Egy hagyományos karácsonyi növény: a fagyöngy

Az alábbiakban körbejárjuk a fagyönggyel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket a növény eredetétől kezdve a felhasználásáig.

A fagyöngy az egyik legnépszerűbb karácsonyi növény, amely különleges hagyománnyal büszkélkedhet. Az ősi szokások szerint ugyanis ha két ember egy fagyöngy alatt állt meg  (eredendően valószínűleg a természetben) meg kellett csókolniuk egymást. A Fehér fagyöngy (Viscus album) azonban nem csak a párkereső a szinglik számára érdekes. Régen úgy vélték, a fagyöngy távol tartja a gonosz szellemeket és a tüzet a házaktól, ezért előszeretettel akasztották csokorba kötve a bejárati ajtók keresztfájára vagy az ablakok kilincsére. A fagyöngy a druidák szent növénye volt, amit elsősorban gyógyító főzetek formájában használtak. Napjainkra már inkább szerencse vagy szerelem-hozó növényként vásárolják meg az emberek az ünnepek környékén, de aki nem tulajdonít neki különösebb varázserőt, az is szívesen megveszi, mert szépen mutat a karácsonyi asztalon.

Olvasson tovább, hogy megtudja, miként él a fagyöngy a fákon, hogyan kell leszedni a bokrait, és ismerje meg, milyen hagyományok és gyógyászati eredmények kötődnek ehhez a szépséges növényhez!

Az Európában őshonos Fehér bogyós fagyöngy (Viscum album subsp. album) úgynevezett hemiparazita (félélősködő), vagyis olyan parazita növény, ami természetes körülmények között a gazdanövényen élősködik, de emellett fotoszintézist is folytat. Tehát a növény a zöld levelein keresztül maga végzi a fotoszintézist, de a gazdanövényből a speciálisan erre a célra kialakított gyökerein – az úgynevezett hausztóriumokon  – keresztül vizet és tápanyagot von el.

1. Mérgező növény a fagyöngy?

A fagyöngy enyhén mérgező hatású, ezért túlzott mértékű fogyasztása kellemetlen panaszokat okozhat hasi fájdalom, hasmenés, alacsony pulzusszám és túlságosan intenzív vérnyomáscsökkenés formájában. Orvosi segítségre ilyen esetekben viszonylag ritkán van szükség, de azért tanácsos orvosi ellenőrzés mellett fogyasztani a boltban kapható fagyöngy készítményeket, kivonatokat. A terhes nőknek nem javallott szedni a fagyöngyöt és a belőle készült készítményeket.

A fagyöngy minden zöld része enyhén mérgező hatással lehet az emberre a benne található viszkotoxinok és a lektinek miatt. Véletlen elfogyasztásuk esetén az emberek hasi fájdalmat, hasmenést, pulzusszám- és vérnyomáscsökkenést tapasztalhatnak. A fagyöngy kritikusan mérgező dózisa azonban jelenleg nem ismert. A levelek és a szárak leve bőr- és nyálkahártya-irritáló hatású. Amennyiben csak a fagyöngy bogyóit fogyasztottuk el, elővigyázatosságból igyunk minél több folyadékot, de további intézkedésekre valószínűleg nem lesz szükség. Ha hozzáértők készítik el, a fagyöngy gyógynövényként is használható. A terhes nőknek azonban minden formában kerülniük kell, mivel egyes összetevői átjuthatnak a méhlepénybe, amelynek további káros hatásai jelenleg még nem ismertek.

A Fehér fagyöngy bogyói fontos táplálékforrást jelentenek a hazánkban áttelelő madarak számára a zord téli hónapokba, érdekes módon számukra ez a növény nem mérgező.

2. A fagyöngy története

A fagyöngy évszázadok óta gazdag szimbolikával büszkélkedhet a különböző kultúrákban. Ezt valószínűleg a szokatlan életmódjának (a fák tetején való megtelepedésének), a télen megjelenő színes bogyóinak és örökzöld leveleinek köszönheti. Sok helyen ma is szent növénynek tartják, amely az életet jelképezi, és amelyet világszerte gyógynövényként használnak. A fagyöngy alatti csókolózás szokása Angliából származik, a Karácsonyhoz való kapcsolódása pedig a történészek szerint még a pogány időkből való.

