Mikrozöldek termesztése otthon

Egy biztos: egy miniatűr beltéri kert beindítása kitűnő módja az ún. „zöld hüvelykujj” megteremtésének és alkalmazásának. A „zöld hüvelykujj” kifejezés egy növényültetési mozgalomra, illetve az azonos című 1990-ben bemutatott japán–francia animációs filmre ( Tistou – A zöld hüvelykujjak) utal, amelyet a Production I.G készített Tanno Júdzsi rendezésében. A film Maurice Druon Tistou és a virágok című műve alapján készült és egy tanmesén keresztül a növénytermesztés varázsáról szól: a főhős kisfiú különleges képességgel, a „zöld hüvelykujjal” rendelkezik, így ha megérinti a kikeletlen magvakat rejtő talajt, akkor abból azon nyomban kihajtanak a virágok.

Dióhéjban

A mikrozöldségek otthoni termesztéséhez szükség van egy magtálcára, talaj vagy talaj nélküli termesztőközegre és magokra. Tartsa a tálcát napos helyen, öntözze gyakran, és 7-21 napon belül meglátja, ízletes, tápláló mikrozöldségek nőnek a magtálcáján, amelyeket ráadásul azonnal be is takaríthat.

Hogyan lehet otthon mikrozöldeket termeszteni?

A saját mikrozöldek termesztéséhez néhány kulcsfontosságú összetevőre van szükség: termesztőközegre, termesztő tálcákra és termesztőfényre. Ezek a legfontosabb kellékek, amelyek optimális összeállítás esetén remekül működnek – a technikai paraméterekkel pedig idővel kísérletezni is lehet, hogy a mikrozöldek a lehető legjobb ütemben és minőségben fejlődjenek. Olvasson tovább a mikrozöldek termesztéséhez szükséges eszközök részletes leírásáért és a róluk szóló útmutatásért!

Szükséges kellékek

Termesztő tálcák

Nincsenek szigorú szabályok arra vonatkozóan, hogy a mikrozöldeket milyen tálcákon lehet termeszteni. Kezdőknek a kertészeti áruházakban kapható különféle mikrozöld termesztő tálcákat ajánlunk, bármilyen márka használható.

Vannak kifejezetten termesztésére tervezett csomagok, amelyekben (a nedvesség megtartása érdekében) átlátszó fedelű termesztő tálcák vannak, de ha nem akar külön pénzt áldozni erre, követheti azokat az amatőr kertészeket is, akik sima, étel vagy zöldségszállításra használható műanyag dobozokat használnak erre a célra. Hosszú távú termesztéshez azonban a masszívabb, jó kialakítású, vízelvezető lyukakkal ellátott műanyag tálcák az optimálisak. A tálcák nem kell, hogy túl mélyek legyenek, bőven elég 2-3 centiméternyi mélység a termesztéséhez.

Termesztőközeg

Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen termesztőközeget használjunk. Egyes termesztők a virágföldre esküsznek (de ott fennállhat a fertőzésveszély); mások a talaj nélküli táptalajt, például a kókuszrost téglákat vagy a kókuszrostföldet részesítik előnyben.

Ha szeret kísérletezni, készíthet otthon saját virágföld-keveréket is, és ki tudja? Meglehet, a kísérletezés során megtalálja, hogy az ön mikrozöld termesztő rendszerében mi működik a legjobban, és az sem árt, ha megtanulja, hogy mitől lesz tökéletes a mikrozöldeknek szánt termesztőközege.

Minősített bio vetőmagok

Ahogy fentebb már említettük, a legbiztonságosabb és legjobb megoldás az, ha minősített organikus vetőmagokat vásárol. Ha nagy tételben veszi meg ezeket, azzal csökkentheti a kiadásait, de mielőtt bármiből is nagy tételt vásárolna, próbáljon ki többféle magot, hogy lássa, melyikkel érdemes dolgoznia.

Termesztőfény

Számos megfizethető és hatékony világítási lehetőség létezik. Egy jó 30 wattos LED lámpa elegendő fényt biztosít a beltéri mikrozöld növények termesztéséhez. Különböző felmérések bizonyították, hogy a mérsékelt fény kiemelkedő minőségű mikrozöldségeket eredményez.

Ne feledje azonban, hogy egy napos, déli fekvésű ablak gyakran a legkiválóbb hely lehet a mikrozöldek termesztésével való kísérletezés megkezdéséhez. A növények egészséges növekedéshez napi 4-8 óra közvetlen fény szükséges.

