Világszerte emberek milliói szenvednek időről-időre a fejfájástól, ám szinte minden orvos és természetgyógyász egyetért abban, hogy kezdő lépésként az elegendő vízivásnál nincs jobb orvosság, hiszen ezzel megelőzhetjük a dehidratáltság állapotát. Ezután azonban érdemes utánanézni, milyen természetes módszerek és gyógynövények állnak a rendelkezésünkre ahhoz, hogy javítsunk a közérzetünkön és megszüntessük a panaszainkat.
Ezen a ponton nem árt elgondolkodnunk azon, hogy régen, amikor még nem léteztek szintetikus tabletták, az emberek kizárólag gyógynövényeket használtak a fejfájás kezelésére, ezért talán nem is csoda, hogy a mai világban a legtöbb ember igyekszik elkerülni a gyógyszerek szedését, legyen az vényköteles vagy vény nélkül kapható tabletta.
A gyógynövényekhez mindig fordulhatunk, ezért érdemes otthon tartani egy kisebb „füves-szekrényt”. Az ehhez szükséges gyógynövényeket magunk is termeszthetjük, akár a kiskertben, akár balkonládákban vagy cserepekben. A gyógynövények nem csak hasznosak, de nagyon mutatósak is, így szép díszei lehetnek a konyhának, a nappalinak, a télikertnek vagy az étkezőnek. A népi gyógymódok nem hazudnak, hiszen évszázados tapasztalatok bizonyítják, hogy egyes gyógy- és fűszernövények görcsoldó vagy fejfájás-csillapító hatással bírnak. A gyógynövények ráadásul beltérben egész évben termeszthetők, és frissen szedve, valamint szárított formában egyaránt felhasználhatók, így ha szükségünk van bármire, elég a saját kis füves szekrényünkhöz nyúlnunk.
Most azonban lássuk, melyek a leghatékonyabb fejfájás-csillapító gyógynövények és miként lehet használni őket!
Borsmenta – Mentha piperita
A borsmenta az egyik legmegbízhatóbb gyógynövény, amelyet fejfájás enyhítésére használhatunk. A benne lévő értékes illóolajok, mint például a mentol, segítenek a kellemetlen, feszítő görcsös fájdalom megszüntetésében. A frissen szedett vagy szárított menta fogyasztható frissítő üdítő ital formájában, de készíthető belőle fájdalomcsillapító illóolaj is, ami sokat segít hirtelen támadt fejgörcs esetén a halánték tájékára masszírozva. A levelek vízbe áztatásával hideg borogatás készíthető, ami a homlokra téve hamar enyhülést hoz, csakúgy, mint a melegen vagy hidegen elkortyolt illatos menta tea, ami citrommal és mézzel ízesítve különösen finom.
A menta egy igénytelen évelő növény, amely kedveli a vizet és a félárnyékot, így a termesztése mondhatni egyszerű. A növény, ha valahol megveti a lábát, magasra nő és gyorsan elterjed, jókora zöldellő mentamezőt alkotva. Általában a legnagyobb probléma (bármely mentafajta termesztésével kapcsolatban) az, hogy megakadályozzuk, hogy a menta kontrollálatlanul terjedjen és elnyomja a kiskertben élő többi fűszert és gyógynövényt.
Közönséges gyömbér – Zingiber officinale
A gyömbér a másik olyan fűszer- és gyógynövény, amelyet igen gyakran használnak fejfájás enyhítésére (és a mentához hasonlóan emésztéskönnyítésre), különösen migrén esetén. A gyömbért kandírozott vagy porított gyömbér formájában, illetve friss gyömbérszeletekből készült teaként fogyasztják. Hatékonysága ugyan orvosi körökben vitatott, ám a természetgyógyászok és a népgyógyászok egyetértenek abban, hogy a rendszeres gyömbérfogyasztás hatékony ellenszere lehet a fejfájásnak.
A gyömbér termesztése nem nehéz, azonban nem árt észben tartani, hogy ez egy trópusi növény, amely nem érzi jól magát hideg időben, így célszerű beltérben vagy üveghátban nevelni. Cserépben is jól fejlődik, nem igényel sok napfényt, de kedveli a páradús levegőt – így akár a fürdőszobában is nevelhetjük.
Illatos macskamenta – Nepeta cataria
Az illatos macskamenta a meglehetősen illusztris mentacsalád tagja, amelyet előszeretettel használnak a fejfájás csillapítására – ám a növény kivonatával végzett legfrissebb laboratóriumi kísérletek rákellenes hatást is kimutattak. A macskatartók pontosan tudják, hogy cicáik megőrülnek a macskamenta aromás illatáért és a belőle készült jutalomfalatokért, de nem baj, ha tisztában vagyunk vele, hogy a macskamenta az emberre is legalább ilyen jó hatással van, különösen migrénes fejfájás esetén.
