Egyre többet hallunk arról, hogy aszálykert és teljesen öntözésmentes kert. De ideje lenne tisztába tenni a fogalmakat és a saját térségünkre nézve a lehetőségeket.
Az aszálykert az utóbbi években terjedt el fogalomként és nagyon nagy kavarodás van a fejekben e téren. Egyesek valóban utalnak az aszályos térségekben építhető kertekre, mások inkább az öntözésmentességet értik alatta. De a valóságban a kettő nem ugyanaz. És akkor még itt jöhet képbe a sztyeppekert, ami nem, nem jelent angolkertet sem.
Kertstílus vagy szakmai és fenntarthatósági irányzat?
Ha le akarnám egyszerűsíteni, akkor az aszálykert és az öntözésmentes kert egy szükséges irányzat, stílus az angolkert, a sztyeppekert. De hatalmas eltérések vannak közöttük, és azért hozom be a nagyon távol álló angolkertet is, mert szinte minden nap kapunk olyan kérdést, hogy aszálytérségben, futóhomokon angolkertet akar valaki.
Fenntartható kert szempontjából
Amikor (valóban) ismerjük a talajunkat, hogy milyen, és nem csak cím alapján bemondja valaki, akkor az nagyban befolyásolja a telepíthető növények listáját. Ezután jön a tájegységre, térségre való adatok ismerete. Sztyeppekertet kértek már tőlem a Mátrába is, mert azt gondolták, hogy az egyenlő az öntözésmentességgel, és kies pusztává varázsolták volna, némi fűfélével a mátrai domboldalt. Ilyen a klasszikus keveri a szezont a fazonnal.
Az öntözésmentesség csakis akkor érhető el, ha a növények rendesen begyökeresedtek. Ez pár év. Többnyire 3-4 év alatt elérhető egy rendes gyökeresedés, de egy frisstelepítésű kert sosem lesz valóban aszályra termett, hiszen az aszály nemcsak a csapadék hiányát jelenti, hanem a forró szeleket, a légköri páratartalom hiányát is. Így viszont öntözés nélkül a legjobban megtervezett és szárazságtűrésre alkotott kert sem lesz túlélő.
Aszálykert a gyakorlatban
Azt gondolnánk, hogy akkor pozsgásokkal és mezei fűfélékkel lesz tele a kert. Pedig az csak egy aspektusa az egész tervezésnek. Mivel első években a fák és cserjék is kicsik, így aligha beszélhetünk általában árnyékos kertrészekről, és ilyenkor egyfajta megalkuvás kell: nagy fényigényű és melegigényű fajokkal érdemes dolgozni.
Majd amikor a fák cseperednek és kezd árnyék is lenni a kertben, ezeket a részeket felváltja a félárnyéki, majd az árnyéki tágtűrésű fajok sokasága.
Az évelők és az önmagukat vető egynyári és kétnyári virágok mellett a szárazságtűrő cserje és fafajok adják egy aszálykert alapját.
Fenntartható kert oldalról az aszálykert az, amit a legtöbbször tervezni kellene, hiszen olyan csapadékszegény éveken vagyunk már most túl és a jóslatok szerint leszünk is, hogy az édesvíz és az esővíz kincsnek számít, tehát ne páraigényes és vízigényes növényekből álljon a kert.
A legtöbb kertben már senyved az örökzöldek jó része, a hortenziák, a díszfák és díszcserjék javarésze. És akkor még a rossz talajadottságokról nem is beszéltem, hiszen nagyban befolyásoló tényező, hogy homokra vagy agyagra vagy egy magas minőségű barna erdőtalajra készül a kert.
Kiemelt kép: Pixabay