.