A szójaoltás jelentősége és várható hozadékai

A baktérium a gyökérbe hatolva, egy új szervet hoz létre, a nitrogénkötő gümőt. A növény tápanyaggal és energiával látja el a gümőt, amely nitrogént szolgáltat a növénynek. Az így megkötött nitrogén mennyisége eltérő, a környezeti tényezők függvényében 50-250 kg/ha is lehet, amely részben vagy egészben képes fedezni a növények nitrogénigényét.

Hazánkban az 1960-as évektől foglalkoznak a Rhizobium baktériumokkal történő növényoltással, és az 1980-as évektől az öt legfontosabb mezőgazdasági pillangós növény (lucerna, lóbab, borsó, here és szója) talajoltóanyagokkal történő oltása is bevezetésre került (KÖDÖBÖCZ és mstai., 2003, Matics és Bíró, 2015).

A szója nem őshonos növény hazánkban, ezért a Bradyrhizobium japonicum a talajainkból hiányzik, vagy – ha már korábban termesztettek is szóját – nagyon kis egyedszámban van jelen. Ennek következtében, ha szóját kívánunk termeszteni, az oltást feltétlenül el kell végezni. Az oltás hatékonyságát számos tényező befolyásolhatja:

• milyen csíraszámot tartalmaz az oltóanyag,
• milyen körülmények közt tárolták az oltóanyagot a felhasználás előtt,
• az oltóanyag szavatossági ideje,
• az oltás és a vetés között eltelt idő,
• milyen körülmények között tárolták a vetőmagot az oltást követően.

A hatékony vetőmag oltási technológiák ellenére előfordulhat, hogy alacsony arányban, vagy nem képződnek nitrogénkötő gümők, amely a gümőképződést befolyásoló abiotikus tényezők hatásainak tulajdoníthatóak:

• A talaj kémhatása (pH-érték)

A Rhizobium-fajok általában a semleges (7 pH), illetve az enyhén savas (6-7 pH) kémhatású talajokban fejlődnek a legjobban. A pH csökkenését csak kismértékben képesek tolerálni, ami a gyakorlatban azt jelenti 5 pH-nál kisebb kémhatású talajon a baktériumok gyakran már nem képesek életben maradni, illetve gátolt a kapcsolat a Rhizobium és a növény hajszálgyökerei között. Ezáltal nem jön létre a szimbiózis, és kisebb számban, vagy egyáltalán nem képződnek nitrogénkötő gümők (SOTO és mstai., 2004; KÖDÖBÖCZ, 2007).

A gümőképződést befolyásolja bizonyos tápelemek hozzáférhetősége. A talaj szélsőséges kémhatása (savasság, vagy lúgosság) a tápanyagok oldhatóságát, felvehetőségét korlátozza, így közvetetten is negatívan befolyásolja a gümőképződést (pl. a foszforfelvétel gátlódásával).

• A talaj hőmérséklete

A szója esetében a 35-40 °C közötti talajhőmérséklet (MICHIELS és mstai., 1994) jelentősen gátolja a baktérium és a növény közötti kapcsolat kialakulását, illetve a későbbi időszakban a nitrogénkötést is (MUNEVAR és mstai., 1982). Ezért is van kiemelten fontos szerepe a talaj-előkészítésnek és a vegetáció során több alkalommal végzett sorközművelésnek.

• A talaj nedvességtartalma

A talaj nedvességtartalma hatással van a gümőképződésre és a nitrogénkötő képességre is. A túlzottan nedves és száraz talaj is kedvezőtlen víz-levegő arány kialakulását okozza, amelynek következtében a Rhizobium baktériumok és a növény gyökerének találkozása gátlódik, és korlátozottá válik a nitrogénkötő gümők kialakulása.

Az enyhe vízhiány csak gümőszám-csökkenéssel jár, míg a közepes és szélsőséges vízhiány mind a gümőszámra, mind a gümőtömegre negatívan hat (KÖDÖBÖCZ, 2007). A gümők dehidratációja és a fotoszintézis gátlása következtében csökken a nitrogénkötés is (TINT és mstai, 2011).

• A talaj tápanyag-ellátottsága

A gümők kialakulása és a nitrogénkötési hatékonysága szempontjából kiemelt jelentősége van a talaj nitrogén-, a kalcium- és foszfor-, valamint a molibdénellátottságának. A magas nitrátkoncentráció gátolja a gümőképződést, mivel energiafelhasználás szempontjából kedvezőbb a növény számára a talajból felvenni. A gümőképződéshez megfelelően magas foszforellátottság szükséges. A baktériumsejtek foszforellátásában ezért is van jelentősége a Ca²⁺ ionnak alacsony pH esetén.

