Azt gondolom, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki a nyári hónapok bőséges programkínálatát látva erősen hezitál, melyiket engedje el, és mi az, amelyen feltétlenül ott szeretne lenni. Nehéz döntések, hiszen pörög a nyár, és egymást érik a gasztro- és borfesztiválok, termelői piacok. Azonban a Szőregi Rózsaünnep – döntöttem el – idén mindenképpen felfér a listámra.
Miért pont Szőreg?
A település hazánk egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzete, ez többek között azt jelenti, hogy évente több millió rózsatő nevelkedik itt. Természetesen, ez nem egyik napról a másikra alakult ki, ugyanis már mintegy százötven éve termesztik ezen a vidéken – ahogy emlegetni szokták – a virágok királynőjét. Arra, hogy miért pont Szőreg lett ez a hely, nem lehet egyértelmű választ adni, számos tényező együttes meglétére volt szükség – tudom meg Kocsis Savanya Andrástól, a Kocsis Flora Szőreg Kft. tulajdonosától.
Mint azt elmondja, a Tisza-Maros szög tápanyagdús, laza szerkezetű öntéstalaja igen kedvező a termesztéshez, a folyók közelsége az optimális relatív páratartalmat és az öntözés lehetőségét is biztosította. Mindehhez társult az, hogy ez itt hazánk legmelegebb nyarú és legjobb fényellátottságú vidéke. A szőregi rózsatő minőségét a napsütéses órák száma mellett még nagyban befolyásolja a nappalok hossza és a napsütés intenzitása is.
Az igen kedvező földrajzi és környezeti adottságokhoz pedig a több generációra visszanyúló rózsatő termesztési hagyomány is társul. A szőregi rózsatermelés története szorosan összefonódik a szegedi és az újszegedi termelés hagyományaival, a kertészetek fejlődésével. A szegedi faiskolákból kikerült fiatal szemzőmesterek Szőregen telepedtek le, majd kicsi, 400-800 négyszögöles telkeken saját maguknak is termesztettek rózsát. A kész oltványokat többnyire a munkaadó szegedi faiskolás rendeléseivel együtt értékesítették. Andrástól megtudom, hogy a közeli Temesváron is hasonló színvonalú termesztés folyt, és a piacra juttatás hatékonysága, szervezettsége még 2022-ben is elismerésre méltó:
A két világháború között az itt termelt rózsát vágott virágként értékesítették. Este leszedték a virágot, majd másnap reggel Rómában volt. Vasúton oldották meg a szállítást, a hűtést pedig jéggel biztosították.
Vadalanyra oltanak
Visszatérve Szőregre, a termesztési hagyományokról, módszerekről kérdezem a virágkertészt, aki elmondja, hogy a modern technológiai eljárások mellett napjainkban is igen fontos a kétkezi munka. A rózsatermesztés a csipkebogyómag tavaszi vetésével kezdődik. A magcsemetéket késő őszi kitermelésüket követően a gyökérnyak vastagsága szerint válogatni, majd tél végéig vermelni kell. A munkafolyamat következő fázisa a talajelőkészítés az ültetéshez: tápanyagban gazdag, gyommentes talajra van szükség a vadalanynak. Rózsatermesztés esetében a vetésforgó alkalmazása kötelező, előveteményként gabonafélék vagy lucerna a megfelelő. Az elővetemény betakarítása után a növényvédelem következik, majd ősszel a mélyszántás. A csemeték ültetését február közepén-március elején lehet elkezdeni. A vadalanyokat évi 4-6 alkalommal gyommentesíteni is kell, a növényeket a gombás betegségek és kártevők ellen rendszeresen permetezik. Az ültetést követő szemzés július második felétől szeptember elejéig tart.
A szemzési munka három jól elkülöníthető munkafolyamatból áll:
- a vadalanyok kinyitása,
- szemzés,
- kötözés.
