A szárításra rengeteg információt lehet találni a neten és főleg a gyógynövényszakértők között találni sok csodabogarat, akiktől érdemes tanulni. Mivel minden gyógy- és aromanövénynek megvan az az időszaka, amikor a legmagasabb benne a hatóanyag, az illóolajtartalom és a legszebb a színe, így az egyik cél a szárításnál, hogy ezeket az értékes összetevőket meg is őrizzük.

Forró padlástérben, sötétben

A fűszerek házi szárításának nagy hagyománya van a világ minden táján, hazánkban is. A legrégibb módszer a forró padláson, sötétben való szárítás. Ez nem feltétlen ideális minden fűszernövénynek, de a legtöbb esetben sikerrel járhatunk.

A tetőlécekre végig felakaszthathatjuk kisebb csokrokba kötve (fejjel lefelé akasztva) vagy ha van lehetőség és tér rá, szárítókeretekre is tehetjük. A padláson keletkező nagy meleg hamar megszárítja a növényi részeket és a sötétben a színüket is megőrzik.

Kiakasztgatva levegőre

Eleinte én is a hagyományos módon szárítottam a fűszereinket, de a padlás nem kifejezetten egy steril, higiénikus hely azért. A leszedett fűszereket kis csokrokba kötöm, húskampókkal a stáblon (háztető alsó része, ereszcsatorna vagy más elérhető közelségű hely) alá akasztgatom őket, ahol jár a levegő, de a nap nem tűzi a kis csokrokat. A nyári melegben hamar elkezdenek vizet veszteni és csak éjszaka viszem őket be már a szárítókeretekre, ahol egy amúgy télen használt párátlanítógéppel hamar kivonom belőlük a vizet és máris csomagolhatóak le akár nagy befőttesüvegekbe, akár zsákokba.

Hidegszárítás

A legtöbb aromát a hidegszárítással tudom a fűszerekben megőrizni. Az évek során sok kísérletezés után már gyakorlatilag csak így szárítunk fűszereket. Mivel a bennük található illóolajok érzékenyek a melegre és gyorsabban kipárolognak ha forró a levegő, így ma már szárítókeretek közé és gép páraelszívóval szárítunk. Egyrészt tisztább és higiénikusabb maga a szárítás, gyorsan meg is van és a hideg (maximum szobahőmérséklet) levegő nem indítja annyira el az aromák kipárolgását. Hogy mennyire működik a dolog ezzel az elvvel, bátran egy házi kis dessztillálóberendezéssel ki is lehet próbálni, melyik verziónál lehet több illóolajat kinyerni.

Mikor szedjük?

A holisztikus és spirituális irányvonalakban sokféle verziót találunk erre is. Növekvő vagy csökkenő Holdállásnál, kora reggel vagy késő este…Ebben rengeteg az eltérő vélemény és mindenki saját hite szerint vallja a tuti módszert. Az évek során a megfigyeléseink alapján növény és fajtafüggő is, mikor melyik fenofázisban és melyik napszakban a legideálisabb megszedni a fűszereinket. Egy bazsalikomot friss felhasználásnál célszerűen reggel érdemes szedni, míg a szárítmánynak valót főleg inkább az esti órákban vagy késő délutániban.

Ugyanígy eltérhet a menták esetében is, de ott még a fajtáknál is eltérő, melyik mikor rendelkezik magasabb illóolajtartalommal. A hegyi menta esetében a virágzási időben jóval kevesebb az illóolajtartalom, míg kora nyáron, amikor még a vegetatív növekedésé a főszerep, sokkal ízletesebb és teltebb aromákat lehet elővarázsolni.

Ha nem a kis csokorba kötés mellett döntünk és van bőven helyünk, akkor nagy textilterítőkre vagy raschell hálóra is kiteríthetjük a frissen szedett fűszereket. Bár ez helyigényesebb, gyorsan át tudnak a hajtások, levelek száradni, mint csokorba kötve.