2019-es aratási helyzetkép – véget ért a repce „virágkora”? Három gyenge év után kedvüket vesztették a gazdálkodók

Bár az európai gazdálkodók számára a repce egykor megbízhatóan töltötte be az aranytojást tojó tyúk szerepét, az utóbbi évek egyértelmű tendenciát mutatnak: az éghajlatváltozás, a politikai és társadalmi hatások (a rovarölő szerek betiltása és a műtrágyázás csökkentése) és a különböző betegségek/kártevők miatt a repce egyre nagyobb nyomásnak van kitéve.

Az európai termelés néhány éve már nem fedezi a saját keresletet (új becsült import: 5,8 millió tonna¹), mégsem látszik a terményár egyértelmű növekedése. Mit is jelent ez 2020-ra nézve?

2019-ben az európai repcetermelést már a kezdetektől fogva nem kísérte szerencse. A 2019-es vegetációs időszakban a gazdálkodók minden erőfeszítésük ellenére sem tudták növelni, illetve stabilizálni a repce potenciális terméshozamát.

A jelenlegi termésbecslések ugyanezt a negatív tendenciát támasztják alá – az európai repcetermés nem éri el a 18 millió tonnát. A Strategie Grains szakértői jelentése júliusban még 17,8 millió tonnáról szólt, de T. Mielke és az Oil World munkacsoportja már csak 17,1 millió tonnát említ (lásd az ábrát). Ettől függetlenül 2018-hoz képest mintegy 11 százalékos újabb terméscsökkenésre és az utóbbi 13 év legkisebb termésére számíthatunk².

Jól érzékelhető, hogy Európában a legfontosabb repcetermelő országoknak több problémával, majd egyre csökkenő terméshozamokkal kell megküzdeniük. Franciaország és Németország mellett Lengyelország, Románia, az Egyesült Királyság és Ukrajna termelése is elmaradt a tavaszi várakozásoktól.

Közép-Európára vonatkozóan ez egyértelműen látszik az alábbi térképen.

A térkép az aszály sújtotta térségeket mutatja: sötétvörös szín jelzi az 1979 óta legszárazabb évet. Változó mértékű vízhiány azonban még a sárgával jelölt térségekre is jellemző³.

A Német Raiffeisen Szövetség (DRV) 2,8 millió tonnára becsüli Németország repcetermését; ez az érték 1997 óta a legalacsonyabb, és 40%-kal marad el az ötéves átlagtól. Látható továbbá a termelés 3,5 millió tonnára való jelentős visszaesése, ami 30%-kal marad el a tavalyi értéktől és 30%-kal alacsonyabb a hosszú távú átlagnál⁴.

„Az EU-28 termés-előrejelzése” táblázat mutatja a legfontosabb repcetermelő országokra vonatkozó 2019. májusi termés-előrejelzést és a 2019. augusztusi előzetes végső becslést⁵. Látható, hogy Franciaország, Németország és Lengyelország ismét erős aszálynak volt kitéve, különösen a virágzást követően. Néhány megjegyzés a román repcetermelésről. A táblázat szerint az aszály nem befolyásolta jelentősen a 2019. évi termést. Ez azonban egyáltalán nem tükrözi a valóságot: miközben más országokban is nőtt a gyengébb termést adó területek aránya, Románia repcetermesztő területeinek több mint felét elveszítette tavaly ősszel. Ennek két oka volt: aszály pusztított, vagy a gazdálkodók már el sem vetették a repcét. Romániának korábban 600 000 hektárnál nagyobb potenciális repcetermő területe volt, a rendkívüli éghajlati viszonyok miatt azonban csak 200 000 és 250 000 hektár közötti területen történt aratás 2019-ben⁶.

Melyek voltak az újabb gyenge termés főbb okai?

1. Aszály?
Az aszály valóban folyamatos problémát jelentett az előző tenyészidőszak során. 2018 őszén már a vetési és kelési időszakot is nehéz körülmények jellemezték. Jelenleg azonban még azokban az országokban is, amelyekben – a jobb vízellátásnak köszönhetően – tavaszig jobban fejlődött a repce (Cseh Köztársaság, Szlovákia és Ukrajna), gyenge termésadatok jellemzők.

