Az idei év az eddigieknél még égetőbb kérdéseket vetett fel nemcsak a magyar, hanem az európai gazdák számára is. Olyan kedvezőtlen együttállás, mint idén, rég keserítette az agrártársadalmat (is). Sokan válasz gyanánt fontolóra veszik, vagy felhagynak a termeléssel, a kormányzatok pedig igyekeznek tüzet oltani. De közben érzékelhető, hogy nagymértékű gyakorlati változtatásokra, és radikális szemléletváltásra van szükség. Olyan tényezők nehezítik a mindennapokat, amelyek önmagukban is elég problémát jelentenének, azonban a háború, az infláció, az agrárinputárak növekedése, és az aszály most karöltve rendkívüli kihívásokat eredményeznek.
Idén immár 31. alkalommal rendezték meg a debreceni Farmer-Expót, ahol többek között arról is szó esett, hogy jelen körülmények között lehet-e egyáltalán gazdaságosan termelni, mi várható az éghajlatváltozás kapcsán hazánkban, és globális szinten, milyen uniós, és hazai támogatási kezdeményezésekre, megoldásokra számíthatunk.
A statisztikák riasztóak, a kukoricánk 60%-a odalett, a kalászosok már láthatóan „teljesítettek”…
Rendkívüli helyzet ez, vagy épp egy tendencia eleje? Fórián Zoltán, az ERSTE Bank Zrt. Agrárkompetencia Központ vezetője, aki egyben az Agrofórum rovatvezetője is, immár 30 éve foglalkozik agrárpiaci elemzésekkel, és úgy gondolja, hogy 2020-szal olyan korszakba érkeztünk, amely györkeresen más megközelítéseket, megoldásokat követel. Szerencsére szakmailag, technikailag, anyagilag – köszönhetően ezt a jobb, elmúlt éveknek – megerősödve találkozhatunk ezzel az összetett, jelenkori válsággal. Egy biztos, az agrárium képviselőire nagyon nagy feladatok várnak.
A kérdések-válaszok boncolására a „Háború a szomszédban, aszály, elszabadult input árak, lehet-e így nyereségesen termelni?” című növénytermesztési kerekasztal-beszélgetésen tettek kísérletet a meghívott szakértők a Debreceni Egyetem Agrártudományi Campusán.
Az időjárásról
Soha nem látott időjárási jelenségekeket tapasztalhatunk. Vajon ez a nyár, az elkövetkezendő időszak leghűvösebb napja? Akár lehetséges is, hiszen ilyen ,,jóslatok” is napvilágra kerültek…
Kétségtelen, hogy aszály szempontjából 2022 tragikus évnek tekinthető. A prognózisok szerint valószínűsíthető, hogy az idei jelenség egy folyamat kezdeti fázisa. Hány éve hallhatjuk, hogy a klíma változik, és úgy tűnik, hogy nem vettük elég komolyan, miközben az előrejelzések értelmezése, a változásra való felkészülés mindannyiunk érdeke lenne, és a helyzet egyre égetőbb.
A beszélgetés egyik meghívottja, Pintér Zsolt az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének kutató munkatársa az agrár-ökoszisztémák, illetve azok átalakíthatóságának, azok ellenálló képességének növelhetőségét vizsgálja. Véleménye szerint a vizes élőhelyek tömeges helyreállítása a ,,siker” kulcseleme.
Magyarország hatalmas kiterjedésű vizes élőhelyek hazája volt európai viszonylatban a 19-20. századi modernizációt megelőzően. Ezen területek döntő többsége szántóföldi művelésre alkalmatlan, így ezek újbóli vízzel borítása nem okozna nagy érvágást a gazdálkodás számára.
