Szakcikkek

Megvárjuk a fagyokat, vagy gyomirtsuk inkább repcét?

Agrofórum Online

Bizonyára ez a kérdés merül fel most több repcetermesztőben is, akiknek a területein nagy mennyiségben jelentek meg a melegkedvelő, egynyári, T4 életformába tartozó gyomnövények.

Az ilyen gyomnövények által okozott probléma éghajlatunk változásával egyre inkább erősödik. Az évtizedekkel korábbihoz képest jóval hosszabban kitartó és melegebb őszi időjárás, az első fagyok későbbre tolódása lehetővé teszi, hogy azok a gyomnövények károsíthassanak a repcevetésekben, amelyekhez igazából tavasszal, vagy nyár elején vagyunk hozzászokva. Melyek ezek a gyomnövények?

1. kép Tipikusan előforduló gyomok a csattanó maszlag (középen), a fehér libatop (felül), valamint a pokolvar libatop (balra).
2. kép A kép középpontjában a selyemmályva.

Országrészenként, sőt akár táblánként is eltérő lehet, hogy mely fajok jelennek meg, de többnyire a csattanó maszlagról, a fehér és pokolvar libatopról (1. kép), a selyemmályváról (2. kép), valamint a szőrös disznóparéjról beszélhetünk.

3. kép Óriási tömegű csattanó maszlag, alatta a szik-néhány leveles állapotú repceállomány.

Ezek, kihasználva a számukra kedvező hőmérsékleti viszonyokat, kellő nedvesség jelenlétében akár óriási tömegben is fejlődhetnek egy területen (3. kép). A táblákon természetesen egyszikű gyomnövények is megjelenhetnek, de a szinte általánosságban elvégzett, árvakelésű gabona elleni kezelések azok problémáját megoldják.

4.-5. kép A nagy tömegben, intenzíven fejlődő gyomnövények elnyomják a fiatal repcenövényeket.

Miben áll a fenti kétszikű gyomok károkozása? Mint minden gyomnövény esetében, itt is a kultúrnövénnyel a vízért, a tápanyagokért, valamint a fejlődéshez szükséges térért vívott konkurenciaharcról van szó. A kis repcenövény, akármilyen robusztus növénnyé is lesz a későbbiekben, fejlődésének kezdetén igencsak gyámoltalan. Ezért fokozottan érzékeny a gyomnövények károsítására, azok nem egy esetben tömegüknél fogva egyszerűen elnyomják, gátolják növekedését, fejlődését (4.-5. kép). Itt jön el az a pont, ahol e szituáció veszélyeit kell keresnünk. A sikeres repcetermesztés egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e megfelelő arányban „kikeltetnünk” a repcét, valamint, hogy el tudjuk-e juttatni abba fejlettségi állapotba, amelynél a legkevésbé fenyegeti az állományt a kifagyás, a téli kiritkulás veszélye. Ebből a szempontból mind a rovarkártétel, mind a gyomosodás káros lehet, ha azok hatással vannak az állomány fejlődésére.

6. kép A gyomnövények (itt csattanó maszlag) által ősszel legyengített repcenövények a tél során kifagyhatnak.

Csatoljunk most vissza a címhez! Azt gondolhatnánk, hogy a fentiekben említett gyomnövényekkel szemben felesleges védekeznünk, kár a munkáért, taposásért, költségért, hiszen az első kisebb fagyoknál elpusztulnak. Ez valóban így van, ezek közül némely faj szinte már nulla fokon „elfagy”, gondoljunk itt elsősorban a csattanó maszlag hamar lefeketedő leveleire. Azonban az igazi kérdés az, hogy mikor érkezik meg az a bizonyos fagy, ami a problémát felszámolja, és addig mekkora károkat okoznak ezek a gyomnövények. Mert, hogy okoznak, az biztos! Talán mindenki látott már tavaszi repcetáblán olyan „üres” foltokat, ahol a repce a tél során kipusztult, miközben körülötte akár éles határvonallal elválasztva, egészséges, szépen fejlett állomány volt látható (6. kép). Az ilyen foltok felett sok esetben még tavasszal is láthatók a terjedelmes csattanó maszlagra, vagy más, a tél során kifagyott gyomnövényre utaló szármaradványok, amelyek azt mutatták, hogy a két dolog között szoros összefüggés lehet. Ne várjunk tehát a fagyra, hogy elvégezze helyettünk a munkát, a magunk és repceállományunk érdekében mielőtt avatkozzunk be, ha nagy tömegű gyomnövény borította el a tábláinkat.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minden csíra számít! Védje meg a vetést a talajlakó kártevőktől!

2025. április 3. 16:10

Az ébredő természet a tavaszi vetésű kultúrnövények rovarkártevői számára ideális feltételeket teremt. Ne adjunk esélyt az elszaporodásuknak!

Amit a napraforgó peronoszpóráról tudni érdemes

2025. április 3. 08:10

A napraforgónak kórokozói között sajnos vannak olyanok is, amelyek ellen a vegetációs időben már nem sokat tehetünk.

Időzített minőség és 120 évnyi tapasztalat

2025. április 2. 16:10

Az egyre csökkenő repce- és kukoricaterületünk egy meghatározó része napraforgótáblák formájában fog realizálódni 2025-ben is.

Az oltott növények jelentősége a zöldséghajtatásban

2025. április 2. 11:10

Az oltást eredetileg a monokultúra miatt kezdték el használni, hogy növényvédelmi problémákat kerüljenek el általa.

Betakarítási kockázatokat hoz a meleg időjárás

2020. június 5. 08:03

A kukorica kurzusának jót tett, hogy a koronavírus-járvány utáni helyzetben várhatóan emelkedik az üzemanyagok és így a kukoricából előállított etanol iráni igény is.

A vártnál kisebb lehet a vetésterület: drágult a szójabab

2023. április 1. 08:37

Amerikában inkább áremelkedést, míg Európában árcsökkenést hozott a pénteki kereskedési nap a terménypiacokon.

Korompenészes a lábon álló búza – szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2023. augusztus 15. 15:10

Az elmúlt héten jelentősen csökkent a csapadékhajlam, kisebb esők csupán a Nyugat-Dunántúli régióban voltak. A nappali hőmérséklet csak a hónap közepén érte el ismét a 30 °C-ot, éjszakánként viszont 15 fok körüli értékre csökkent a hőmérséklet. Hajnalra igen erős a harmatképződés.

Rajzanak az amerikai kukoricabogár imágók

2020. július 8. 12:17

Az amerikai kukoricabogár imágók egyre nagyobb tömegben rajzanak elő, de még lárvák is találhatók a kukorica gyökerein.