A fagyöngy már az ókori Görögországban is a szimbolikus jelentések valóságos kincsestárát tudhatta magáénak. A legenda szerint a hős Aeneas egy fakín vagy sárgafagyöngy  (Loranthus europaeus) ágát használta arra, hogy kinyissa a Holtak Birodalmának kapuját. Emiatt a fagyöngyöt mitológiai értelemben olyan növénynek tartják, amely képes a halált is legyőzni. Azon kevés növények egyike, amely levelei télen is zöldek maradnak, termése pedig színesen pompázik az ünnepek alatt is – így megjelenésével az életet, az életerőt, az egészséget szimbolizálja.

A fagyöngy az északi mitológiában is fontos szerepet játszik: az Eddában Frigga fiát, Baldr-t egy fagyöngyből készült nyílvesszővel sebezték halálra. Frigga minden lényt (a tüzet és vizet, vasat és minden fémet, köveket és fákat, állatokat és betegségeket), megesketett, hogy azok nem bántják Baldr-t, ám megfeledkezett a fagyöngyről, amit az őrült Loki isten ki is használt. Fia halálát követően Frigga dühében megtiltotta a fagyöngynek, hogy a továbbiakban a tápanyagokban és vízben dúskáló földet elérje, így a magasba kellett költöznie.

A keltáknál a fagyöngy mágikus csodaszernek számított, amelyet csak arany sarlóval szabadott levágni a fákról, és kizárólag bal kézzel lehetett leszedni. Úgy tartották, hogy a fagyöngy javítja a termékenységet, segít a beteg gyermekeken, és véd a tűz, a betegségek, valamint a szellemek ellen.

Nem feledkezhetünk meg a híres angol szokásról, a fagyöngy alatti csókolózásról sem. A hagyomány szerint a fagyöngy alatt álló két embernek minden alkalommal meg kell csókolnia egymást, amikor az érintett férfi egy bogyót szed a csokorról.
A fagyöngy romantikus szimbolikája az elmúlt évtizedek során sok más országban is elterjedt. Ennek értelmében ha egy pár a fagyöngy alatt csókolózik, a szerelmük állítólag örökké tart majd, de a növény által nyújtott csodának nem kell feltétlenül romantikus jellegűnek lennie – így ma már úgy tartják, hogy a fagyöngy a barátságokat is erősíti.

De mi köze van a fagyöngynek a karácsonyhoz? A növény keresztény ünnephez való kapcsolódása a téli napforduló megünnepléséből ered, amely során a fagyöngy mágikus hatásával tartották távol a szellemeket, miközben a fagyöngy szép zöld leveleit és gyönyörű bogyóit az élet szimbólumának is tekintették.

3. Hogyan találjuk meg a fagyöngyöt?

A fagyöngy bizonyos lombhullató fafajokon, így például az almafán, a nyárfán és a fűzfán telepedik meg a leggyakrabban. Szedése létra segítségével, vagy a földről teleszkópos fűrésszel vagy ágvágóval történik. Általában az egész növényt eltávolítják, de ha azt szeretné, hogy a fagyöngy többi része megmaradjon és tovább nőjön, levághat belőle egy-két kisebb darabot is.

A fagyöngy szedésével kapcsolatban általában az a legnagyobb probléma, hogy meg kell találnunk az élőhelyüket. Ehhez hasznos tudni, hogy mely fákon szeretnek megtelepedni. Keressük a nyárfákat (Populus), Fűzfákat (Salix), a díszalmafákat (Malus), a közönséges nyírfákat (Betula), az eurőpai mogyorót (Corylus), a fehér akácot (Robinia pseudoacacia), a hársakat (Tilia) és a juharokat (Acer). A tűlevelű fákon, így például a közönséges jegenyefenyőn (Abies alba), a tűnyalábos fenyőn (Pinus) és a lucfenyőn (Picea) is megtelepedhet a fagyöngy. Fagyöngy-telepeket érdemes zsúfolt gyümölcsösökben is keresni, mert a növény hajlamos az almafákon is elszaporodni.

Ha egyszer már megtaláltunk fagyöngy fákon megtelepedő bokrait, könnyen leszedhetjük őket. Kézzel is le lehet törni az ágait (érdemes kesztyűt viselni, mert a szétnyomódott bogyók ragacsosak), de metszőollót és kis kézi fűrészt is használhatunk. A fagyöngy ágait  egészben vagy részletekben is le lehet vágni, ettől nem pusztul el a fán maradó növény (és lehetővé tesszük ezzel a későbbi betakarítást). Lehetőség szerint teleszkópos fűrésszel vagy lombvágó ollóval, biztonságosan, a földön állva vágjuk le az ágakat. Ha létrát használunk, győződjünk meg arról, hogy az stabil, és van mellettünk valaki, aki stabilan tartja a létrát.

