Szakcikkek

Miről mesél a zöldítés?

Agrofórum Online

Érdemes belepillantanunk, különösen, ha a szomszédságban található, mi pedig éppen repcét vetünk, vagy vetettünk.

Egyre népszerűbbek a zöldítések, évről évre nő az ilyen területek nagysága. Nagyon sok előnnyel bír ez a megoldás, azonban veszélyeket is rejt magában. Szerencsére ez csak a keresztesvirágú növényekkel, a mustárral, olajretekkel, takarmányrepcével bevetett területekre igaz. Ezeken ugyanis megtalálják életfeltételeiket és fennmaradnak azok a rovarkártevők, amelyek nagyon komoly, de azért kezelhető veszélyt jelentenek a kelőfélben lévő, vagy fejlődésének kezdetén lévő repcenövényre. Ezért nézzük olyan szemmel ezeket a zöldített területeket, hogy amely kártevő ott megjelenik, az meg fog jelenni a mi repcevetésünkben is. De, melyek is ezek a kártevők?

Vitathatatlan, hogy a legnagyobb veszélyt a bolhakártevők jelentik. Ezek több faj egyedei lehetnek, nevezzük összefoglaló névvel őket a keresztesek földibolháinak. Ezek a levelek rágásával, lyuggatásával okoznak kárt, ami miatt a növény veszít az asszimiláló felületből, de nagyon gyakori, hogy egész levelek száradnak le kártételük következtében.

1. kép Földibolhák tömege és kártételük

A veszélyességüket az adja, hogy óriási tömegben képesek megjelenni egy területen (1. kép), amely, ha megtörténik, a leggondosabb növényvédelem mellett sem ússzuk meg támadásukat tőpusztulás nélkül. Jelenleg is rendelkezésünkre áll olyan rovarölő szerrel végzett csávázásos technológia, amely a segítségünkre van a korai időszakban az állomány védelmében, de szinte bizonyos, hogy állománykezeléssel is be kell avatkoznunk a jó eredmény érdekében. Kissé másképpen kell kezelnünk a nagy repcebolhát, mint a fent említett fajokat.

2. kép Nagy repcebolhák hada a zöldítésben

A lombon hasonló jellegű és mértékű kártételre képes (2. kép), de e faj egyedei az alsó „öregebb” levelek levélnyelébe rakják tojásaikat, így az abban fejlődő, kitelelő lárva tovább gyengíti a növényt. A bolhák esetében jó támpont a védekezéshez, hogy többnyire frontálisan, a táblaszél felől halad a kártétel a tábla belseje felé, így szegélykezeléssel is érdemi eredményt érhetünk el. Persze, nem kérdés, hogy nagyobb egyedszám esetén a teljes területet kezelni kell, lehetőleg valamely hosszabb hatástartamot biztosító, gyomorméregként is ható készítménnyel.

3. kép Repcedarázs kifejlett egyede

Ugyancsak veszélyes kártevők a levéldarazsak, a repcedarázs, valamint a mustárdarázs. Ha a zöldítésben megtaláljuk a repülő, kifejlett egyedeiket (3. kép), biztosak lehetünk abban, hogy a repceterületünkön is meg fognak jelenni.

4. kép Tarrágás folyamatban, elkövetői a repcedarázs álhernyói

E két, egymástól kint a táblán meg nem különböztethető faj álhernyói karéjoznak, vagy nagy kiterjedésű lyukakat rágnak a repcelevélbe, de akár az egyik napról a másikra bekövetkező tarrágást okozhatnak (4. kép). Erre különösen a már fejlett, fekete, zöldesfekete színű lárvák megjelenésekor kell számítanunk. Szerencsére ezek könnyen hozzáférhető helyen tartózkodnak a leveleken, így bármilyen egyszerű, kontakt hatású készítménnyel is hatékonyan gyéríthetjük őket.

5. kép Káposztamoly lárvája és jellegzetes kártétele

A zöldítésekben a növények leveleit megforgatva, szinte biztosan hamar rá fogunk találni a káposztamoly lárváira is (5. kép). Ezek eleinte a fonáki részen hámozgatnak, de fejlettebb állapotukban már lyuggatják a leveleket. Közönséges kártevő, amely a repcében mindenhol előfordul, de nagyon ritkán okoz érzékelhető kárt, célzott védekezést szinte biztosan nem kell ellene végeznünk.

Mit tehetünk azért, hogy ezek a kártevők ne okozzanak gondot a repcevetésünkben? Ha van rá lehetőség, a repcevetést megelőzően dolgozzuk be a környéken lévő, keresztesekből álló zöldítéseket a talajba, hasonlóképpen, mint az előző évi repcetáblákon megjelenő árvakelést. Ha ezt nem tudjuk megtenni, napi gyakorisággal ellenőrizzük a területünk zöldítés felőli szegélyét, mikor jelennek meg a kártevők. A legkésőbb azok megjelenésekor, de még inkább azt megelőzően érdemes néhány szórókeret szélességben lekezelnünk a táblaszegélyt valamilyen tartósabb, gyomorméreg-hatással is bíró készítménnyel. (Ha táblaszomszédról van szó, akár át is érhet az a szórókeret!)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ezt minden kertésznek tudnia kell a szódabikarbónáról

2025. szeptember 7. 14:10

A szódabikarbóna vizes oldata régóta ismert házi szer, amely segíthet a gombás betegségek visszaszorításában a kertben.

Zöldségmaradékból friss termés: így csinálja!

2025. szeptember 7. 13:10

Ne dobja ki a zöldségmaradékot: póréhagymából, zellerből vagy salátából egyszerűen új életet teremthet – fenntarthatóan és olcsón!

Egy gomba, ami akár napok alatt leszüretelheti a termést

2025. szeptember 6. 16:10

A szeptemberi csapadék kedvez a szürkepenésznek: szőlőn, bogyósokon és gyümölcsfákon is gyors fertőzés indulhat, ha nem védekezünk időben.

Ezért tiltják be egyre több helyen a babérmeggyet

2025. szeptember 6. 13:10

A babérmeggy kedvelt sövénynövény, de toxikus levelei és invazív terjedése miatt nem veszélytelen. Mit kell róla tudnunk?

Egyhetes csúcsra ért a búza árszintje

2023. május 5. 06:36

Európában mind a négy kiemelt agrártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt.

Továbbra is védekezzünk a mezei pockok ellen!

2020. február 26. 10:17

Változatlanul igen aktív a mezei pocok. A bőven rendelkezésre álló zöld táplálék és a száraz idő elősegíti szaporodását, így az eddigi kolóniák mellett friss fertőzések is láthatók repcében, kalászosokban, pillangós területeken és gyümölcsösökben.

A kukorica ára 19 százalékkal zuhant egyetlen hét alatt

2021. június 28. 06:17

Múlt héten is az eladók uralták az agrárpiacokat, mind a tengerentúlon, mind Európában.

Műtrágyát a repcének! – de melyiket?

2019. február 5. 07:51

A tavaszi fejtrágyával kijuttatott tápanyagok közül az őszi káposztarepce esetében is elsődleges a nitrogén. Az ammónium-nitrát és a MAS – nitrát-nitrogén tartalmuk miatt - gyors, azonnali hatást biztosítanak; míg a karbamidnak először át kell alakulnia a talajban, amely folyamat az időjárás függvényében akár hetekig is eltarthat.