2. Betegségek és rovarok?
A tipikus betegségek, például a Phoma, Sclerotinia vagy gyökérgolyva, nem játszottak komoly szerepet a jelenlegi tenyészidőszakban. Csupán a Verticillium-fertőzés fordult elő néhány országban. Tény azonban, hogy a zöld táblák, különösen az egészséges szárú növények terméstöbblete 100-500 kg/hektár.

A repcét – főleg kora tavasszal – újfent rovarok pusztították, beleértve a különböző repceszárormányosokat és a régiónként változó elterjedésű repce-fénybogarat. A saját tesztjeink során teljes körű rovarvédelemben részesült táblák 700 kg/hektár terméstöbbletet eredményeztek a kezeletlen táblákhoz képest.

3. Hőség!
Az elmúlt hónapokban ugyan több piaci elemzés is született Ukrajna új repcetermelési rekordjáról, azonban tudomásul kell vennünk, hogy a 2,49 tonna/hektár termésátlag, illetve a 3,1 millió tonnás termés elmarad a korábbi, 3,8 millió tonnás várakozásoktól⁷. A hírek szerint az olajtartalom is alacsonynak bizonyult, ami arra utal, hogy a vegetáció vége felé megállt a termésképzés folyamata.

Július végéig új hőségrekordok születtek, ezek pedig egyértelműen csökkentik a további termésképződést. A hőség terén azonban valószínűleg nem ez jelentette a legkritikusabb időszakot. Már a június vége is 30 °C feletti hőmérsékleteket hozott, erős napsugárzás mellett. Lehetséges, hogy már ebben a fázisban megállt a növények felvételi/leadási mechanizmusa. Ez azt jelenti, hogy leállt a víz- és tápanyagellátás, ami korai éréshez vezetett. E feltételezést az is alátámasztja, hogy nagyon gyakran találtunk alacsony nedvességtartalmú magokat tartalmazó, száraz becőket, miközben a szár még zöld és nehezen csépelhető volt. Vélhetően a hőség volt a legkritikusabb oka annak, hogy a repcetáblákról csupán átlagos termést sikerült betakarítani.

4. Téli hőmérséklet
Néhány hónapja egy új szempont, illetve egy az Egyesült Királyságban készült elemzés képezi szakmai viták tárgyát. „Yield instability of winter oilseed rape modulated by early winter temperature” (Az őszi káposztarepce kora téli hőmérsékletek által befolyásolt hozaminstabilitása) című tanulmányában James K. M. Brown, Rebecca Beeby és Steven Penfield a hőmérsékletnek az Egyesült Királyságban termesztett repce hozamváltozásaiban betöltött szerepét vizsgálta.

A két független adathalmaz elemzése egyaránt azt mutatja, hogy a kora téli középhőmérséklet különösen szoros összefüggést mutat az őszi káposztarepce hozamváltozásával; a középhőmérséklet 1 °C-os emelkedéséhez 113 (±21) kg/ha hozamcsökkenés társul⁸.

Milyen következményekkel jár ez a jövő repcetermelésére? A decemberi enyhe időjárás a biomassza folyamatos növekedését okozza. Ez az improduktív zöld biomassza gátolhatja a kora tavaszi/nyári aszályok szempontjából fontos, nagy tömegű gyökérbiomassza kialakulását. Az új tanulmány arra is rávilágíthat, hogy az ígéretesnek tűnő repcetáblák miért csak átlagos hozamokat adtak Németország északi részén, a Cseh Köztársaságban vagy Ukrajnában.

A 2019-es hozameredmények a fajtaszortiment változását okozzák. Melyek a jelenlegi trendek?

1. A korai érésű fajták – a növény magasságától, állóképességétől, egészségi állapotától vagy termőképességétől függetlenül – magasabb hozamot adnak.
2. A „későbbi érésű” vagy nagyon egészséges hibridek nem teljesítettek jól 2019-ben, mivel a hőség erősebb hatást gyakorolt a termésképződés korai szakaszára.
3. A vetés időpontja és a tél előtti kellő megerősödés egyre fontosabbá válik, így az erős gyökérzet fontosabb, mint a „nagy levelek”.