Permetező flakon vagy öntözőkanna?

Hiszi vagy sem, ez a kérdés nem kicsit ellentmondásos. Egyes termesztők ugyanis azt javasolják, hogy a fejlődő palántákat fentről permetezzük meg vízzel, mások viszont kifejezetten lebeszélnek erről, és arra ösztönöznek, hogy inkább az öntözőkannát használjuk az alulról történő öntözéshez. Minden megoldás egy kicsit más és más, ezért célszerű kipróbálni mindkét módszert, okulni az esetlegesen felmerülő hibákból és a saját tapasztalatai alapján megtalálni az Önnek leginkább megfelelő megoldást.

Jegyzetfüzetbe írt eredmények

Bár kezdetben nem szükséges, a növényeiről vezetett nyilvántartás hosszútávon mindenképp előnyökkel jár. Ha tudja, hogy mi működött (és mi nem), valamint megérti a csírázási körülmények, folyamatok és eredmények közötti összefüggéseket, az igencsak hasznos lehet, kiváltképp, ha a termesztése hosszú távú hobbijává válik.

Lépésről lépésre – útmutató a termesztéséhez

Miután összegyűjtötte a szükséges eszközöket, a kezdő lépés rém egyszerű. Mutatjuk, milyen szempontok alapján kell elkezdenie a mikrozöldek termesztését, hogy egész biztosan siker koronázza a munkáját.

1. A megfelelő helyszín biztosítása: Tisztítsa meg azt a területet, ahol a mikrozöldségeket termeszteni fogja, és gondoskodjon arról, hogy a felület védett legyen a lecsapódó párától vagy bármilyen rácsöpögő vízfolyástól.
2. Készítse elő a termesztő tálcákat: Ha újrahasznosított tálcát vagy lapos dobozokat használ, győződjön meg róla, hogy azt a felhasználás előtt alaposan fertőtlenítette és szárazra törölte. Töltse meg a tálcákat körülbelül 2-3 cm nedves (de nem átázott) termesztőközeggel, és a talajt egyengesse el egy kartondarab végighúzásával vagy óvatos lenyomkodásával, hogy a felszín sima legyen.
3. A magok előkészítése és elvetése: Azokat a magvakat, amelyek számára előnyös az áztatás (általában a nagyobb méretű vagy kemény héjú magvak ilyenek), a vetés előtt egy éjszakára vagy néhány órára áztassa be vízbe. A magokat egyenletesen terítse szét a talaj teljes felületén, és szórjon rájuk egy kevés földet/növesztőközeget.
4. Nyomkodja a magokat a talajba: A magok talajba nyomkodása elősegíti, hogy azok megfelelő talajkontaktust alakítsanak ki, ami lehetővé teszi számukra, hogy több nedvességet szívjanak magukba, ezáltal elősegítve a csírázás és a növekedés folyamatát. Ha azonos méretű tálcákat használ, egymásra is rakhatja őket, hogy egyenletes nyomást gyakoroljon a talaj teljes felületére.
5. Takarás és várakozás: A fedeles tálcákat ezen a ponton le kell fedni, míg az egymásra rakható tálcákat épp azért kell egymásra helyezni, hogy kialakuljon a páradús üvegház-hatás. Sok magnak nincs szüksége fényre a csírázáshoz – amire szükségük van, az a nedvesség –, így a tálcák egymásra helyezése nem jelent problémát. Néhány termesztő a csírázás kezdeti ösztönzése érdekében a tálcákat műanyag zacskóval vagy műanyag fóliával takarja le.
6. Szükség szerint öntözzük: A fedetlenül vagy napos ablakpárkányon álló tálcákat naponta legalább egyszer meg kell permetezni egy vízzel teli permetezőpalackkal. Ne feledje, a lényeg az, hogy a magokat nedvesen, de nem elázott állapotban tartsa, amíg azok ki nem csíráznak. Amint a magok kicsíráztak, naponta egyszer vagy kétszer ajánlott ezt a permetezést elvégezni.
7. Betakarítás és fogyasztás: Amint a mikrozöldségek néhány centiméter magasra nőnek, és valódi leveleket hoznak, készen állnak a betakarításra. Éles ollóval vágja le a szárakat közvetlenül a talajt szintje felett. Ha le kell öblíteni, óvatosan tegye csap alá egy tálban a mikrozöldeket, majd szárítsa meg salátaszárítóban vagy papírtörlőn őket.

