A levendula kiváló növény, mivel nem igazán igényel különleges gondozást, sőt valójában kártevői sincsenek. Azonban ahhoz, hogy mindig szép dús és virágokban gazdag bokrot kapjunk, néhány alapvető dolgot meg kell tennünk cserjénkért.
A levendula kertünkben való jelenléte nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem hasznos is lehet, mivel kevés törődést igényel és nincsenek jelentős kártevői. Ez a növény különösen jó választás, mert természetes módon riasztja el a szúnyogokat, molylepkéket és házilegyeket.
Amennyiben a kertünkben vannak olyan növények, amelyeket ezek a kártevők kedvelnek, növényvédelmi szempontból akár a levendula telepítésé előnyös lehet.
Mindezek mellett a levendula szárazságtűrő képessége és alacsony gondozási igénye miatt ideális választás a kertünkbe, amelynek nagyobb kihasználhatósága érdekében néhány fontos szempontot figyelembe kell venni.
Metszés
Ahhoz, hogy minél tovább élvezhessük virágait, az első elvirágzása után a virágok levágásával ősszel másodvirágzásra számíthatunk. Mivel a levendula évelőcserje, így metszése nem csupán esztétikai okokból fontos, hanem mert a régi, elhalt ágak káros hatással bírhatnak.
A megfelelő metszés elősegíti a növény szellőzését, csökkentve ezzel a nedvességtől való elhalás kockázatát. Mivel szereti a napos, jól szellőző, száraz környezetet, így a metszés során figyeljünk arra, hogy ne hagyjunk túl sűrű bokrot. A növény töve ne legyen takart a metszés végeztével, tehát egyúttal ellenőrizzük az aljnövényztet is.
A megfelelő időzítés nagyon fontos: optimális metszési időpontja kora tavasz vagy kora nyár. Azonban a növény igényeit figyelembe véve a nedves időben való metszés elősegítheti a betegségek terjedésének kockázatát, így ilyen időjárási feltételek mellett szintén ajánlott kerülni a ritkítást.
Tápanyag-utánpótlás
Amennyiben azt vesszük észre, hogy pár év után a levendulánk mégis elkezd elpusztulni, annak egyik oka a megfelelő tápanyag-utánpótlás hiánya lehet. A metszés mellett a kalcium utánpótlása is fontos szerepet játszik a növény egészségének és optimális növekedésének fenntartásában.
Erre azért van szükség, mert az évek múlásával a növény gyökérzónájából elfogy a kalcium, így mindenképpen szükséges az utánpótlás. Jó hír lehet tehát, hogy nem kórokozó támadta meg, hanem csupán nem tud elegendő tápanyagot felvenni a környezetéből, így a növény még könnyen megmenthető némi tápanyag-utánpótlással.
Ennek legegyszerűbb módja, ha beszerzünk némi takarmánymeszet, és a vegetációs ideje elején (tavasszal, március-április környékén) a növény körül elszórjuk.
Ezt a csapadékvíz bemossa, illetve szárazabb időszakban egy kis öntözővízzel erre rásegíthetünk. Azonban nagyon figyeljünk oda, hogy a növény szárazságkedvelő, így a minimálisnál több vizet ne használjunk erre a célra! Ezután a tápanyag lejut a gyökérzónába, és ezzel a kalciumellátásáról gondoskodtunk is.
Meszes talaj biztosítása alternatív módon
Takarmánymész helyett akár otthon is alkalmazhatunk alternatív megoldásokat a növények kalcium-utánpótlására. Bár ezek a módszerek nem olyan hatásosak, mint a kifejezetten erre a célra gyártott tápanyagpótló anyagok, azonban ártani nem ártanak, és természetes úton biztosítanak némi kalciumot a növények számára.
A tojáshéjjal való trágyázás az egyik ilyen megoldás lehet, hiszen a héj szinte teljes egészében kalciumból áll. Alkalmazása igen egyszerű, elég csak aprítani, vagy lehetőség esetén akár durvára őrleni, majd a növényünk köré szórni.