Nincs is annál rosszabb látvány, amikor egy szobanövényt szeretgetünk, ápolunk és valahogy mégis egyszer csak nem a szoba éke lesz, hanem egy kellemetlen jelensége. Mi áll a háttérben, és hogyan oldható meg, hogy ne kopaszodjanak fel a szobanövényeink?
A szobanövények egyik fontos funkciója, hogy élő térré alakítsa a környezetünket és adjon egy olyan miliőt, amiben mi is jól érezzük magunkat. De ha maga a szobanövény nem érzi jól magát nálunk, akkor idővel pont nem lesz ennek a miliőnek a része, hanem egy újabb megoldásra váró feladat lesz a házimunkák hosszú és véget nem érő listáján. A felkopaszodás is az egyik jelzője annak, ha valami a szobanövényünknél nem klappol, nem ideálisak a körülmények számára.
Miért kopaszodik fel egy növény?
A felkopaszodás egy sokrétű folyamat. Például egyes növényfajok, mint a Dracaenák az alsó leveleket ledobják, és így alakul ki egy viszonylag magas törzs, mely elfásodik idővel. Ugyanez a yukka esete is, hogy minél idősebb a növény, annál jellemzőbb rá a fásodás.
Ha viszont úgy kopaszodik fel egy szobanövény, ahogy a fikuszok szoktak, akkor az a legtöbb esetben nem természetes folyamat, hanem vagy huzatban van a növény, vagy túl hideg a szoba neki, vagy akár tápanyaghiány is felüthette a fejét.
A legtöbb szobanövény érzékeny a huzatra, mint a fentebb említett fikusz is és az alsó és középső levelek hullásával reagál rá.
A felkopaszodás másik oka lehet még a fényhiány is. Mivel a növények jó részének kell a számukra optimális fénymennyiség, így mindent meg is tesznek azért, hogy elegendő fényhez jussanak. Ez például egy elnyúlt növekedéssel szokott járni, amikor a növény a fény felé kezd el „terjeszkedni” és hosszú, megnyúlt ízközökkel és hajtásokkal szó szerint a fény felé növekedik szinte kizárólag. Ilyen esetben egy pótmegvilágítás is megoldást nyújthat.
Mi legyen a felkopaszodott növényekkel?
Az egyik kedvenc szobanövény-fiatalító módszerem erre a légbujtás. Ehhez lehet kapni légbujtó gömböt is, filléres tétel és újrahasznosítható, de úgy is kivitelezhetjük, hogy mohát vásárolunk, azt a felkopaszodott növényi hatásra rárögzítjük, benedvesítjük és köré stabilan egy nejlonzsákot húzunk, hogy a pára bent maradjon.
A légbujtás a fás vagy fásodó hajtásokon jó módszer. A bujtás helyén késsel érdemes a kérget megsérteni, hogy a kis gyökérkezdemények hamarabb meginduljanak. Ha már a mohát átszőtték a gyökerek, akkor a „gömb” alatt vágjuk el az anyanövény szárát és az új gyökerekkel rendelkező növény külön cserépbe átültethető. Az anyanövény pedig megifjodik idővel általában, és új leveleket fog hozni.