Más régiókban hogyan alakul a repce/canola termésmennyisége?
A Nemzetközi Gabonatanács legutolsó aratási jelentésében úgy becsülte, hogy a repce (beleértve a canolát) globális termésmennyisége 69,2 millió tonna, azaz az előző becsléshez képest 0,6 millió tonnával kisebb volt. Az IGC szerint Kanada 18,7 millió tonnás (‒0,2 millió tonna) termése a tavalyi (2018. évi) aratáshoz képest 9%-os csökkenést jelent. Ennek fő okát a Saskatchewan tartományban termesztett növények gyenge fejlődése és az aratás folyamatát lassító kora téli első hóesések jelentették⁹.

A canolára vonatkozó ausztrál előrejelzések is messze elmaradnak az előzetes várakozásoktól. A folyamatos aszály miatt az ABARES 2,3 millió tonnára csökkentette becslését, ami 0,271 millió tonnával kisebb az utolsó jelentés számainál (2019. június, további részletek a Raps Radarban)¹⁰.

Mit jelent ez a terményárakra és az árak jövőbeni alakulására nézve?
A Raps Assistant T. Mielke piaci szakértőtől és az OilWorld munkacsoporttól kért állásfoglalást és néhány jövőbeni trendet:

Tekintettel az idei szezonban várható komoly ellátási hiányra, a jelenlegi európai repceárak véleményünk szerint alacsonyak. A legfrissebb hivatalos adatok azt mutatják, hogy Németországban, Franciaországban, a Cseh Köztársaságban és néhány más országban még a korábban becsültnél is kisebb a betakarított terület nagysága.

A MATIF elsőként lejáró határidős ügyleteinek repceárai jelenleg nem tükrözik teljes mértékben az uniós ellátás további csökkenését. Ezeknek a különféle ártrendeknek a kulcsfontosságú hatásai a következők:

1. A viszonylag alacsony repceárak és magas repceolajárak miatt vonzó feldolgozói árrés alakult ki, legalábbis rövid távon, ami a szezon első felében kedvezett a repcemag-feldolgozásnak, és a szükséges kínálatszűkítés jelentős részét 2020. januárra/júniusra tolta ki.
2. Az uniós gazdálkodók részéről az alacsony hozamok és árak miatt mutatkozó visszafogott értékesítést részben ellensúlyozta a július és augusztus során Ukrajnából történt uniós repcebehozatal. A FÁK-országok 0,7 millió tonnát kitevő együttes terméstöbblete azonban nem elegendő a 2,8 millió tonnás uniós csökkenés ellensúlyozásához.
3. Csökken az uniós gazdálkodók repcetermesztési kedve. Az őszi káposztarepce termőterületének újabb csökkenése további zavarokat okozna a várható árak terén. A legfontosabb repcetermő térségek csökkenő hozamait és tartós aszályát jelző legutóbbi trendek miatt vélhetően mérséklődik majd az őszi káposztarepce vetésének 2019. évi fellendülése. Németországban több piaci megfigyelő szerint is kockázatot rejt magában a 2019. évi 0,9 millió hektárnál (azaz több mint 20 év legkisebb területénél) is kisebb vetésterület.

Bár a jelenlegi repce-búza árarány – legalábbis az előzmények alapján – a repcetermesztésnek kedvez, az európai gazdálkodók láthatóan vonakodnak az idei vetésterület jelentős növelésétől. Az uniós növényegészségügyi iránymutatások politikai hátterű módosításai – főleg a neonikotinoidok betiltása –, a csökkenő hozamok és a viszonylag alacsony árak az utóbbi években jelentősen csökkentették a hektáronkénti nyereséget.

A szükséges kínálatszűkítés elérése, a gazdálkodók általi értékesítés élénkítése és a vetés ösztönzése érdekében küszöbön áll a jelenlegi uniós ártrend megfordulása. A repceárakat a világ növényiolaj-kínálatának várható szűkülése is támogatni fogja. A pálmaolaj kétéves termelési többletét követően a nemzetközi kereslet 2019. július–december és 2020 során várhatóan nagyobb lesz, mint a megtermelt mennyiség, ami rövid és középtávon az árak emelkedésével jár.