Érdekesség: A fagyöngy az Egyesült Királyságban 1981 óta védett növénynek számít.

4. Hogyan távolítsuk el a fagyöngyöt a fákról?

Ha fáin megtelepedett a fagyöngy, minden évben ellenőriznie kell az ágakat, és eltávolítani róluk a fagyöngyöt, méghozzá a törzshöz közeli ágakkal együtt. Erre a tél a legjobb időszak, mivel ilyenkor a fagyöngy könnyen észrevehető a lecsupaszodott gazdanövényeken.

A fákon lévő fagyöngy problémákat okozhat. A gyümölcsösökben különösen káros lehet a fagyöngy bokrok meghonosodása, ha a jelenlétük a fák túlélését veszélyezteti. Ez általában a legtöbb fertőzésre igaz, függetlenül az érintett fafajtól. A fagyöngyöt a gazdafa törzséhez közel kell levágni – a teljes eltávolítást nem élné túl károsodás nélkül a fa, de szerencsére erre nincs is semmi szükség. Az új fertőzés valószínűségének minimálisra csökkentése érdekében távolítson el minden fagyöngyöt a fa közvetlen közeléből is, mivel a madarak az ürülékükkel könnyen áthordják a magokat az egyik fáról a másikra.

Fagyöngy-telepekkel benőtt fa

Ha egy fát túlságosan erősen benőtt a fagyöngy, fennáll annak a veszélye, hogy a „gazdatest”, vagyis maga a fa, komoly károkat szenved.

Tipp: Ebben az esetben vágja le az összes fagyöngyöt a fáról Advent idején, így tehermentesíti a fáját, az otthona pedig mesés díszeket kap az ünnepekre, de ajándékként a barátoknak is adhat egy-két csokorral a levágott gallyakból. Vízbe helyezve a fagyöngy csokrok sokáig zöldek és frissek maradnak.

5. Lehet-e házilag fagyöngyöt nevelni?

Ha otthon, a kertjében szeretne fagyöngyöt nevelni, szüksége lesz magokra, egy megfelelő gazdafára és sok-sok türelemre. Egyes vélemények szerint a magokat elég csak a fák kérgébe nyomni, mások szerint be kell vágni a fa törzsét és úgy beletenni a magokat, de vannak olyan vélemények is, miszerint a kicsírázott magokat kell a fatörzsbe nyomni finoman, ekkor van a legnagyobb esélyünk arra, hogy ezek az apró hajtások életképesek maradjanak. Ezután még több évig kell növekedniük, hogy elérjék a bokros formát és virágot, majd termést hozzanak – és így szépséges karácsonyi díszekké váljanak.

A fagyöngy magjának csíráztatása lépésről lépésre

• November és március között gyűjtsön be minél több érett fagyöngy termést. A bogyók akkor érettek, ha már kissé megpuhultak. Nem árt, ha tudja: vannak olyan alfajok, amelyek bizonyos gazdafákhoz alkalmazkodtak, így vannak lombhullatókhoz, valamint fenyőfélékhez alkalmazkodott alfajok is.
• Ne tárolja túl sokáig őket, mindig az aktuális havi vetéssel ültesse be ezeket a kiválasztott fa kérgébe.
• Az új gazdafán olyan helyet válasszunk, ahol vékony a fa kérge – a vastag kéreg megakadályozhatja a csírázást. Az ág vagy a törzs magassága és vastagsága nem számít.
• Lehetőség szerint olyan száraz kérges részt válasszon, ami a ráeső csapadék után gyorsan megszárad. Erre a célra a napos vagy félárnyékos területek a legoptimálisabbak.
• Nyomja össze a termést az ujjai között, és a tartalmát szórja szét a kívánt helyen.
• A csírázás a következő év márciusában várható, majd egy-két évvel később megjelennek a levelek, az első virágokra azonban több évet (ez lehet akár hat-hét év is) is várni kell.

6. Hogyan használják a fagyöngyöt a gyógyászatban?

A gyógyászatban a fagyöngy minden részét felhasználják. A növényben található viszkotoxinokat és a lektineket a gyógyszerekben (gyakran galagonyával és fokhagymával kombinálva) a vérnyomás csökkentésére, az immunrendszer serkentésére és a helyi gyulladások csökkentésére használják. A hagyományos és az alternatív gyógyászati gyakorlatban a fagyöngynek további, még nem bizonyított képességeket tulajdonítanak, ezek közé tartozik a fagyöngy alternatív rákterápiában való felhasználása.

A cikket fordította: Ordódy Eszter