A fenntartható kerteknél mindig adott a kérdés: vajon mikor teszünk jót? Ha hagyjuk az elburjánzott kertet ősszel, vagy inkább rendet csinálunk, és tökéletesen összegereblyézett lombbal és kigyomlált ágyásokkal megyünk bele a télbe?
A kérdés, hogy kell-e ősszel rendbetenni a kertet, azért érdekes, mert majdnem olyan vitákat vált ki a kertbarátok körében, mint a bio – nem bio kérdés, vagy a minimálkert kontra természetes “dzsungel”.
Ahhoz, hogy megérthessük a két oldalt, először át kell látni az okokat és ellenvéleményeket.
Tiszta udvar, rendes ház
Régen alapvető volt, és még ma is dívik az a tézis, hogy “mit szól hozzá a falu”, ha nem rakunk rendet mindig a kertben, és az utolsó gyomocskáig mindent ki kell szedni, mert az úgy a jó. Ez a mai fenntartható kertes szemléletben pont ellentétesen van már, ami annyiban izgalmas, hogy bár sokak szemében ez rendezetlennek hat, mégiscsak közelít a természetességhez.
Az emberek szemében teljesen más a tisztaság és rendezettség, mint a természet számára.
A természet a harmóniára törekszik, így ha megjelennek a gyomok, akkor ott sem történik más, mint a természetes egyensúly visszaállása. A talaj védelmétől kezdve a vízmegtartásig ez sokféle folyamatot indít el.
Növényvédelmi kérdések szemszögéből
A növényvédős szakemberek jó része azt vallja, hogy az őszi lombsepréstől kezdve a kert rendbetételéig számos olyan pont van, ahol a következő évet alapozzuk meg. Ha ez a gyümölcsmúmiák felszedését jelenti, vagy a beteg növényi részek visszametszését, akkor ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni. Ugyanígy a dióburok-fúrólégy esete is, hogy a fa alól a lombot szedjük össze, megnehezítve az áttelelését a kártevőnek.
De már a virágágyások komplett visszametszését és gyomlálását nem végezzük el mi sem, hiszen a talajt jobban védi télen akár az elszáradt növényi részek sokasága is, búvóhelyet biztosít a madaraknak és más hasznos élő szervezeteknek.
Talajvédelem és humuszképzés
Hogyan várjuk el, hogy a talajunk egészséges legyen, ha minden olyan anyagot elhordunk róla, amiből tápanyag-visszapótlás és/vagy humuszképzés lenne? A lehullott falevelek egy részét és mindenféle más szerves anyagot a földigiliszták lehúznak a járataikba és feldolgoznak. Ugyanígy a télen elinduló bomlás által a tápanyagok visszakerülnek a természetes körforgásba és újra felvehetők lesznek, ezáltal erősítve a növényeinket.
Az esztétika sem utolsó szempont
Direkt hagytam az esztétikát a végére: mert ez szubjektív. Mondhatom azt, hogy szebb a rendezett kert, ha közben a lelkem a természetes erdőhatásra vágyik a kertben. Ott sosem lesz az a modern letisztult rend. Ott egy természetes rend lesz. Avar a fűben, netán egy-egy fa alatt a fű nem is látszik az avartól. Az elszáradt növényi részek is meghagyva, ezzel egyfajta természetes lépcsőzetességet mutatva a kertben.
Minél jobban felpucoljuk télre a kertet, annál nagyobb eséllyel fagynak ki a kényesebb növények. Ez sokéves tapasztalat már, és mióta ház előtti ágyásainkat nem vágom hadrendbe, hanem hagyom természetes mivoltában, azóta a fagyérzékeny cserjék sem fagynak vissza, mint a füge például, ami addig évről évre visszafagyott szinte tövig. A növényborítottság sokkal jobban védi a talajt és a növényeket, mint azt elsőre gondolnánk!