Egy kellemes alternatíva: bolti mikrozöld termesztő készlet

Amennyiben nehezen indul be a saját mikrozöld kertje, érdemes a kertészeti áruházakban kapható mikrozöld termesztő készletek közül választania egyet, és egy ilyen rendszer segítségével elkezdeni az otthoni termesztést. A bolti készletekben megvan minden szükséges eszköz, amire szüksége van, és egy ún. vetőmagpapír, az ön által választott zöldségfajtákkal. Önnek egyszerűen csak vizet kell adnia a leírás szerint összerakott termesztő tálcákhoz, aztán hátradőlhet, és nézheti, miként kelnek ki az első mikrozöldjei.

Mik azok a mikrozöldek?

Mindenki tudja, hogy mi az a csíra, igaz? A mikrozöldségek a csírák kifinomult idősebb unokatestvérei. Míg a csírákat termesztőközeg nélkül termesztik és gyökerestül fogyasztják, addig a mikrozöldeket termesztőközegben termesztik, és fogyasztás előtt a tövüknél vágják le.

A mikrozöldeket néhány hetes korukban szedik le, amikor már kifejlődött az első valódi levelük. Ezzel szemben a csírákat akkor fogyasztják, amikor a magból kibújó első levélkék – a magból kibújó első levélcsoportok – zölddé válnak. A mikrozöldségek növekedése kicsit hosszabb időt vesz igénybe, mint a csíráké, de kevesebb karbantartást igényelnek.

A szuper-élelmiszernek számító számos pozitív egészségügyi hatással rendelkeznek, és antioxidánsokban radikálisan felülmúlják kifejlett társaikat. A Marylandi Egyetem tanulmánya szerint a mikrozöldségek tápértéke az érett változatuk értékének akár negyvenszerese is lehet.

Törékeny struktúrájuk és rövid eltarthatósági idejük miatt ezeket az ízletes finomságokat általában köretként tartják fenn a csúcskategóriás éttermekben. Mivel azonban könnyen termeszthetők és kevés helyet igényelnek, tökéletes növénynek bizonyulnak ahhoz, hogy egész évben otthon termeszthessük őket.

Miért érdemes saját mikrozöldségeket termeszteni?

Nagyon sok okot sorolhatnánk fel amellett, hogy lássa, miért érdemes otthon mikrozöldeket termesztenie, de az elsődleges indokok a következők:

• A mikrozöldek könnyen termeszthetők és a termesztés kevés helyet igényel.
• Gyorsan megtérül – még ha a termesztés sikertelen is, kevés idő és erőforrás vész kárba, az újrakezdés pedig pofonegyszerű.
• Ez a fajta termesztési módszer egy igen olcsó módja annak, hogy folyamatosan friss, és nagy tápanyagtartalmú zöldségekhez jusson otthon.
• A mikrozöld-termesztés egy nagyszerű „kezdő lépés” a kertészkedésbe a kezdőknek.
• Az ellenőrzött, beltéri környezetnek köszönhetően nincsenek éghajlati akadályok, amelyekkel az őszi-téli hónapokban szembe kéne néznie.
• Ezek a hihetetlenül egészséges, élő élelmiszerek tökéletesen alkalmasak az egészséges étrend mindennapos kiegészítésére.
• A mikrozöldeket szinte bármilyen ételhez hozzáadhatja, beleértve a leveseket, a salátákat, a húsételeket vagy akár a turmixokat. Próbálja ki, és adjon mikrozöldeket a következő étkezéséhez, hogy friss, üde ízek kerüljenek a tányérjára.

Termesztési tippek

• A mikrozöld-termesztők leggyakoribb problémája a gombákkal való küzdelem. Ha ugyanis túl sok vizet permetezünk a termesztőfelületre, az elősegítheti a penész kialakulását, ami tönkreteszi a termést. Ennek elkerülése végett sok termesztő az alulról történő öntözést részesíti előnyben – vízelvezető lyukakkal ellátott termesztő tálcát használnak, és hagyják, hogy a víz az alul lévő, vízzel töltött szilárd tálcából felszivárogjon.
• A lemosása megrövidíti az amúgy is rövid eltarthatósági idejüket, ezért az a legjobb, ha mindig csak annyit vágunk le, amennyire szükségünk van, és a talajszint felett olyan magasan vágjuk le a szárukat, hogy ne legyen szükség öblítésre. Ez az egyik legszebb dolog abban, ha otthon termelünk mikrozöldséget – soha nem kell aggódnunk amiatt, hogy milyen káros vegyszereket vagy műtrágyát használtak fel az asztalunkra kerülő ételekhez.
• A betakarítása után, a tárolás során úgy bánjon a mikrozöldekkel, mint a vágott virágokkal. Helyezze a szárak levágott végeit egy laposabb, vízzel teli edénybe, és tegye a hűtőszekrénybe felhasználásig. Az így tárolt mikrozöldségek akár egy hétig is eltarthatók.