A többi mentához hasonlóan a macskamenta is hajlamos arra, hogy a kertben túl könnyen elszaporodjon, ezért gyakran cserepekben termesztik. Évelő növény, amely hazánkban a Mátrában szabadon, nagyobb állományokba csoportosulva él. A növény napfénykedvelő, virágai kora nyáron jelennek meg. Gyorsan fejlődik, könnyű gondozni.
Torma – Cochlearia Armoracia
Az arcüreggyulladásra hajlamos emberek számára az influenzás időszakokban a torma hatékony gyógyír lehet (és évszázadok óta az is, hiszen eredendően gyógynövényként termesztették). A torma arról híres, hogy tisztítja az orr- és közvetetten az arcüreg nyálkahártyáját, így enyhíti a nyákletapadás következtében fellépő kellemetlen, feszítő érzést és elmulasztja az orrdugulást. Reszelt formában, pirítósra kenve is fogyasztható, de forró vízben áztatva inhalálásra is alkalmas (utóbbi esetben mindig be kell csukni a gőzölés alatt a szemet). Csípős íze és aromája miatt gyerekeknek és kismamáknak a fogyasztása nem javallott.
A torma könnyen és gyorsan termeszthető növény. Kiássuk és felhasználjuk a vastag gyökeret, majd a mellékgyökeret elültetve újra szaporítjuk a növényt. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy a könnyű termesztésnek ára van: ha ugyanis a torma egyszer megtelepedik, nagyon nehéz eltávolítani a kertből.
Közönséges levendula – Lavandula angustifolia
A stressz a fejfájás egyik fő oka, a levendula azonban – többek között – arról híres, hogy segít az ellazulásban. Legtöbbször aromaterápiás cseppek formában használják erre a célra, azonban teaként is érdemes megfőzni és azon frissiben elfogyasztani, vagy forró fürdőbe keverni és legalább 20 percig ejtőzni a vízben, a nyugtató hatás érdekében.
A levendulának számos fajtája létezik, amelyek közül mindegyik változatos szín- és látványvilággal örvendezteti meg a kerttulajdonosokat. Hazánkban a Tihanyi-félszigeten terem a leghíresebb és a turisták által legszívesebben látogatott levendulamező, amelyhez a szaporítóanyagot még 1920-ban, Franciaországból rendelték az itt élő szerzetesek. A levendula egy nem túl sok gondoskodást igénylő évelő cserje, amely azonban minden évben visszavágást igényel.
Rozmaring – Salvia rosmarinus
A természetgyógyászok úgy tartják: ez a kámforos illatú, aromás fűszer- és gyógynövény jó hatással van az agyi keringésre, javítja a kognitív funkciókat és segít a memória megőrzésében. Keringés-serkentő hatása miatt sokan kifejezetten migrénes fejfájás ellen használják a frissen szedett vagy szárított rozmaringot, többnyire tea formájában. A tea elkészítése pofonegyszerű: a leforrázott növényt 10 percig lefedve állni hagyjuk, majd (nem fém) szűrővel leszűrjük, és langyosan vagy hidegen elkortyoljuk.
A rozmaring egy olyan mediterrán növény, amely bár némi hideget elvisel, a mély fagyokat nem szereti. Cserépbe ültetve, a téli hónapokban a lakásban is nagyon jól fejlődik, finom illata van és mutatós dísze lehet a konyhaablaknak, hiszen egész évben örökzöld marad.
Golgotavirág – Passiflora incarnata
A levendulához hasonlóan a passióvirágot is nyugtató és fájdalomcsillapító hatása miatt kedvelik. Ideális stresszes fejfájás és álmatlanság esetén. A növény leveleit, virágait és szárait egyaránt felhasználják tea, tinktúra és egyéb főzetek készítéséhez.
A növény keskeny ágkacsaival felkapaszkodó futónövény, így jól mutat teraszok oldalfalán vagy pergolákon. Nem igényes növény, mégis némi odafigyelést igényel. Lakásban is megél, főként napsütötte helyeken, ha bőségesen öntözzük és időnként tápoldatozzuk. Halványlila virága különlegesen szép, gyümölcse ehető, szezonálisan a hazai boltokban is kapható
A fejfájás elleni küzdelemben hasznos lehet még a könnyen termeszthető és látványos, élénkzöld színű citromfű és a zsálya, valamint a valeriánagyökér (amelyet általában stresszoldóként és nyugtatóként használnak), illetve az őszi margitvirág. Több gyógynövényt is kombinálhatunk, hogy teakeverékeket készítsünk belőlük, amely remélhetőleg nem csak finom, de hatásos is lesz fejfájás esetén.
A cikket fordította: Ordódy Eszter
