Akár biogazdálkodásra adjuk a fejünk, akár a vegyszerekben bízunk a kiskertünkben, az őszi növényvédelem és annak fontosabb lépése ugyanúgy fontosak, mint az év többi szakaszában.
Metszés fontossága
A kiskert lehet díszkert, lehet haszonkert, lehet a kettő egyszerre. De a legtöbb problémát az okozza a következő évben, amikor a beteg növényi részeket nem vágjuk le és nem gyűjtjük össze, hanem abban bízunk, hogy majd valami csoda folytán jövőre másképp lesz. Ez általában nem szokott így lenni. Főleg a gombák és baktériumos fertőzések esetén fontos, hogy a gyümölcsmúmiákat, gombás részeket leszedegessük a gyümölcsfákról vagy díszfákról.
Az elhalt ágak „továbbszáradása” is általában szakszerű metszéssel megállítható. Ahol az ágrészek elszáradnak, elhalnak, ott is többnyire valami fertőzés a gond kiinduló pontja. Ilyenkor ezt metszéssel távolítsuk el és nézzük is meg, hogy a fán keletkező metszlap egészséges-e. Ha nem egészséges és már a kéreg alatt látszik az elszíneződő, fertőzésre jellemző kórokozó, akkor próbáljuk addig visszametszeni, ahonnan újra egészséges metszlapokat látunk.
Beteg növényi részek esetében minden egyes fa metszése előtt érdemes az eszközöket lefertőtleníteni, mert igen sok egyik fáról a másikra átvihető fertőzés van.
Tipikus metszési hiba is ez amúgy, főleg ültetvényeknél látni, amikor a beteg szilvafa után ugyanazzal az eszközzel egy egészségesre rámenve a következő évben már a kórokozó átkerült az újra.
Málna hajtásainak válogatása
A nyáron termő málna letermett vesszejeit is ősszel vágjuk ki tőből, mert az új termés a fiatal hajtásokon lesz. A málnagubacsok is a hajtásokon ilyenkor eltávolíthatók.
A beteg fák alól a lombot is szedjük össze és lehetőség szerint gondoskodjunk arról, hogy a kártevők vagy kórokozók ne tudjanak áttelelni benne. Tipikusan a dióburok-fúrólégy esetében lesz ez fontos, mint újszerű kártevő. Ellene a lomb- és dióhullás előtt egyébként a talajtakarással is védekezhetünk. De ha vannak tyúkjaink, akkor bátran engedjük ki a fák alá, mert hamar összecsipegetik a kártevőket.
Érett komposzt, szervestrágya
Ha van érett komposztunk és más szervestrágyánk, akkor ősszel is kijuttathatjuk. Mivel a kertből ilyenkor sok friss növényi rész kerül a komposztra, úgyis érdemes először kitermelni a komposztot és a fák, bokrok alá és a veteményesbe kiteríteni (és kinek hite szerint beforgatni). Ha igazán jót akarunk a kertnek, akkor nem forgatjuk be, hogy a talajlakó mikroszervezetek ne kerüljenek fel a talajfelszínre. Minden forgatással a talaj is jobban kiszárad ráadásul, ami szintén nem kedvező. Használjunk talajtakarást friss szalmával, gyommagmentes szénával vagy mulcsozással.
Tápanyagozzunk vagy se?
Tápanyagozni ősszel már nem szokás. Ilyenkor a növények pihenőre mennek, a lombon keresztül már többnyire nem is tudják felvenni és mivel a makro- és mikroelemek is adott hőmérsékleti tartományban tudnak jól felszívódni és hasznosulni, így ha ki is juttatjuk, többnyire felesleges lesz. Ezt a feladatot meghagyhatjuk tavaszra.
A lombhullás után viszont a lemosó permetezés egy praktikus dolog lesz, mert az áttelelni készülő képleteket (kórokozók és kártevők esetében is) vesszük célba. Azért ilyenkor viszont felelősen gondoljunk arra is, hogy a vegyszerek nagy százaléka a hasznos rovarjainkra is ugyanúgy hatással lesznek. Lehetőség szerint válasszuk inkább a szelídebb megoldásokat.