• Növényvédő szerek

A növénytermesztésben alkalmazott növényvédő szerek szintén hatással lehetnek a rhizobiumok életképességére (főként fungicidek). Bizonyos gyomirtó szer hatóanyagok pedig negatívan befolyásolhatják a gümőképződés mértékét.

Hazánkban még nem terjedt el az a gyakorlat, ami külföldön: az oltóanyaggyártók feltüntetik, milyen készítmények használhatók az oltóanyaggal kombináltan.

A gümőképződést befolyásoló biotikus tényező:

• A talaj mikroorganizmusai

A baktériumos magcsávázás hatékonyságának fokozása elérhető a teljes területen végzett talajoltással. Ez főként, olyan talajoltó készítményeket jelent, amelyek a Rhizobium baktériumokon kívül, növekedésserkentő hormonokat termelő, szinergista törzseket is tartalmaz. Ezeknek egy része (pl. Azospirillum és Bacillus fajok) a gyökérképződés fokozásával segítik a gümők kialakulását.

A nitrogéntáplálás szempontjából fontos technológiai elem a szójavetőmag oltása. Az oltóanyag tőzeges vagy folyadék hordozó közegben lehet. A modern oltóanyagok a baktérium védelmét szolgáló polimer komponenst is tartalmaznak. Ennek oka az, hogy az oltások sikerességének kulcskérdése a baktérium komponens életképességének megőrzése az oltóanyagban, illetve a vetőmag felületén a gyakorlati alkalmazásig (tárolás, szállítás, oltás, vetés), amellyel biztosítható a későbbi infekció (fertőzés) és így, a gyökérgümők létrejötte.

Üzemei kísérleteinkben különböző szója oltóanyag gümőképződésre, termésre és minőségre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kísérlet során kiemelt figyelmet fordítottunk a következő technológiai elemekre:

• Oltóanyag csíraszáma és a hordozóközeg. Kísérletünkben 5 eltérő csíraszámú oltóanyagot, illetve egy esetben két oltóanyag kombinációját teszteltük ( 1. táblázat). Az oltóanyag 1 kivételével mindegyik készítmény esetében tőzeg vivőanyagú volt.
• A vetőmag oltása és a vetés között eltelt idő  a legtöbb kezelés esetében 10 nap volt. Ez alól kivételt képez a speciális oltási technológiát igénylő 4-es oltóanyag.
• A gümőképződés segítése talajoltó készítmény használatával. A kísérletben Biofil Szója és a kísérlet helyszínéül szolgáló talajtípusnak megfelelő Biofil Normál talajoltóanyagokat alkalmaztunk, amely a magágy készítésekor került kijuttatásra és bedolgozásra a talajba.
• Gombaölő csávázás. Az oltóanyag 4 esetében nem történt Vitavax kezelés.
• Tápanyag-ellátás. A kísérleti terület tápanyag-utánpótlása minimális nitrogén és emelt foszfor, kálium hatóanyag tartalommal történt.
• Magas színvonalú agrotechnológia alkalmazása ( 1.  kép). A kísérlet vetése műhold vezérelt szemenkénti vetőgéppel (Väderstad Tempo) történt 45 cm-es sortávra. A sorközművelést szintén műhold vezérelt Einböck kultivátor végezte. A sarabolás biztosította a növény és a gümők fejlődéséhez szükséges optimális víz-levegő arányt a talajban, a megfelelő talajnedvességet öntözéssel biztosítottuk.

Takarmányozási javaslatok

Fajtáink fehérjében és olajban gazdag termése darálást követően, hőkezelés nélkül is etethető. Tejelő tehenek esetében 2-3 kg/nap/egyed fejadagig, húsmarhák abraktakarmányába keverve a testtömeg figyelembe vétele mellett. Sertéstartásban a süldő és hízó takarmánykeverékben 5-10 %-os mértékben, baromfiféléknél, az indító fázis kivételével, 10-15%-os arányban adható.

Hőmérséklet- és csapadékviszonyok alakulása a vegetációs időszak során

A vegetációs idő alatt 294,5 mm csapadék hullott, amelyet a virágzás alatt több időpontban öntözéssel egészítettünk ki, így a vetéstől a betakarításig összesen 424,5 mm mennyiségű csapadék és öntözővizet kapott (1. ábra).