Az elmúlt 40 év során Európában folyamatosan, jelentős mértékben csökkennek a talajok vízkészletei. Kérdés, hogy ennek milyen a mértéke, intenzitása, és hogy milyen bázispontról indítjuk a ,,vízfogyás” értelmezését. A 2003-as év aszály tekintetében sokkal ,,keményebb” volt, hiszen Magyarország egész területét érintette, míg az idei évben azért bizonyos területeken előfordultak csapadékesemények. Az alföldi, kisalföldi régiók a klímaváltozás szempontjából a legkitettebb területeink közé tartoznak. A domborzatilag diverzebb területek kevésbé kitettek, feltételezhetően a tagoltabb táji elrendezésnek, heterogén felszínborítottságnak köszönhetően.
2021 és 2022 júniusa között 250-350 mm csapadékhiány halmozódott fel. Mostanra azonban ez már a 400-450 mm-t is elérheti. Egy 550-650 mm éves csapadékkal jellemezhető terület esetében ez majd’ a teljes éves csapadék hiányát jelenti.
A száraz tavaszok, és a csapadékszegény telek kedvezőtlenek, hiszen a tél a talaj csapadék-visszapótlásának ideje. A feltöltődésnek ez nagyon komoly gátja. Amikor nincsen őszi-téli beszivárgás, a talaj nedvességtartalmát helyreállító csapadékmennyiség, vagyis a víz nem képes ,,konzerválódni” a talajban, azokban az esetekben víztöbbletre van szükség, hogy az egyensúly helyreálljon.
A vizes élőhelyek helyreállítása elengedhetetlen
Az délkelet-európai aszály globális légkörfizikai cirkulációs folyamatokkal magyarázható. A Csendes-óceán centrális régiójának felmelegedése, vagy lehűlése távoli következményekkel jár. Ennek egyik folyománya az idei lehűlő La Niña jelenség, mely sokkal kisebb párolgásintenzitással jár, és ez hatást gyakorol Európa csapadékviszonyaira is. Ezt az egyes (egyébként kritikával kezelendő) hosszútávú előrejelzések már márciusban is jelezték. Őszre vonatkozóan ugyanezekre az előrejelzésekre alapozva egy meleg ősz várható (ami a fűtési szezon szempontjából jó hír is lehet, a talaj szempontjából kevésbé…).
Egész Európában fokozódó talajnedvesség-veszteséggel számolhatunk. A hegyvidékekről érkező árhullámok segítségével betárolhatók lehetetnének a csapadékhullámok, ha megnyitnánk az alföldi ,,kapukat” a víz számára.
A hosszabb távú – ha szabad így fogalmazni – aszálytrend egész Európában megfigyelhető, de vannak kiemelkedően hátrányos helyzetű régiók. A balkáni területek állnak a legnagyobb kihívások előtt. Dél-Európában az elmúlt ötven év aszályai megközelítőleg 20 millió ha szántóföldet ,,semmisítettek meg” – a gazdák felfüggesztették a tevékenységüket. Példa Portugália, ahol teljesen eltűnt a búzatermesztés, és kukorica is csak öntözött területeken fordul elő. Míg Spanyolország szerencsésebb egyes csapadékosabb területeinek köszönhetően (Vizcayai-öböl, vagy a Pireneusok lábai).
Egy 5-10 évvel ezelőtti prognózis szerint a mediterrán térségben 2040 körül 50 oC értékekre számíthatunk, ami már az emberi létoptimumon is bőven túlmutat (Szicíliában idén 48,8 fokkal megdőlt az eddigi melegrekord, így nem is vagyunk olyan távol az előrejelzéstől).
Hangulatjelentés
Mint azt Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szakmai főigazgató-helyettese elmondta, lelkiekben sokkal nehezebb megbirkózni az idei rossz évet megelőző jó évek, és az idei év közötti szakadékkal. Mint mondta, az öntözés nagyon fontos, de ezt a helyzetet az sem fogja megoldani.A szóban forgó 11 ezer ha öntözése gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A probléma a vízmegtartás kérdése. Kissé morbid, de az igazság az, hogy az idei évnek ez az egy hozadéka: ezt most valóban mindenki megértette. Az elmúlt fél-háromnegyed év megmutatta, hogy Magyarország nem ,,víznagyhatalom”.