Az idei őszi káposztarepce termőterületét növelő – az általános trenddel szembemenő – gazdálkodók vélhetően jól járnak majd a 2020-ban és 2021-ben is valószínűsíthetően magasabb árakkal („a 400 euró/tonna mértékű árszint elérése sem lehetetlen”)¹¹.

De a repce esetében miért nem látható azonnali pozitív árreakció? A repce ára a szója-, illetve a pálmaolajárakat követi. Az USA szójajelentései – a nehéz vetési körülmények következtében – vegyes képet mutatnak. Mindezt tovább erősíti az a hír, amely szerint az USA északi részén található szójaövezetekben akár 30 cm-es hó is várható, ami lelassítja a szója aratását és csökkenti a hozamokat. Az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) NASS jelentése szerint a szója termőterületének csupán 14%-át aratták le (a korábbi évek hasonló időszakában megszokott 34% helyett)¹².

Egy új, 9 hónapos időszakon keresztül az európai repce további áremelkedésére lehet számítani, főleg az alábbi 2 ok miatt:

1. Kína pozitív jelzéseket küldött és növelni kívánja szójabehozatalát, ami az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus közeli megoldásának reményét vetíti előre. Ez felnyomta a szójaárakat, ami az európai repceárakra is hatással van.
2. Az Európai Bizottság 8-ról 18 százalékra kívánja emelni az indonéziai biodízelre kiszabott behozatali vámot. Az üzemanyagadó (CO₂-adó) számos európai országban tervezett növelése középtávon a biodízel iránti keresletet is növelni fogja, ezzel pedig a repcepiacot támogatja¹³.

Összefoglalva: a sikeres repcetermesztés egyre nagyobb kihívást jelent. Az új tényezők – például az éghajlatváltozás, a technológiai korlátozások (több rovarölő szer betiltása) és a sok kártevő – egyre nagyobb kihívások elé állítják az európai repcetermesztőket. Az európai repcetermesztőknek ráadásul a szóját és pálmaolajat termelő globális szereplőkkel kell versenyezniük. Az alacsony európai repcetermés miatt 5,8 millió tonnás – az előző évet 38%-kal meghaladó – új szintet értünk el az importkereslet terén¹⁴.

Ez a repce iránti nagy kereslet egyúttal további vonzerőt is jelent a gazdálkodók számára. Érdemes a repcét a vetésforgóban tartani és 2020/2021 során részesedni a növekvő árakból.

A nemesítőknek új megoldásokat kell találniuk a változó körülményekhez, és megfelelő tanácsokkal kell segíteniük a legjobb hozamok elérését. A Raps Assistant figyelemmel kíséri majd ezt a folyamatot, és a legújabb fejlemények közzétételével nyújt támogatást.

Források:
¹⁺² Strategie Grains, 2019. júliusi jelentés
³ https://www.agrarzeitung.de/nachrichten/ernte/hitzewelle-mars-bestaetigt-duerre-88190?crefresh=1
⁴ https://www.agrarzeitung.de/nachrichten/ernte/ernte-2019-hitzewelle-hinterlaesst-spuren-in-drv-prognose-88245
⁵ Coceral (olajnövény-előrejelzés, 2019. május), Bauernverband (Németország, 2019. augusztus)
⁶ Rapool Romania
⁷ https://www.apk-inform.com/en/harvest/1503099
⁸ https://www.nature.com/articles/s41598-019-43461-7
⁹ https://www.topagrar.com/markt/news/globale-rapsernte-durch-einbussen-in-der-eu-und-kanada-gekuerzt-11697718.html
¹⁰ ABARES 2019, Olajnövények: 2019. szeptemberi negyedév
¹¹ Az OilWorld személyes észrevétele a Rapool International számára
¹² https://www.agrarzeitung.de/markt/markt-news/maerkte-am-morgen-oelsaaten-da-88808
¹³⁺¹⁴ https://www.agrarheute.com/markt/marktfruechte/raps-extrem-schlechte-ernte-preise-9-monatshoch-556994