A vetést megelőző két hónapban (március, április) nagyon kevés csapadék esett (össz. 29 mm), amelyet csapadékos május követett, így a kezdeti fejlődés számára biztosítva volt a megfelelő nedvesség. Azonban május 13-tól július közepéig egy újabb csapadékszegény időszak következett, amelyet részben kompenzálni tudtunk a mechanikai sorközműveléssel és később az öntözéssel. A vegetáció további időszakában a csapadékellátottság ideális volt a szója számára.

A hőmérséklet alakulása is kedvezett a szója megfelelő fejlődésének. A virágzás ideje alatt a tavalyi évhez képest kevesebb hőségnap volt, és a párás reggeleket hozó hűvösebb éjszakák kedveztek a virágok megtermékenyülésének és a termés megkötésének.

A különböző oltóanyagok termésmennyiségre és beltartalmi értékekre gyakorolt hatása

A gümők számának alakulását a szója növekedése során több alkalommal felvételeztük. Gyenge gümőképződést tapasztaltunk a 2-es és a 3-es oltóanyag esetében, míg a másik négy oltóanyag eltérő mértékű eredményeket mutatott a vegetáció alatt (2. ábra).

A legerőteljesebb gümőképződést az 1-es és az 5-ös oltóanyagok eredményezték. Ezen oltóanyagok esetében volt a legmagasabb a gümős növények aránya is (2. táblázat).

Az utolsó felvételezés idejére az oltóanyag 4 és az oltóanyag 5 esetében jelentősen nőtt a növényenkénti gümőszám, a többi kezelésnél csökkent. Ez arra utalhat, hogy ezeknél az oltóanyagoknál a gümők a későbbi fenofázisokban nagyobb arányban maradnak aktívak.

A Biofil talajoltó készítmények hatására növekedett a gümőt képző növények száma és a virágzás időszakában a nitrogénkötő gümők száma. Az érés során pedig nagyobb méretű, még aktív gümők voltak jelen a növények gyökerein (2. kép).

A kezelések átlagában a termés 4,0 t/ha volt (3. ábra). A legmagasabb termést és ezermagtömeget (emt) az 1-es oltóanyaggal kezelt növények adták (4,19 t/ha és 2015,89 g). Hasonlóan magas termést (4,17 t/ha) mértünk a 4-es és az 5-ös oltóanyagok esetében is. A legalacsonyabb termést és emt-et a gyenge gümőképződést mutató 2-es, illetve 3-as oltóanyaggal kezelt növényeknél (3,41 és 3,08 t/ha, illetve 183,9 és 180,1 g) mértük.

A gyenge gümőképződést produkáló kezelésekkel szemben a nagyszámú nitrogénkötő gümőt létrehozó növények átlagosan 0,85 t/ha-ral több termést és 23,5 g-mal nagyobb emt-et adtak (amennyiben a talajoltást nem vesszük figyelembe). A Biofil talajkezelés hatására képződő nagyszámú nitrogénkötő gümő eredményeképpen 0,96 t/ha-ral több termést és 57,24 g-mal nagyobb emt-et adtak a 4-es oltóanyaggal kezelt növények.

Két különböző oltóanyag együttes alkalmazása nem befolyásolta pozitívan a gümők számát. A korai gümőfejlődés gyenge volt, amelyet a két baktérium törzs versengése, vagy a gyenge hatékonyságú 3-as oltóanyag okozhatott. Feltehetően ezen hatások következtében lett 0,3 t/ha-ral kevesebb a termés.

A minőségi paraméterekre – különösképpen a nyersfehérje-tartalomra – a gümőképződés mértéke és az érés idején még aktív gümők magas aránya jelentős befolyást gyakorol. Ezt támasztja alá az is, hogy magasabb nyersfehérje (és így ProFat-érték) az 1-es és 5-ös oltóanyagok esetében, illetve a Biofil talajoltóanyagokkal kezelt növények terméseinél mértük, ahol a gümők száma és tömege a legnagyobb volt (4. ábra).

Eredményeinkből is látszik, hogy a megfelelő oltóanyag, agrotechnika és segítő mikroorganizmusokat tartalmazó talajoltás alkalmazásával a gümőképződés intenzív lesz, amelynek hatására magas termés és fehérjetartalom realizálódik.

A cikk irodalomjegyzéke a szerzőknél érhető el.

Dr. Aranyi Nikolett Réka, Mándi Lajosné dr.
Lajtamag Kft., Mosonudvar