A fokföldi ibolya, melynek semmi köze valójában Fokföldhöz, ráadásul még csak nem is hasonlít az ibolyákra, manapság is az egyik legkedveltebb szobanövény. De mi a titka, hogy rendre egész évben virágozzon? Összeszedtem pár fontos tippet, hogy sikerre vigyük a fokföldi ibolyánk virágoztatását.
A fokföldi ibolya vagy más néven afrikai ibolya nem Fokföldről származik, bármennyire is azt gondolnánk, így az igényeit tekintve sem az lesz a jó út, ha Fokföld éghajlatához igazodunk.
Honnan származik a fokföldi ibolya?
Kicsit spiolerrel kezdtem, mert így már rögtön rávághatjuk a válasz egy részét: nem Fokföldről. Az afrikai ibolya (Saintpaulia ionantha) a gloxíniákhoz hasonlóan a csuporkafélékhez tartozik, mely nemzetségen belül is vagy 3000 faj található.
Ha a gloxínia előttünk van, mint növény, akkor máris rengeteg hasonlóságot fel is fedezhetünk. Húsos levelek, melyek szőrösek a felületükön. Bársonyos virágok, melyek érzékenyek arra, ha víz éri őket. Így már közelebb jutottunk az igényekhez is egy kicsit.
Melyek a fokföldi ibolya igényei?
A fokföldi ibolya fényigényes növény, de tűző napra ne kerüljön még ablakpárkányon sem, mert levelei hamar megéghetnek. (Ez egyébként a gloxíniára is igaz.)
A túl sok és erős fény hatására a leveleken apró barna foltok keletkezhetnek, melyek el is száradnak.
Kevés fény hatására nemcsak a virágzás fog elmaradni, de a levelek is megnyúlnak a fény felé. Az ideális hely számára a keleti fekvésű ablakpárkány lesz.
Az egyik elnevezésében szerepel az afrikai szó, és ez az, ami utal a hőigényére, mert egy alapvetően melegigényes növényről van szó. Ezért is tudott a télen is nagyon meleg panellakások kedvelt retro növényeként úgy elterjedni!
Főleg a stabilan 18-22 Celsius-fokos lakásokat kedveli, ahol viszont a páraigényét is ki kell elégítsük, hogy 60%-os párát kaphasson, de mindezt a levelek permetezése nélkül.
A fokföldi ibolyát minden esetben alulról öntözzük, mert a töve könnyen kirothad, ha fentről öntözzük, és mivel a leveleket sem érheti víz, érdemes egy nagyobb tálra tenni, és így önthetünk alá elegendő vizet, amit fel tud szívni. Ne álljon viszont alatta a víz!
A páraigényét úgy elégíthetjük ki, hogy kavicsokkal teli tálra állítjuk a cserepet, melybe vizet téve párolog a növény alatt a víz.
De mitől fog sokat virágozni?
Mivel egyszerre sok virágot hoz, ami nagyon kimerítheti a tövet, így elvirágzás után rögtön tőből vágjuk ki az elszáradt virágokat, hogy ne kezdjen el magot nevelni, mert az még jobban kimeríti a növényt.
A fokföldi ibolya a sókra érzékeny, de gyenge tápoldatos vízzel akár hetente öntözhetjük.
Ha mindig rendre kivágjuk az elhervadt virágokat, akkor hamar újra erőre kap a fokföldink és dúsan ontja majd magából a bimbókat, majd a virágokat.