A Bauer Hungária Kft. 2023. 05. 11-én rendezte meg az Öntözős Pikniknet, melynek keretében bemutatták saját fejlesztéseiket és a velük együttműködő cégek öntözési megoldásait, a tervezéstől, a kivitelezésen, a monitorozáson át a víz minél nagyobb hatékonysággal történő felhasználásáig.
A helyszín
Az előadások sorát Szikszai Tamás, az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, akiknek a Bauerrel való kapcsolata közel 50 évre nyúlik vissza. A termelésben center pivot, lineár és dobos öntözési megoldásokat is alkalmaznak. Zöldborsót, csemegekukoricát és egyéb intenzív növényeket termesztettek öntözéssel, azonban ezeket idén kihagyták a vetésforgóból és magasabb hozzáadott értékkel rendelkező növényekkel tervezték az évet, mint például a hibridkukorica és egyéb vetőmagok előállítása. A tavalyi évben a nagy aszály ellenére is sikerült gazdaságosan termelniük, az öntözés nagy pluszköltségei ellenére is.
A hiányzó esőt azonban nem lehet teljes mértékben öntözéssel pótolni
– tette hozzá Szikszai Tamás.
Öntözőrendszerek tervezése
Germán Tibor, a GAT-AQUA Kft. tervezője foglalta össze, milyen lépésekből is áll egy öntözőrendszer megvalósítása, kezdve az ingatlan rendelkezésére állásától a szükséges engedélyek megszerzésén át a rendszer megtervezéséig, kivitelezéséig. A legnagyobb fejtörést a szükséges engedélyek megszerzése okozza, ugyanis több hatóságtól, pl. a katasztrófavédelemi igazgatóságtól kell ezeket beszerezni, az adott terület öntözési igényének, talajtípusának, az öntözési eszköznek a figyelembevételével, attól függően is, hogy a víz felszíni vagy felszín alatti forrásból érkezik-e. A felszín alatti (talaj-, vagy rétegvíz) vizek felhasználása csak mikroöntözésre használható, úgy, hogy a víz közvetlenül az öntözött közegre jusson. Ezen túlmenően a rendszer energiaigényét, a berendezés talajra gyakorolt hatását és a talaj vízbefogadó-képességét is figyelembe kell venni a tervezésnél. Azt, hogy kell-e öntözni, mindig az adott pillanatban, az adott területen kell eldönteni. A szórófejek meghatározásánál fontos adat a tábla mérete és az egységnyi vízigény. Ha az alapkérdések eldőltek, akkor a piacon jelenlévő eszközök és gépek által szinte bármilyen táblaalakra és igényre tudnak megoldást találni.
Öntözési közösségek
Lehet vidékfejlesztési forrásokról beszélni, ugyanis elfogadták a KAP Magyarországra vonatkozó stratégiai tervét, ami biztosítja az ilyen irányú fejlesztéseket 2027-ig
– kezdte előadását Szigeti Tamás, a Kalocsai Öntözési közösség vezetője. Új vízgazdálkodási törvényt alkottak, ugyanis kimondták, hogy „az öntözés közérdek”. 180-190 öntözési közösség van jelenleg Magyarországon, elsők között volt a hartai, utána jött létre a Kalocsai Öntözési közösség 38 gazdálkodó taggal. 750 hektáron alakultak meg, amiből ténylegesen 600 hektárt öntöznek jelenleg, melynek a 70-75 százaléka szántóföldi zöldségkultúra, fűszerpaprika, káposztafélék, fokhagyma, csemegekukorica. Hazánk az EU-tól el van maradva az öntözött területek nagyságát tekintve, mindössze 2 százalékot öntözünk, ami körülbelül 80 ezer hektárt jelent. Az öntözhető terület 160-180 ezer hektár lehetne, azaz nagyjából a fele van jelenleg öntözve éves szinten.
A közösségek létrehozásához elsőként alapítani kell egy jogi szervezetet, illetve egy projekttervvel kell előállni. Minimum két taggal kell rendelkeznie, szántóföldi kultúra esetén legalább 100 hektárt, kertészeti kultúrák esetében minimum 10 hektárt kell lefednie. A projekttervet a földügyi központ felé kell benyújtani, onnan kerül az Agrárminisztériumhoz, ahol engedélyezik az öntözési közösség létrehozását. A határozat birtokában lehet pályázatot benyújtani. Jelenleg két jogcímen lehet támogatást kérni, az egyik pillér a vízgazdálkodási beruházási pályázat, mellyel eszközök, gépek, vezetékek, dobok, csatornatisztító gépek beszerzésére, szakértői díjakra lehet igényt beadni. A másik a fenntartási pályázat, amelyre közösségek pályázhatnak, rezsiköltségek, szervízköltségek, humán erőforrások, szakértők, engedélyek díjára. A magánszemélyekkel ellentétben a közösségek plusz 20 százalék, tehát 50 százalék helyett 70 százalékos támogatásra tudnak igényt benyújtani.