Ha nem tudjuk megoldani a vízmegtartást, akkor szörnyű jövő vár ránk.
Nem tudjuk, hogy milyen lesz a következő év, csak valószínűségekről beszélhetünk. De biztos, hogy az elkövetkező évtized hoz még ilyen évet, mint 2022.
A hangulat mélyponton van: az önmagukban is problémára okot adó aszály, háború, inputárak, és infláció egyszerre rombolják a gazdasági helyzetet és közérzetet.
A számok döbbenetesek: megközelítőleg ezermilliárd forint kárt okozott az idei év időjárása.
Mint az elhangzott, 10.000 km2-en kell visszaállítani az Alföld vízborítottságát (időszakosan vagy állandóan) ahhoz, hogy ez a talajvízrendszerben érzékelhető, kedvező változásokat hozzon. Ennek a területnek a többsége most is természetvédelmi oltalom alatt áll:
„Ha ez alatt az egymillió ha alatt maradunk, akkor valójában csak ,,balzsamozzuk” a hullát. Nehogy elkövessük azt a hibát, hogy egy-két jó év hatására visszadugjuk a fejünket a homokba.”
Az idei inputpiac
Az idei év a lejtő eleje volt a mezőgazdasági inputárak szempontjából. Sajnos 200 euró fölött látszik stabilizálódni a gázár. A pétisó nyers ára a gázár 4,5-szerese, így 400.000 Ft/t környéki műtrágyaárakkal kell kalkulálni. A tavalyi évben nagyon alacsony inputárak mellett sikerült jó termést előállítani – mondta el Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója.
A vetőmag a tavaszi növények esetében kritikus kérdés. E tekintetben is 35-40%-os áremelkedés várható, komoly vetőmaghiánnyal karöltve 2023 tavaszán napraforgó és kukorica esetében. A növényvédőszer-alapanyag gyártásának helyzete is labilis, ezen a fronton is 20% árnövekedés várható.
Zábrák Gergely, a Hungrana Kft. vezető üzletkötője szerint a piacok nagyon gyorsan reagálnak a befolyásoló tényezőkre, amelyek formálják a világot. Mint mondta:
,,az információk azonnal beépülnek egy termék árába”.
Az USDA (Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) prognózisa szerint 780 millió tonnás búzatermés várható idén. A fordulókészlet 35%, vagyis 267-268 millió tonna, globális szinten. Magyarországon 4 millió tonna búzatermés várható idén, ami rendkívül alacsonynak számít. Az ukrán export elakadását európai export fedezte, többek között 20-25.000 t horvát-boszniai import érkezett hazánkba.
Kukorica tekintetében a globális terméssel ,,nincsen gond”: 1 milliárd 179 millió tonnányi kukoricatermés várható az USDA szerint. A fordulókészletek aránya 25%. Az Európai Unió területén komoly terméskiesés várható idén: 60 millió tonnánál biztosan kevesebb képződik majd, többek között az ukrán helyzet miatt.
Fórián Zoltán szerint a magyar exportárualap volt az, ami elégett a napon. Európa elszakadt a világtól, míg Magyarország elszakadt az uniós kereskedelmi trendektől.
A fogyasztói eszmében ringatózó társadalom nagy kihívások előtt áll, hirtelen (de tegyük hozzá, nem előzményektől mentesen) jön az a váltás, ami gondolkodás-, és cselekvésváltásra kényszerít.
⃰
Bízzunk benne, hogy az intézkedések elérik céljukat, de az kétségtelen, hogy (csupán a víz kérdésre leszűkítve) a hazai vízgazdálkodás átalakítása (vagy pontosabban kialakítása) megkerülhetetlen lesz. Ennek gyakorlati kivitelezése nem várhat túl sokáig, hiszen a prognózisok szerint az idei év egy folyamat elejét jelöli…