Olyan világot élünk, hogy bizony még a városlakók fejében is gyakran megfordul az, hogy vidékre költözzenek. Sok kerületben, nagyvárosokban nem teszik lehetővé a haszonállatok tartását sem. De miért érdemes haszonállatot tartani a kertben? Csak az élelmezési értékük miatt?
A vegán olvasóktól elnézést kérek, mert bizony a mi gazdaságunkban szabadtartásban ugyan, de rengeteg haszonállat van és ugyanúgy hozzátartoznak az ökológiai rendszerünkhöz, mint egy katicabogár vagy akár egy tyúkhúr. De mégis más, mert más jellegű a szerepük a rendszerben.
Ha röviden akarnám összefoglalni, a haszonállat kifejezés nem félreértendő, és gondolunk itt haszonállatként a legkisebbektől a legnagyobbakig bármire: nyúltól a szarvasmarháig.
Enni vagy nem enni? Ez itt a kérdés!
Húsvét idején elragadtatják magukat a kisgyermekesek, és bár óva intenek a médiában is mindenkit attól az állatvédők, hogy élő állatot vegyenek a gyereknek húsvétra, mégis még mindig jó mókának tűnik. Egy, két napra, pár hétre, de nem egy életre. De akkor, ha megunja a gyerek mi lesz a nyuszival?
A nyuszi ugyanaz a haszonállat (már ha nem törpenyúlról beszélünk), mint bármelyik másik. Igen értékes komposztalapanyag termelődik a hátsó fertájából, ha úgy vesszük, és így, ha a gyerek megunja, attól még hasznos lehet a kiskert számára!
Az állati szerves trágya magas ásványi anyag és tápanyagtartalmú, amit hogyha komposztálás útján visszaforgatunk a kertbe, akkor jó hasznát is vehetjük 1-2 kis nyúlnak vagy pár darab kapirgálós tyúknak.
Sokan nem tudják, hogy a nagyüzemi gombatermesztés egyik fő eleme az, hogy elérhető legyen a sok állati trágya: csirke-, marha-, ló-, sertéstrágya, majd ezek keverékéből és még más hozzávalóból egy értékes gomba-termőtalaj lesz, melyet átszövetnek a micéliumokkal és már terem is a gomba, ha megvannak a kellő körülmények hozzá. Tehát, ha ebből az irányból nézzük, nagyipari állattartás nélkül csiperkegombánk is csak elvétve lenne.
Ha ezt lefordítjuk kicsibe, kiskerti szintre és az állatjóléttel is foglalkozunk, akkor a kerti körforgás szuper része lehet pár kistestű haszonállat még városi körülmények között is.
Egy nyúl kiválóan “elpusztítja” a zöldségek végeit és a zöld fűféléket, szénát. Míg egy tyúkot ráengedve egy hangyákkal teli kertrészre, pikk-pakk leszereli a mi ősellenségeinket. Ha tudjuk, hogy mi a problémánk a kertben, sokszor egy kis haszonállat lenne rá a megoldás, és úgy, hogy közben állati trágyájukkal táplálhatjuk a növényeket, javíthatunk a komposztunk minőségén is.
A körforgásba így tudnak a haszonállatok becsatlakozni, hiszen ugyanúgy a rendszer részei, mérettől függetlenül. Ha ezzel a szemmel választunk akár gyermekünknek is házikedvencet, akkor lehet, hogy még egy hasznos háziállatot is kapunk a szeretetet adó állat személyében.