Mit lehet mikrozöldként termeszteni?

Noha az élelmiszerboltokban kapható mikrozöldek fajtái a hosszabb eltarthatóságú fajtákra korlátozódnak, a mikrozöldként termeszthető növények köre meglepően széles skálával bír. A leggyakrabban termesztett mikrozöldek közé tartoznak a salátafélék, a leveles zöldségek, az ehető virágok, a fűszernövények, sőt még néhány gyökérzöldség is.

A legkönnyebben termeszthető mikrozöldek nagy magvakkal rendelkeznek; a kisebb magtípusok azonban szaporábbak és izgalmasabbak.

• Nagyméretű mikrozöld magok

Ezeket a fajtákat általában nagyon könnyű termeszteni, de a nagyobb magméret miatt a növénysűrűség kisebb lesz. Maguk a növények azonban általában valamivel nagyobbak, és ezekből a nagy magokból erőteljesebb mikrozöld terméshozamot lehet elérni. A legtöbbjüket a vetés előtt be kell áztatni. A gyakran termesztett nagy magvú mikrozöldek közé tartozik a cékla, a mángold, a koriander, a kapor, az édeskömény, a kelkáposzta, a petrezselyem, a borsóhajtás, a napraforgó és a búzafű.

• Közepes méretű mikrozöld magok

Ezeket a fajtákat egyszerű lesz termeszteni. A legtöbbjüknek jót tesz az előáztatás, bár ez nem szükséges, hacsak nincs előírva. Ezeknek nagyobb lesz a tálcánkénti növénysűrűsége, mint a nagyobb mikrozöldeknek. A gyakran termesztett közepes mikrozöld magok közé tartozik a rukkola, a bazsalikom, a brokkoli, a káposzta, a chia, a mustár, a retek, a spenót és a fehérrépa.

• Kicsi mikrozöld magvak

Ezeknek az apró magvaknak, amelyek közül sok fűszernövényekből származik, egy kicsit nagyobb kihívással jár a termesztésük, mivel nehéz egyenletesen elvetni őket az ültetőközegbe. Ennek ellenére, ha sűrűn vetjük őket, nagyon sűrű növényszőnyeget alkotnak, és (a lucerna kivételével) tele vannak intenzív ízekkel. A leggyakrabban termesztett kis mikrozöld magok közé tartozik a lucerna, az amarant, a zeller, a menta, az oregánó, a zsálya és a kakukkfű.

GYIK

A mikrozöldek vágás után visszanőnek?

Igen, egyes mikrozöldek visszanőnek, miután levágták vagy betakarították a tetejüket, de nem minden típus. A legtöbb típus „egyszeri”, ami azt jelenti, hogy az első betakarítás után abbahagyja a növekedést. Az olyan növények azonban, mint a bab, a borsó és a kelkáposzta, a betakarítás után visszanőhetnek, különösen, ha legalább egy-egy egészséges levelet meghagysz nekik.

Újra felhasználhatom a virágföldet mikrozöldekhez?

Igen, egy adag mikrozöld után újra felhasználhatja a virágföldet. Sokan döntenek úgy, hogy egyszerűen átforgatják a virágföldet, vagy összekeverik, fellazítva ezzel az esetlegesen kialakult csomókat. Ha azonban úgy dönt, hogy folyamatosan újra használja a táptalajt, akkor célszerű minden egyes használat előtt fertőtleníteni.

Használhat régi magokat mikrozöldségek termesztéséhez?

Igen, használhat régebbi magokat mikrozöldek termesztéséhez. Amennyiben sűrűn ültet, a csírázási százalék nem olyan döntő, mint ha csak néhány magot vetne el, így nem sokat nyom a latba, ha a magok életképesség alacsonyabb. Emiatt sokan kifejezetten régebbi magokat használnak mikrozöldek termesztésére ahelyett, hogy kidobnák azokat.

A cikket fordította: Ordódy Eszter