A szemeket az előző évben beszemezett, fejlett, egészséges, közepesen elvirágzott nemes rózsafajtákról kell szedni. A szemzés sikeressége 21 nap elteltével, a kötözőanyag leszedését követően mérhető. A nemes töveket ezt követően még egy évig gondozzák. A kitermelés optimális ideje a harmadik év októbere. A rózsatöveket a szedés előtt fajtacsoporttól függően különböző hosszra vágják vissza. A kiszántott, kiemelt rózsatövekről a leveleket és a nem megfelelő hajtásokat eltávolítják, majd ezután következik a vagdalás, az osztályozás, a kötegelés és a címkézés:
Az, hogy vadalanyra szemzünk, biztosítja a szőregi rózsának azt, hogy szárazságtűrőek, fagyállóak és edzettek legyenek. Egy-egy ilyen módon termesztett rózsa akár negyven-ötven évig is él, virágokat hoz, ha megfelelően gondozzák. Néhányan dugványból, saját gyökérből szaporítják a virágot, amelyek ennek következtében nem alkalmasak a hosszú életre, hiszen a csak a föld felső rétegben van a gyökérzet. Ezzel szemben a szőregié mélyre hatoló, és kis túlzással bárhova elültetik, megnő, szépen virít. Nemesítéssel nem foglalkozunk, úgynevezett szabadforgalmú rózsatöveket termesztünk, gyakorlatilag a szivárvány minden színében.
Negyven évig is virít, ha jól csináljuk
Mielőtt tovább haladunk beszélgetésben, még előbb visszakérdezek arra a bizonyos megfelelő gondozásra: „A rózsa számára olyan helyet válasszunk, ahol naponta legalább 5-6 óra napfény éri, és az lehetőleg a reggeli órákban, hogy a harmatot – ami a gombabetegségek melegágya – gyorsan felszárítsa a levelekről. A rózsa a talajjal szemben nem igényes, ám a pangóvizet nem kedveli, és igen sok tápanyagot kíván. Amennyiben szabadgyökerű oltványt telepítünk, az ültetést a fagyokig készíthetjük illetve tavasszal a fagyok elmúltával tervezhetjük. Az ültetőgödör 40×40 cm-es legyen, ha pedig sorba telepítjük a rózsát, a növényeket 30-40 centiméterre ültessük egymástól, ha pedig többsoros ágyásban kívánjuk ültetni, akkor a sortávolság 60 centiméter legyen. A konténeres rózsát – a fagyos időszakot és a forró, száraz napokat kivéve – az év bármely szakában ültethetjük. Számára az edény méretének kétszeres szélességű, és egy kissé mélyebb gödröt ássunk. A növényt úgy emeljük ki az edényből, hogy a földlabda lehetőleg ne sérüljön. Mind a gyökércsomagolt illetve konténeres, mind pedig a szabadgyökerű rózsát ültetés előtt állítsuk fél napra vízbe, hogy a tárolás, illetve a szállítás során elveszített nedvességet pótolhassa. A konténeres növényt edényestől állítsuk vízbe. A szabadgyökerű rózsa gyökérzetét nedves, tőzeges földkeverékbe töltött zsugorfóliába csavarják. Ezt távolítsuk el, és a gyökerek végéből néhány centimétert vágjunk le. Ültetés előtt a gyenge hajtásokat távolítsuk el, a főhajtásokat pedig metsszük vissza a bokorrózsánál 3-4, a futórózsánál 8-10, a magastörzsű rózsánál pedig 2-3 szemre. Mivel a rózsa több évtizedig (a bokorrózsa 15-20, a park- és futórózsa 30-40 évig) egyhelyben marad, bőségesen el kell látni szerves anyaggal. Az ültetőgödörből kivett földet érett istállótrágyával, komposzttal vagy a kereskedelemben kapható humusztrágyával dúsítsuk. Az őszi begyökeresedéshez és a tavaszi hajtásfejlődéshez is biztosíthatunk tápanyagot. Az ültetőgödröt az ültetés után alaposan öntözzük (iszapoljuk) be. A rózsatövet az első fagyok beálltáig rendszeresen öntözzük. A talajt lehetőleg 10-15 cm mélységig nedvesítsük át. A téli védelem érdekében a tövet kupacoljuk fel földdel, amire száraz lombot szórunk, vagy fenyőgallyakat fektetünk, kb. 10-15 cm vastagságban. A takaróanyagot áprilisban bontsuk el.” – kapom meg a mindenre kiterjedő ’használati utasítást’.
