Minden évben ugyanazok a problémák lépnek fel a kiskertben? Mi lenne, ha jövőre másképp lenne? Elmondom trükkjeinket, hogy évről-évre egyre sikeresebben tudjunk termelni és csökkenthessük akár még a növényvédőszerek használatát is!
Sokan várják azt a csodát, hogy ha ugyanúgy csinálnak valamit éveken keresztül, egyszer csak teljesen más lesz a végeredmény. Ez most nem egy coach tanácsadás, de akár az is lehetne. Ha ugyanazt csináljuk, mint eddig, miért várunk tőle más végeredményt, ugye?
A kutya is itt van elásva a kerti ténykedéseknél. Van amikor a tápanyagozáson kell változtatni, van, amikor a fajtaösszetételen, van amikor az öntözési időkön vagy akár gyümölcsfák esetében lehet a változást egy szakszerű metszés fogja meghozni. De honnan tudjuk meg, mire lesz szükség?
Amikor valami mindig tetves
Van a kertnek sokszor olyan szeglete, amikor valamiért állandó levéltetű, netán más kártevővel állunk ott szembe, növényvédelmi munkák sokaságát próbáljuk, mégsincs változás. Ilyenkor az egyik hiba az szokott lenni, hogy folyamatosan belenyúlunk a tápnövényekbe, vagyis olyanokat ültetünk, melyek fogékonyak vagy szinte vonzzák pl. a levéltetveket. Ilyen esetben egy növényfaj csere lesz a megoldás.
Olyan eset is előfordulhat, hogy a dísz- vagy haszonnövény azért kíván sokkal több törődést növényvédelmileg, mert rossz helyen van. Ha nem az igényeinek megfelelő helyre ültetjük, akkor legyengül igen gyorsan és így a kártevők és kórokozók is hamarabb megtámadják. Ebben az esetben is arra van szükség, hogy másik növényt kell ültetni adott helyre, ami például jobban bírja a napos, kitett helyet vagy a teljes árnyékot.
Káposztafélék és problémájuk
Pár évig kísérleteztünk a káposztafélékkel és sokszor igen jó termésünk is lett, de az a tapasztalatunk, hogy ahova káposztaféle beteszi a lábát, ott megnő a kártevők mennyisége is, legyen az levéltetű, gyapjastetű, kabóca, lepkefélék és a lista sajnos hosszú. Ugyanígy ha intenzív krizantém ültetvény mellé ültetünk, ahonnan minden fóliaház nyitásnál csapatostul reppennek ki a liszteskék, akkor ne is csodálkozzunk azon, ha a biokertészkedés komoly nehézségekbe ütközik.
Innen következtetve a környezeti hatásoknak is nagyon nagy szerepük van a mi sikerünkbe és szükség esetén a koncepciónkat kell átalakítani, ha nem is teljesen, inkább ésszel.
Szelektáljunk!
Gyakorló kertészként mondom, hogy a bőség zavara a legizgalmasabb fajták esetén egy olyan végeláthatatlan folyamattá tud válni, amikor már akkor is veszünk növényeket, amikor már semmi helyünk nincs. Ilyenkor összepréseljük őket kis helyre, tekintet nélkül a későbbi habitusukra, igényeikre és jön a meglepetés: kipusztul, nem szép a fejlődése…
Persze azt gondoljuk, hogy mindig a szaporítóanyag a gond, pedig nem. Sokszor érdemes szelektálni. Akár fűszerféle, akár zöldségnövény: azokat ültessük, amit valójában fel is fogunk használni. Így nem csak térben lesz elegendő helyünk az ültetésre, de sokkal áttekinthetőbb lesz a veteményes és a kert is.
A szelektálás a fenntarthatóság szempontjából is fontos. Ha úgy látjuk, hoy valamelyik fajta igényeit nem tudjuk kielégíteni, akkor következő évtől váljunk meg tőle és nem feltétlen kell éveken át tartó kísérletezésekbe belekezdeni. Sok zöldségféle kifejezetten az intenzív termesztéshez van nemesítve, így nem elvárás fajtaként tőle, hogy arid körülmények között, vegyszermentesen, tápanyagutánpótlás nélkül csodaméretű terméseket hozzon.
Vízgazdálkodás
Amivel viszont érdemes kísérletezni, az a kertünk vízgazdálkodása. A komposztálás és az érett komposzt visszahordása a kerten nagyon jó vízgazdálkodású talajt fog eredményezni. Próbáljuk ki az önöntözős magaságyásokban rejlő lehetőségeket, a házi aquapóniát vagy más víztakarékos megoldásokat. Hosszútávon és a fenntarthatóság kedvéért ezek a kísérletezések mind megtérülnek. Sok tájegységen a permakultúra vagy más notill technológiák is működőképesek, bátran vágjunk bele ember- és környezetkímélő megoldások használatába, ezzel is gazdagítva a talaj és a közvetlen környezetünk biológiai sokféleségét.