Vízgazdálkodás aktuális lehetőségei, kihívásai
A vízzel telített Kárpát-medencéből, mint a szivacsból facsarjuk ki a vizet az utóbbi 30 évben
– kezdte előadását Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezet-fenntarthatóságért felelős országos alelnöke. A belvízkár csökken, míg az aszálykár folyamatosan nő, mégis sokkal több vizet engedünk ki az országból, mint ami bejön. Évente hozzávetőlegesen 109 milliárd km3 érkezik, illetve mintegy 116 milliárd km3 távozik. A talaj a legjobb víztározó, ha jó kultúrállapotban tartjuk, így ez a gazdák közös érdeke a fenntartható termelés érdekében. Ez azért is különösen fontos, mert a csapadék intenzitása más, mint régen, jellemzően nagyobb mennyiség hullik le kevesebb idő alatt. A növekvő bürokrácia, a vízügyi ágazat szétaprózottsága is hátráltatja a fejlődést, miközben pénzre is szükség van, minimum 20 milliárd Ft kellene évente a vízügyre. Emellett a talajvíz szintje is folyamatosan csökken – sorolta a jelenlegi kihívásokat Szólláth Tibor. 2017-ben volt egy vízigény felmérés, hol szeretnének beruházni öntözési eszközökre. A cél az, hogy ez a kereslet minél gyorsabban találkozzon a kínálattal és megvalósulhassanak ezek a fejlesztések.
Öntözési tanácsadás a gyakorlatban
Molnárfi András, az Irriga Global magyarországi képviselője beszélt a cégük által végzett öntözésmenedzsment és -monitoring szolgáltatásról, mellyel jelenleg 35-37 ezer hektáron vannak jelen. Kukorica és napraforgó a fő profil, de több növényre is van kidolgozott rendszerük. Termésstabilitás biztosítása az optimális időben, optimális vízadaggal történő öntözés által – így próbálják segíteni a gazdákat öntözési javaslatokkal. 80 változó tényező figyelembevételével, 4 kategória, a talaj típusa, az öntözőrendszer, a meteorológiai adatok és a növényfaj alapján. Mért és előre jelzett adatok segítségével ad javaslatot a program, hogy mekkora öntözővíz adag kijuttatása lenne optimális az adott területen az adott növényfajnál. A talaj vízháztartásának nyomon követése is része a vizsgálatnak, csapadékmérő, talajnedvesség, levegő hőmérséklet, páratartalom és talajhőmérséklet szenzorokkal kiegészítve. Kézi talajnedvesség-mérést is végeznek minden héten, karbantartással, ellenőrzéssel egybekötve, a gazdákkal karöltve. Szántóföldi jelentés, javasolt és felhasznált öntözések láthatók a felületen, weben és mobil applikációban, bármilyen eltérés esetén jelzést küld a termelőnek, illetve heti riportok formájában folyamatos a tájékoztatás.
Szántóföldi öntözési megoldások
A Bauer Hungária Kft. öntözési megoldásait Hegedűs Attila, a vállalat ügyvezető igazgatója mutatta be. Fontos célkitűzésük a mezőgazdaság fenntarthatóságának segítése, a környezetvédelem. A cégcsoport kínálata egyre bővül, sok gyártóval állnak kapcsolatban, így a lehető legjobb típus kiválasztásában segítik a gazdákat, a tervezőkkel karöltve. Minden igényt, speciális megoldást képesek megvalósítani. A Bauer Rainstar széria például több mint 120 féle variációs lehetőséget kínál. Számítógép-vezéreltek a gépek, ezáltal nagyon precízek és pontosak. Nem igényelnek folyamatos felügyeletet, rendkívül megbízhatóak. Magyarországon 31 éve üzemelnek center és lineár berendezéseik. Alacsony nyomáson működő, energia- és víztakarékos gépek, szélsőséges környezeti viszonyok között is jól használhatók. Center és Lineár berendezéseik a legnagyobb hasmagasságúak a piacon lévő gépek között (akár 3,9 m). Centerstar (kör és félkör, illetve egyéb szögekre), linestar (lineárok, téglalap alapterületű lefedés, akár 100 százalék lefedettség) és centerlinear (hibridek) típusok egyaránt megtalálhatóak a kínálatukban a csévélődobos berendezések mellett. Túlnyúló konzolokkal, precíziós corner karos kiegészítéssel maximalizálni tudják a területkihasználást, és növelni tudják az öntözési hatékonyságot.
Terepszemle
Az előadások után került sor a terepszemlére több helyszínen. Az első állomáson egy repcetáblát öntöző Center típusú öntözőberendezést tekinthették meg az érdeklődők. Ezt követte egy dunai vízkivételi hely megtekintése, a hozzá tartozó eszközökkel, berendezésekkel, csövekkel együtt. A harmadik állomáson egy csévélődobos öntözőgépet láthattunk működés közben egy kukoricatáblán. Végül a szivattyútelepet és víztározót mutatták be a közönség számára. A program végén, a Duna partján egy ízletes ebédet elfogyasztva szakmai eszmecserékre, konzultációkra is sor kerülhetett.
