Most, hogy a tuják szerepét igen nagy volumentben elkezdték átvenni a babérmeggyek a kertekben, muszáj beszélni arról az általános jelenségről is, hogy ez sem kipusztíthatatlan növény.
A babérmeggy eredeti élőhelyét kell megismerni ahhoz, hogy jól döntsünk: a mi kertünkbe való vagy sem? Aztán nem árt ismerni a klasszikus betegségeit ahhoz, hogy igazán szép sövény alakuljon belőle az idők során.
Mi a babérmeggy alapvető igénye?
A babérmeggy a szilvafélék (Prunoideae) névadó nemzetségében a cseresznye (Cerasus) alnemzetség egyik fajcsoportja. A Balkán-félszigetről, Kis-Ázsiából származnak és Észak-Amerikában is őshonosak.
Az örökzöld babérmeggy (Prunus laurocerasus) a legelterjedtebb sövénynövény kezd lenni az utóbbi években. Bár ritkán esik róla szó, de a babérmeggy erősen mérgező: az egész növény ciánsavat tartalmaz.
A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak.
A kiemelt információk azért is rendkívül fontosak, mert a legtöbben ezt figyelmen kívül hagyják és az első pár évben a babérmeggy rendre visszafagyhat, ha nagyon fagyzúgos kertbe ültetik. Ugyanígy a manapság gyakori nagyon erőteljes UV-sugárzás és légköri aszály a kánikulákkal párban sem szerencsés ennél a növénynél.
Több magyar, pl. Józsa Miklós által szelektált fajtája télálló. Néhány ezek közül:
- ‘Ani’ — alacsonyabb sövényként alkalmazható,
- ‘Gabi’ — szoliternek, edényes növénynek alkalmas, fagytűrő,
- ‘Hagar’ — sövénynek, fal és kerítés takarására használható.
De miért sárgul a babérmeggy?
Így, hogy megismertük az alapvető igényeit, a sárgulások, ha nem kórokozók miatt jelentkeznek, akkor az esetek nagy többségében a túl nagy szárazságból, légköri aszályból vagy a talaj szárazságából adódik és/vagy relatív tápanyaghiányból.
A humuszpótlással és a lombtárgyázással olyan élettanilag fontos nyomelemekhez jut a babérmeggy, mint
– a vas,
– a mangán,
– a magnézium,
– a cink,
– a szelén,
– a molibdén,
– a réz,
– a nitrogén,
– és egyéb szerves anyagok, ásványi anyagok.
Emellett felléphetnek betegségek is, melyekre szintén oda kell figyelni. Ha például vöröses lyukacsok keletkeznek a levélen, majd a beteg levél elsárgul, az általában a sztigminás foltosság, melynek a kiváltó oka sok esetben a legyengülés, mert a legyengült növény érzékenyebb a betegségekre is.