Kocsis Flora Szőreg Kft.
Hazánk egyik legnagyobb virágtermesztéssel és értékesítéssel foglakozó cége.
A családi vállalkozást édesanyám kezdte el, 1978-ban, akitől folyamtatosan tanultam a mesterség fogásait, ő bátorított engem, hogy ezzel foglalkozzam. Amikor elindultam, négy-ötezer rózsatövet ültettünk, mindezt munka mellett csináltuk még, egyfajta fizetés kiegészítésként, másképp nem lehetett akkoriban. Napjainkban cserepes dísznövények, vágott virágok, dugványok és virághagymák importjával, valamint saját kertészetünkben megtermelt vágott virágok és cserepes dísznövények exportjával, kis- és nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozunk. Jelenleg 30 hektáron folyik szabadföldes, 10.000 m2-en üvegházas és 5.000 m2-en fóliás termesztés. Kihasználva a helyi geotermikus energia adottságait, a növényházakat termálvízzel fűtjük. A céget folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. A jelenlegi beruházás egy 5.000 m2-es logisztikai központ, amihez tartozik majd egy 3.000 m3-es hűtő komplexum is. A költséghatékonyság érdekében cégen belül létrehoztunk egy szállítmányozási részleget.
Természetesen még egy ilyen dinamikusan fejlődő cégnek is meg kell küzdeni a kihívásokkal. András elmondja, hogy az orosz-ukrán háború következményei őket is elérték, korábbi meghatározó piacuk Németország és Oroszország volt, ezek közül az utóbbiba jelenleg is szünetel a szállítás.
A mezőgazdasági cégek esetében (is) komoly nehézséget jelent a generációváltás, beszélgetőtársam elmondja, hogy hat gyermek édesapjaként, nagy örömére ezzel a problémával nem kell megküzdenie.
Lányaim már felnőttek, számos területen bekapcsolódtak a cég életébe, két kisebbik gyermekem fiú, ők még tanulnak, de mezőgazdasági pályát választottak maguknak.
A Rózsaünnep: amelyen valóban minden, de minden a rózsákról szól…
Az 1999-ben debütáló rendezvény – két év kihagyás után – júniusban újra várta a vendégeket. A korábbi éveknek megfelelően, most is lehetőség volt ellátogatni a Szőreg környéki rózsaföldekre. Voltak, akiket a fotó készítése vonzott, többek pedig személyesen szerették volna a rendkívül gazdag kínálatból kiválasztani azt a fajtát, formát, színt, amit a saját kertjükben szeretnének viszontlátni. Délután pedig, a földekről visszaérkezők a karneváli felvonulásban gyönyörködtettek, ahol a több százezer rózsaszállal feldíszített ünnepi menet – köztük veterán autók, lovaskocsik, traktorok – vonultak végig a település utcáin, és közben, időről-időre rózsaszirom zápor hullt a nézőközönségre.
A szőregi rózsatő eredetvédelmének érdekében, 2002-ben indított, kétéves hivatali eljárás során pontosan rögzítették a rózsatőtermesztés technológiáját, minőségi követelményeit. A védelem iránti kérelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozott, így a termesztés minden részletét kidolgoztak, dokumentálták. (A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is, hogy miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a szőregi védjegyet.) A szőregi rózsatő 2004-ben magyarországi eredetmegjelölési oltalmat kapott. Ez köznyelvi használatban azt jelentette, hogy a szegedi fűszerpaprika-őrleményhez, a téli szalámihoz és a szegedi papucshoz hasonlatosan a Szőreg környékén termesztett rózsatövek is ’hungarikummá’ váltak. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően Magyarország az Európai Bizottságnál kezdeményezte, hogy a szőregi rózsatő (másik tizenegy termékkel együtt) megkapja az Európai Unióban elfogadott, oltalom alatt álló eredetmegjelölést és földrajzi jelzést. A szőregi rózsatő 2012. augusztus 5-én bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.
